\generalsignature{-1}
\cim{Uram, mikor hívlak}{77/A}
    {Repülj madár, repülj, Menaságra repülj}
\duma{%
U-ram, mi-kor hív-lak, sza-vam jus-son hoz-zád,
U-ram, hogy-ha hív-lak, ví-gasz-tald meg szol-gád. }
\Tempo{Lassan}
\startpiece
\n\qsk\akm d\Qqbu fghh\en\b
\n\ak C\qa g\vakm qd\ferm\qa f\en\b
\n\ak F\Qqbu fghg\en\b
\n\ak B\rlap{\islurd0d}\beginmel\qu d\endmel%
   \rlap{\bsk\hsk\tinynotesize\tslur0e\grcu e}\vak qC\ferm\qa c\en\b
\n\ak F\Qqbu hghh\en\b
\n\qa{jf}\en\b
\n\ak B\Qqbu hggf\en\b
\n\akm d\qa d\ferm\qa d\en
\Endpiece
\sskip
\Va{Kerestem az arcod szenvedésem napján, \par
vigasztalan szívvel, éjjel-nappal sírván.
}
\V{Régmúlt napok, évek emlékét idézve \par
töprengek a múlton szívemmel beszélve.
}
\V{Örökké tart vajon Istenünk haragja? \par
Irgalmas jóságát többé nem mutatja?
}
\V{Megszûnt tán irántunk minden kegyessége? \par
Megfogyatkozott-e egykor hûsége?
}
\V{Felidézem újra Isten nagy hatalmát, \par
elsorolok minden régen történt csodát.
}
\Vb{Bizony, szent az Isten, nincsen nagyobb nála, \par
erejét, hatalmát népe megcsodálta.
}
\V{mennydörgésed hangja visszhangzott a szélben, \par
villámaid fénye ragyogott az égen.
}
\V{Hatalmadat látva kettévált az örvény, \par
megrendült a föld is, tengerben nyílt ösvény.
}
\V{Átvonultál rajta néped elõtt járva, \par
pásztorunk vagy most is, legyen érte hála.
}
\V{Dicsõséged zengjük Atya, Fiú, Lélek, \par
csüggedéstõl óvjad próbára tett néped.
}\Vc{}