\generalsignature{-1}
\cim{Istenünk hatalmát az egek hirdetik}{19}
    {Amaz ó-esztendõ}
\duma{%
Is-te-nünk ha-tal-mát az e-gek hir-de-tik,
ég és föld har-sog-ják ke-zé-nek mû-ve-it. }
%
\Tempo{Lassan}
\startpiece
\n\qsk\ak F\Dqbu ff\qa c\en\b
\n\ak B\Dqbu fe\qa f\en\b
\n\ak C\Dqbu ef\qa g\en\b
\n\ak F\Dqbu hg\qa f\en\b
\n\hak{\s2}B\Dqbu ih\qa g\en\b
\n\hak{\s2}C\Dqbu hi\qa j\en\b
\n\haks{\s2}C\Dqbu ih\qa g\en\b
\n\hak{\s2}F\Dqbu hg\qa f\en
\Endpiece
\sskip
%
\Va{A napok egymással szótlanul beszélnek, \par
átadja titkait éjszaka az éjnek.
}
\V{Nem kell szó, sem beszéd, hangot sem hallani, \par
világot bejárnak mégis a szavai.
}
\V{A nap mint võlegény, sátrából útrakel, \par
útját õ bejárja ujjongó örömmel.
}
\V{Szent az Úr törvénye, lelkeket újító, \par
bölcsesség fényével értelmet oktató.
}
\V{Felujjong a szívem egyenes ösvényén, \par
ragyogó parancsa szememre áraszt fényt.
}
\Vb{Szabálya tiszta, szép, -- megmarad örökké, \par
színtiszta igazság, ahogyan Õ ítél.
}
\V{Vonzóbb az aranynál, színméznél édesebb, \par
szolgádra fényt derít, s igazi örömet.
}
\V{Hibát és tévedést, Uram, ki érthet meg? \par
Rejtett bûneimtõl tisztíts meg engemet.
}
\V{Ajkamon minden szó szolgáljon tégedet, \par
kövesse óhajod szívem és életem.
}
\V{Kõsziklám, Megváltóm, Uram vagy énnekem, \par
Atyával, Lélekkel dicsérjen énekem!
}\Vc{}