| 1557 | Megszületik Peralta de la Salban (Spanyolországban). |
|---|
| 1568 | Estadillába költözik a trinitárius atyákhoz, hogy elvégezze grammatikai tanulmányait. |
|---|
| 1571 | Léridában elkezdi egyetemi tanulmányait filozófiából és jogból. |
|---|
| 1575. | április 17-én felveszi a tonzúrát. |
|---|
| 1578 | Elköltözik Léridából, s Valenciába megy, hogy teológiát tanuljon. |
|---|
| 1579 | Valenciából átköltözik Alcalába. |
|---|
| 1580 | Bátyja, Pedro, valamint édesanyja halála miatt visszatér Peraltába. Valószínűleg az egész évben Peraltában maradt. Ez az év a betegség és a fogadalom éve. |
|---|
| 1581 | Folytatja teológiai tanulmányait Léridában. |
|---|
| 1582. | december 17-én felveszi a kisebb rendeket Huescában. |
|---|
| | december 18-án szubdiakonátus Huescában. |
| 1583. | április 9. diakonátus Fragában. |
|---|
| | december 17. papszentelés Sanahújában. |
| 1584 | februárjától 1585 júniusáig Barbastróban van, a domonkos püspök, Felipe de Urríes szolgálatában. |
|---|
| 1585. | Peraltában van, majd augusztusban és szeptemberben Monzónban Gaspare de la Figuera püspökkel. |
|---|
| | Októberben elkíséri Figuera püspököt Montserratba, majd ott marad 1586 februárjáig. |
| 1586 | Egy évig Peraltában marad, ahol eközben meghal az apja. |
|---|
| 1587. | február 12-től Urgelben a kanonokok káptalanjának titkára és szertartója, egészen 1589. január 27-ig. |
|---|
| | 1587. júniusától 1589 áprilisáig Antoni Janer kereskedő házában lakik. |
| 1588 | novemberében kinevezik Claverol és Ortoneda plébánosának. |
|---|
| 1589. | február 3-tól az egyházmegye püspökének, Andrés Capillának a tanácsosa; áprilisban a püspöki palotába költözik. |
|---|
| | Június 28-tól vizitátora, majd július 1-től elöljárója Tremp kerületének, illetve vikariátusának. |
| 1591 | utolsó hónapjaiban lemond minden hivataláról és készül római útjára, de előbb megszerzi a teológiai doktorátust (valószínűleg 1591. december 3. és 1592 januárjának vége között). |
|---|
| 1592 | Rómába érkezik februárban. Biztosan Rómában volt már február 27-én, s a Palazzo Colonnában lakott a Santi Apostoli téren. A Palazzo Colonnában maradt tíz évig, 1602-ig. |
|---|
| 1595 | Beiratkozik a Tizenkét Szent Apostolról nevezett Főtestvérületbe. |
|---|
| 1597 | Felfedezi a Santa Doroteában működő kis iskolát, és csatlakozik hozzá. Ez a piarista iskolák hivatalos „születési dátuma”. Beiratkozik a Keresztény Tanítás Testvérületbe. |
|---|
| 1598 | Rómát elönti a megáradt Tiberisz. A hagyomány szerint Lellisi Szent Kamill társaságában segítette a veszélyeztetetteket. |
|---|
| 1599 | Beiratkozik a Szent Ferenc Stigmáiról nevezett Testvérületbe. Valószínűleg augusztusban zarándokol el először Assisibe. |
|---|
| | Június 10. Első próbálkozása annak érdekében, hogy az iskolákat vállalja fel a Keresztény Tanítás Testvérülete. |
| |
| 1600 | Szentév. Róma központjába költözteti az iskolát, az Osteria del Paradiso mellé, a Campo dei Fiori közelébe (február 26-án meghal a Santa Dorotea plébánosa). Beiratkozik a Zarándokok Szentháromságról nevezett Testvérületébe, valamint a Segítő Szűz Máriáról nevezett Testvérületbe. |
|---|
| 1601. | március 27. Második próbálkozása annak érdekében, hogy az iskolákat vállalja fel a Keresztény Tanítás Testvérülete. |
|---|
| | július 1. Nem sikerül az a törekvése sem, hogy megválasztassa magát az említett testvérület elnökévé. |
| | Úgy dönt, hogy végleg az iskolának szenteli életét. |
| 1602 | Az iskola a Palazzo Vestriben kap helyet, az éppen épülőfélben lévő Sant'Andrea della Valle templom mögött. Az átköltözés 1601. november 1-re tehető. |
|---|
| | Otthagyja a Palazzo Colonnát, és beköltözik a Palazzo Vestribe. |
| 1603 | Megszületnek az első szabályok a Római Kegyes Iskolák Tiszteletreméltó Kongregációjának közösségi életéhez. |
|---|
| | Leesik a lépcsőről, és eltöri a combját. |
| | Gaspare Dragonetti csatlakozik a Kegyes Iskolákhoz. |
| | Ezekben az években (1602–1605) felülvizsgálják az iskolákat (vizitáció). Ezt az ellenőrzést Silvio Antoniano és Cesare Baronio bíborosok kezdeményezték. |
| 1605 | novemberének első napjaiban az iskola átköltözik a Palazzo Manninibe, a San Pantaleo térre. |
|---|
| 1606 | Engedélyt kapnak, hogy a városban alamizsnáért kolduljanak. |
|---|
| 1607 | Ludovico Torres bíborost március 24-én kinevezik a Kegyes Iskolák védnökévé (1609. július 9-én halt meg). |
|---|
| 1610 | Juan García del Castillo kispap csatlakozik a piaristák kongregációjához. |
|---|
| 1612. | május 31-én Glicerio Landriani csatlakozik a piaristák kongregációjához öt társával együtt. |
|---|
| | Októberben megkapják Palazzo Torres-t, azaz a San Pantaleó-házat. |
| 1613. | január 12-én Benedetto Giustiniani bíborost nevezik ki a Kegyes Iskolák védnökévé. |
|---|
| 1614. | január 14. Az Inter Pastoralis kezdetű bréve megjelenése, amely egyesíti a Kegyes Iskolák Kongregációját a Luccai Kongregációval. |
|---|
| 1616 | Iskola alapítása Frascatiban: Kalazancius augusztus 16-án érkezik Frascatiba. |
|---|
| 1617. | március 6. Az Ad ea per quae kezdetű bréve kihirdetése, amely jóváhagyja a Kegyes Iskolák Páli Kongregációját. |
|---|
| | Március 25. Kalazancius beöltözik a szerzet ruhájába a Palazzo Giustinianiban, majd tizennégyen követik őt a San Pantaleo oratóriumában. |
| 1618. | március 19-én Kalazancius – pápai felmentéssel a második noviciátusi év alól – leteszi az egyszerű fogadalmat. |
|---|
| | A narni ház alapítása. |
| 1619 | Más novíciusok fogadalma a kétéves noviciátus végén. (Valószínűleg erre az évre tehető a fogadalmi érem megalkotása.) |
|---|
| 1621 | A carcarei, a fananói és a norciai házak alapítása. |
|---|
| | November 18-án a Páli Kongregáció átalakul szerzetesrenddé az In supremo apostolatus kezdetű pápai brevével. |
| 1622. | január 31-én a Sacri apostolatus ministerio kezdetű brévével jóváhagyják a rendi szabályzatot, a konstitúciókat. |
|---|
| | A pápa április 22-én az Apostolici muneris sollicitudo kezdetű brévével Kalazanciust kilenc évre általános rendfőnökké nevezi ki, s négy segítőtársat, asszisztenst jelöl ki mellé. |
| | Május 7-én Kalazancius és a négy asszisztens leteszik az ünnepélyes fogadalmat Pietro Lombardo kezébe. |
| 1623. | február 23-án XV. Gergely a Regiminis Universalis Ecclesiae kezdetű brévével örök használatra a piaristáknak adja San Pantaleo-templomot. |
|---|
| | Áprilisban Kalazancius Savonába és Carcaréba utazik, május 8-án tér vissza Rómába. |
| | Kalazancius felállítja a genovai, vagyis a ligúriai rendtartományt, első tartományfőnöknek (provinciálisnak) pedig Pietro Casani atyát nevezi ki. |
| 1625. | október 26-án apostoli vizitációt végeznek a San Pantaleo-templomban és házban. |
|---|
| 1626 | októberében Kalazancius Nápolyba utazik, ahol megalapítja az első házat, majd ott marad még vagy hat hónapig. |
|---|
| | Giacomo Graziani atyát nevezi ki római provinciálisnak, bár a provincia megalapítása már 1617-ben megtörtént: eddig maga az alapító irányította. |
| 1627 | Megalapítja a nápolyi provinciát (első provinciális Pietro Casani). |
|---|
| | Októberben volt az első Általános Gyűlés, amelyen létrehozták a Chierici Operarii (Klerikus Munkatársak) intézményét. |
| 1630. | január 1-jén kezdi meg működését a Collegio Nazareno. Első igazgatója Kalazancius. A szerzetes közösség élén egy másik piarista atya áll. |
|---|
| | Májusban alapítják meg a firenzei iskolát. |
| | Felállítják a toszkánai provinciát. |
| 1631 | júniusában érkeznek Nikolsburgba (Morvaországba) a piarista atyák az első, Itálián kívüli alapításhoz. |
|---|
| | Novemberben – az egyetemes káptalan helyett, amely nem tudott összeülni a pestis miatt – a Rómába érkezett, a káptalanra küldött atyák Marzio Ginetti bíboros elnöklete alatt üléseznek (ő volt a szentatya római helynöke, valamint a Püspöki és Szerzetesi Kongregáció prefektusa). Ezen megállapodnak abban, hogy Kalazanciust egész életére kinevezik legfőbb elöljárónak, generálisnak. |
| 1632. | január 12-én az Inscrutabili Divinae Providentiae kezdetű brévével Kalazanciust haláláig generálissá nevezik ki; a konstitúcióknak megfelelően négy asszisztenst jelölnek ki mellé. |
|---|
| 1633 | A palermói és a messinai házakkal megszületnek az első alapítások Szicíliában. |
|---|
| 1634 | Megalapítják a német provinciát. |
|---|
| 1637 | októberében és novemberében ülésezik az első egyetemes káptalan. |
|---|
| | Többek közt eltörlik az 1627-ben felállított „Klerikus Munkatársak” intézményét. |
| 1640 | Első alapítás Szardíniában, Cagliari városában. |
|---|
| 1641 | áprilisában összeül a második egyetemes káptalan. |
|---|
| 1642 | Varsóban (Lengyelországban) és Podolinban (magyar földön, az akkor Lengyelországnak zálogba adott városban) házalapítások. |
|---|
| | Augusztus 8. Kalazanciust másik négy atyával együtt a Szent Inkvizíció elé hurcolják. Még ugyanazon a napon el is engedik őket. |
| 1643. | január 15-én a pápa dekrétumot bocsát ki, amellyel felfüggeszti Kalazanciust generálisi tisztségéből, leteszi négy asszisztensét, és elrendeli az apostoli vizitációt. |
|---|
| | Március 22-én a szomaszkai Agostino Ubaldini atya elkezdi a vizitációt, áprilisban azonban felmentik e tisztsége alól. |
| | Május 9-én megkezdődik a jezsuita Silvestro Pietrasanta atya vizitációja. |
| | Október 1-jén ül össze először a Bíborosok Kongregációja a Kegyes Iskolák ügyében. Ezt a kongregációt szeptemberben hozták létre. |
| 1644. | július 29-én meghal VIII. Orbán pápa. |
|---|
| | Szeptember 15-én megválasztják X. Ince pápát. |
| | December 28-án X. Ince kihallgatáson fogadja Kalazanciust. |
| 1645. | július 18-án a megbízott kongregáció azt a döntést hozza, hogy Kalazanciust helyezzék vissza a rend generálisi tisztségébe, a határozat azonban nem lép hatályba. |
|---|
| 1646. | február 3-án a megbízott kongregáció ötödik és egyben utolsó ülésén úgy határoz, hogy lefokozza a Kegyes Iskolák Rendjét: megtiltja novíciusok felvételét, tekintettel a szerzetesrend közeli megszűnésére. |
|---|
| | március 16-án írja alá a pápa a lefokozást kimondó Ea quae pro felici brévét. |
| | Március 17-én a brévét a San Pantaleóban is felolvassák. |
| 1647. | május 6-án meghal Silvestro Pietrasanta jezsuita atya. |
|---|
| 1648 | Augusztus 1-jén Kalazancius elmondja utolsó miséjét, majd fáradtan ágyba fekszik. |
|---|
| | Augusztus 2-án, vasárnap szentáldozáshoz járul az oratóriumban, ahol részt vesznek a diákok a misén, amelyet Berro atya mutat be. |
| | Augusztus 25-én, éjjel kettő óra körül Kalazancius meghal. |
| | Augusztus 27-én temetik el. |
| 1650. | február 6-tól március 10-ig tart a „de non cultu” eljárás (a boldoggá avatási eljárás első szakasza) X. Ince pápa jóváhagyásával. |
|---|
| 1651 | Marzio Ginetti bíboros, a pápa római helyettese megindítja Kalazancius boldoggá avatási perének tájékozódó eljárását. |
|---|
| 1656. | január 24-én VII. Sándor pápa a Dudum Felicis recordationis kezdetű brévéjével egyszerű fogadalmas kongregációként visszaállítja a Kegyes Iskolák Rendjét. |
|---|
| 1669. | október 23-án IX. Kelemen pápa az Ex iniuncto nobis kezdetű brévéjével újból ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé emeli a Kegyes Iskolákat. |
|---|
| |
| 1721. | március 7. A magyarországi rendtartomány megalapítása. |
|---|
| 1748. | augusztus 18-án XIV. Benedek pápa ünnepélyesen boldoggá avatja Kalazanciust Rómában. |
|---|
| 1767. | július 16-án XIII. Kelemen pápa ünnepélyesen szentté avatja Kalazanciust a vatikáni bazilikában. |
|---|
| |
| 1948. | augusztus 13-án XII. Piusz pápa Kalazanci Szent Józsefet az összes keresztény népiskolák égi pártfogójának nyilvánítja. |
|---|
