[ SzePi | Kulturális központ ]

(Szent András hava – Őszutó – Enyészet hava)

2008. november 19. (szerda), 17-19 óráig

Gyermektáncház a színházteremben

Muzsikál: a Mentés Másként Trió (koboz, hegedű, dob, ének)

Minden családot szeretettel várunk!

A belépés ingyenes!

2008. november 27. (csütörtök)

Jankovics Marcell kiállítás

Jankovics Marcell rajzaiból rendezett kiállítás megnyitója az aulában.

Jeles napok novemberben

1. Mindenszentek napja
Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak, az Isten színe előtt egymásért könyörögnek és helytállnak. Mindenszentek mindazon megdicsőülteké, akikről a kalendárium megszámlálhatatlan sokaságuk miatt külön-külön név szerint nem emlékezik meg. Mindenszentek a szentek egyetemes egységét hirdeti, az európai közösségtudat kialakításában jelentős szerepe volt, az utóbbi időben a Halottak Napjának vigíliájává változott.

2. Halottak Napja
Előtte való nap, de legkésőbb ezen a napon délután megtisztítják a sírokat, feldíszítik az ősz utolsó virágaival: krizanténnal, örökzölddel, gyertyákat gyújtanak a halottak emlékére. Otthon is gyertyákat gyújtanak, sőt vannak helyek, ahol kiteszik az ablakba az égő gyertyát, annyit, amennyi halottja van a családnak.

A magyar nyelvterületen szokásban volt, hogy este megterítettek a halottaknak, mert a vallásos hagyomány szerint ezen az éjjelen még a tisztítótűzben lévők is kiszabadulnak és hazalátogatnak. Az étel természetesen ottmarad az asztalon, másnap odaadják a szegényeknek. Ez a nap halottak nyugalma miatt általános dologtiltó nap, tilos a földmunka, a varrás, a mosás a takarítás, a meszelés, és minden olyan munka, amivel megzavarnák a holtakra való csendes emlékezést. Úgy tartották, hogy az ekkor mosott ruhák kifényesedtek és elsárgultak. Ha valaki ezen a napon meszelt, a férgek ellepték a házát. Aki ezen a napon ültetett fokhagymát, annak az egész termése megromlott.

5. Imre napja
Szent Imre herceg Szent István és Boldog Gizella gyermeke. Ifjú korában Veszprémben égi szózat intette, hogy életét test-lelki szüzességben kell eltöltenie. Ezért ábrázolják liliommal a kezében, a liliom ugyanis a szüzesség jelképe. Egy vadászat alkalmával még ifjúkorában vadkan oltotta ki életét. Szent Imre az ifjúság példaképe és védőszentje.

11. Márton napja
Az új bornak Márton a bírája. Ezen a napon kóstolták meg az új bort. A céhmesterek megvendégelték legényeiket, a gazdák a pásztoraikat. Régente Márton volt a gazdasági év kiemelkedő zárónapja: jobbágytartozási és tisztújítási terminus. A földbért György, illetve Márton napján kellett leróni. Márton a jószágok egyik jeles patrónusa. Ő fékezi meg az „ördöghajtotta” tehenet. Márton a jószág istállóba kerülésének utolsó napja. Misére mentek e napon a pásztorok, utána pedig az uraságokhoz, gazdákhoz, ahol megkapták a bérüket. Ludat ettek, bort ittak szerte az országban a szent ünnepén. Még megfigyelés is kötődött a „mártonlúd”-hoz: „A mártonlúd mellye ha világos, hó lészen, ha fekete, eső.”

19. Erzsébet napja
Árpád-házi Szent Erzsébet II. András és a meráni Gertrúd lánya. Sárospatakon született és már gyermekkorában kitűnt különös jámborságával. Ábrázolásain rózsával teli köténnyel láthatjuk, ez az Érdy kódexben is lejegyzett rózsa-legendájára utal. Télen a vár kapuja elé ételmaradékot vitt a szegényeknek, s itt összetalálkozott az apjával. A kenyerek rózsává változtak a kötényében. Szent Erzsébet egész élete ennek a szeretetszolgálatnak, önzetlen jóságnak a példája – ő a szegények, a betegek, az árvák és az özvegyek pártfogója, Szent Ferenc harmadrendjének mennyei gyámolítója.

25. Katalin napja
Alexandriai Szent Katalin vértanú édesapja pogány király, aki csak akkor részesül gyermekáldásban, amikor az egy Istenhez, a kereszten függőhöz imádkozik. Katalint kerékkel ábrázolják, ez vértanúságának eszköze, ugyanis kerékbe törték. Házasságszerző szent, megment a tűztől, árvíztől. Okossága miatt a diákok, tudósok védőszentje, a kerék miatt pedig a kerékgyártók, molnárok, szövőlányok pártfogója. Katalin az új borral kezdődő zajos kisfarsang zárónapja. Névünnepe után a régiségben sem lakodalmat, sem mulatságot nem tartottak nagyfarsangig.

30. András napja
Napja az adventnek, illetve az egyházi évnek a kezdete, a téli napforduló időszakába esik. Ezen a napon kezdődik a téli évnegyed.

A muzsikálásnak megálljt int – „Szent András zárja a hegedűt” – mondták a régiek. Ilyenkor kezdődnek a disznótorok. Moldvában Szent András napján összekötötték az ollót, mert ezzel a farkas száját tették bénává, hogy András „ne osszon farkast a juhoknak”.