szeretteimnek és barátaimnak
„Mily csodás a Te hallgatásod mindabban, amivel ezerfelől üzen a teremtett világ…”
Szent II. János Pál
1
halk fohásznyira
átvillanva egedbe
hagy legyek haikud
2
láthatatlan kéz
végig tán épp most simítsz
lankák vonalán
3
kerti homályból
napomba lépdelj nyomot
Uram nesztelen
4
felhőn keresztül
szűrődő halk fénypermet
szelíd hit eszmél
5
széthasadt felhő
ég áldó pillantása
jó remény fakad
6
végtelenjébe
szűztiszta mennybolt olvaszt
szeretet kap fel
7
szellőlibbenés
netán halk fülbesúgás
szemérmes égből
8
tisztulást terít
tenyeremből arcomra
forrásvíz s alkony
9
lelkem halk hitét
Teremtőnk leltározza
est leple alatt
10
éjjeli mennybolt
ében színét szaggatja
szép csodacsillag
11
juhok eb szamár
amit ember nem ért még
hisz ők értik már
12
szegényes szalmán
gazdag gyolcspólya nélkül
Isten-születés
13
és időnk megáll
s e perc csöndjén testesül
örök életünk
14
végtelen fényű
mindenséggel telt szemek
megírt kínhalál
15
lobbanó mécsfény
gerendaárnnyal játszik
kereszt sejlik föl
16
szomorú szemből
tetteim néznek vissza
fénytelen tükör
17
vétkeim terhét
más vállára zsákolván
áldást váróban
18
silány is voltam
jobbik latornak lenni
jobbodról akár
19
golgotádról le
múltba hökkenek vissza
gyóntató távlat
20
úgy fölemelném
szégyenkező szememet
s lám Fény emeli
21
esti pár lépés
elnyugvó kertem mélyén
akárha gyóntam
22
harang bong síkról
hegy fölül csillag lüktet
lelkem megbékül
23
millió csillag
millió rajzolata
szent tér-idő-terv
24
angyali szférát
madárfalka ostromol
vad szenvedéllyel
25
toronyból bongás
s percre néma madárhad
szeppen ég felé
26
toronycsúcs-kereszt
áldozati lángokká
töri napunkat
27
templom tornyára
vérző alkonyfény omlik
gyászoló szél kel
28
júdás tán mégsem
tán kakasszóra péter
mindent tudsz Uram
29
borzalom-órán
jános lenni aligha
ifjonti hűen
30
sikoltó korbács
szép alázatot szaggat
már semmi sem szent
31
véres verejték
halántékkínzó tüskék
s szelíd tekintet
32
mekkora súlyú
ha utadon átvenném
úgy készületlen
33
csontot roppantó
csapások durva szögre
e kéz majd áld még
34
halott fiútest
szenvedő anyakarban
megcsúfolt világ
35
összekuszálva
megtört Szűz csillagait
orkán tép mennyet
36
görbe út szélén
kereszt s kínba rándult test
zápor paskolja
37
árva feszület
kis enyhet szél hord néha
gazdátlan parlag
38
elhagyott kereszt
lábsebe rozsdát vérzik
kóborló szemnek
39
lábát érem föl
hány szöget vertem belé
ma is új kínnak
40
felszakadt oldal
vért festő ecsetvonás
pléh de szívet rejt
41
s legfölül tövis
előrebukó fejen
gyilkos fájdalom
42
kifordult idő
pontjaira omló tér
meggyilkolt Isten
43
s jő harmadik nap
s falon át újra köztünk
s ha tapinthatnám
44
tűpárna-város
száz templomcsúcs-gombostű
megváltás-jelek
45
falusi patak
templom felé híd rajta
keresztet rajzol
46
szőkülő kalász
törni való kenyerünk
Urunk teste lesz
47
aranyszínű szem
büszkén duzzaszt bő levet
Urunk vére lesz
48
Isten mosolya
megművelt földön szerte
napfénnyel árad
49
másodpercnyi táj
mégis mindenségszilánk
Teremtő-rejtek
50
nedves szirmokból
csillanó fény varázsol
lángnyelvecskéket
51
és szél támad föl
immár Lélek érkezik
imámba sajdul
52
százféle szóval
egyként egynek érthetőt
fülünkben ólom
53
lélekszabású
egész élten keresztül
hogyha maradnánk
54
nincsen magányom
amelyik más lelkekkel
össze ne érne
55
üveg és függöny
s ami mögöttük lapul
talán lélek is
56
villanó perc csak
s egész életre talán
lelket ejt foglyul
57
küzdelmes élet
megharcolt súlyos évek
Isten-pillanat
58
fáradt szemembe
sejlő glória szűr fényt
széle aranylik
59
felhőárnyék fut
halk csepp hullik arcomra
néma Isten-könny
60
öreg lócáról
szép hitű bölcs tekintet
szemben kápolna
61
templomok tornya
dombcsúcsok fölé nyúlva
bújt lelket jelez
62
rokkant stációk
dombjáról nyűtt harangláb
lódulna lentre
63
féloldalt hibbant
vénséges márványkereszt
megroggyant hanton
64
töprengés torpan
temetőkapu előtt
más dimenzió
65
temetői fák
büszkébben kopaszodnak
sokat tanultak
66
halottak napja
lelkek csillaghidegről
mécslángra látnak
67
foszlányos hangú
tétova lélekharang
elmegy valaki
68
leölt tanítvány
vérző kövek körötte
és gyógyult tömeg
69
vértanúk egyre
kegyetlen káin-korunk
imát küld értük
70
fakó házormon
sebződő hajnali pír
megváltás indul
71
széttárt karokkal
felhőrejtekbe szállva
hiszen ígérted
72
fennsík szegélyén
néhány fenyő magában
oltáron gyertyák
73
hazautamon
rám fókuszol templomunk
örök útjelző
74
templomkert felől
megrendült lombok közül
utánam súgtál
75
fohászt rezdültem
vagy ajkam Te mozgattad
bölcs irgalommal
76
társalkodhatnánk
életek hogyanjáról
jó Mindenható
77
hány és hány lélek
Teremtőnk nagy könyvében
milliárd haiku
sióagárdon 2014 karácsonyán
Születtem 1950-ben Budapesten. A nyelvek tisztelete anyai örökségem, ő négy nyelven is fordított. Érettségiztem Budapesten a piaristáknál. Majd betűszedő nyomdaipari szakmát tanultam. Magyar nyelv és irodalom–népművelés szakos diplomát az ELTE Bölcsészkarán szereztem. Itt párhuzamosan tanulmányokat folytattam az akkor újként induló afrikanisztika szakon is. Ugyanezen az egyetemen nyertem el a bölcsészdoktori fokozatot (művelődésszociológiai témával). Már 21. századba ért át a nemzetközi kapcsolatok szak elvégzése a győri közgazdasági-jogi karon. Dolgoztam és éltem Budapesten, Kincsesbányán, Székesfehérvárott, Szekszárdon és Sióagárdon. Alapvető munkaköröm a közművelődési volt, de párhuzamosan óraadó tanárkodtam minden fokon. Jó félévtizedes köztisztviselői pályámon pedig valamennyi humán területen adódott tennivalóm. A rendszerváltástól különféle közéleti szerepeket is vállaltam megyei és helyi képviselőként is. 2011 novemberétől nyugdíjas vagyok. Élvezem az otthonomat jelentő Sióagárd szép békéjét. Legfőbb magánemberi örömömet fiam és menyem, lányom és vejem, valamint öt unokám jelentik. Mindig is érdekeltek az idegen nyelvek, utóbbi időben azok közül is a kicsik és a különlegesek. Gyermekkoromtól a családban kaptam a németet, azután nyolc éven át kötelezően az iskolai oroszt. Latinból érettségiztem, majd tanulgattam franciául és olaszul is. Angol szöveget szótárral olvasok. Az afrikanisztika szakon a szuahélivel ismerkedtem. A magyar szakon szükségszerűen a finnel. Édesanyám fordítóirodai lett származású kedves kolléganője vezetett be a lett nyelv rejtelmeibe. Utóbbi nyelv jóvoltából – a vepsze-lett szótár internetes felfedezésekor – jutottam el a vepszéhez. Ez lassan már tíz éve történt. Azóta több-kevesebb szabadidőmben kedvtelésemmé vált ez a nyelv. Bármennyire is furcsán hat, élőszóban hallani még sohasem hallottam, a Világhálón át fogott meg. Isten óvjon attól, hogy nyelvésznek és hozzáértőnek képzeljem magamat!
Derűs amatőr vagyok…