\generalsignature{-1}
\cim{Engem Isten meghallgatott}{116}
    {Szántani kék, tavasz vagyon}
\duma{%
En-gem Is-ten meg-hall-ga-tott, sze-re-te-te fö-lém ha-jolt.
Fü-lét hoz-zám for-dí-tot-ta, i-mád-sá-gom el-fo-gad-ta. }
\Tempo{Parlando}
\startpiece
\n\qsk\akm d\Dqbu dd\Dqbl kk\en\b
\n\ak G\Dqbl kk\ca k\qa{.k}\qp\en\b
\n\hak{\s2}F\Dqbu jh\Dqbu ff\en\b
\n\ak B\Dqbu gh\ca g\qa{.f}\qp\en\b
\n\ak G\Qqbu ghgd\en\b
\n\ak B\Dqbu gh\ca g\qa{.f}\en\b
\n\ak C\Qqbu ccde\en\b
\n\akm d\Dqbu fe\qa{dd}\en
\mulooseness=1
\Endpiece
\sskip
\Va{Hálót font a halál körém, \par
kín és bánat borult fölém. \par
Kiáltottam: Uram, ments meg! \par
S az Úr engem szabaddá tett.
}
\V{Az Úr jó és igaz nagyon, \par
minden útja csak irgalom. \par
Kicsinyeknek oltalma lett, \par
földre estem, s fölsegített.
}
\Vb{Lelkem újra nyugtot talált, \par
az Úr legyõzte a halált. \par
Letörte a bilincseket, \par
letörölte könnyeinket.
}
\V{Hogyan viszonozzam tehát \par
hozzánk hajló nagy irgalmát? \par
Segítségül hívom nevét, \par
s veszem az Úr áldott kelyhét.
}
\Vb{Hozom áldozatom eléd, \par
{}-- újra hívom Uram nevét -- \par
Fogadalmam teljesítem, \par
látod Uram, szolgád lettem.
}
\V{Fogadd tõlünk örök Atyánk \par
Jézus Krisztus áldozatát; \par
Lelked által, ki bennünk él \par
magasztalunk mindörökké.
}\Vc{}