Bátorító

Akár a fa,
akár a vad,
akár a fű,
légy önmagad!

Akár az út,
akár a pad,
akár a jel,
légy önmagad!

Akár korlát,
akár darab,
akár irány,
légy önmagad!

Akár bolond,
akár szabad,
akár vétkes,
légy önmagad!

Akár a szív,
akár a talp,
akár a jaj,
légy önmagad!

Akár vágyad,
akár szavad,
akár erőd,
légy önmagad!

Aki voltál,
akárki vagy,
aki leszel,
légy önmagad!

Kapu

Jézus a kapu.
Átlép magán:
benned van.

Türelem

A domboldalon
egyedül nő egy fenyő:
Isten várása.

Őszi eső

Az Isten lenézett.
Látta, egyedül vagyok.

Labda

A labda üres,
kívül a világ.
Ha kifordítod,
minden benne van.

Labda vagy.

Axióma

Vagyok, mert vagy.

Hála

Bánat és öröm
estére, amint nézem
ajándékaid.

Szégyen

Te látod, félelem kötöz:
megvallhatom-e bűneim?
Néven tudom nevezni mind
előtted és magam előtt?

Hogyan tudnám kimondani
szívem elrejtett szégyenét?
Magam előtt is titkolom.
Hogyan vihetném én eléd?

Advent

A jégvirágok bóbitája kihajtott-e már,
vagy a kövér kutyák utálatos alázatát
még mindig látni ott, a rozsdás kertkapuk előtt?
Ablak sose tárul. Ne várd, hogy visszahív apád!

Te csak keresni tudsz, kutatsz a jégvirág után.
Szemed lágy fénye megtelik kövekkel és sötét
gondokkal, mik pupilládban ütik föl sátrukat
és ellepik mindent kitöltve arcod telt körét.

Az elhagyott, megcsalt remény ijesztően lehull,
tűnik örökre szemöldököd oly hirtelen
szétfoszló ívéről, s csak ujjaid reflexei
ismétlik még: Nyílik még jégvirág e zord telen?

S a jégcsapos világ szíve lustán dobogni kezd:
egy jégvirág készül születni Észak hűs ölén.
Kipattan, felnő, ránk borul. S megérkezik vele
a Téli éjjel angyal szárnyakon föléd, fölém.

Magány

Tüzedbe vonj, Uram!
Ne bánd, ha fáj nekem,
de inkább perzselő
közelléted legyen,

inkább, mint ez a kín,
mit hiányod teremt.
Ne hagyj magamra, ne,
arcod fényét ne rejtsd!

Zsoltár

Mindent elvesztettem, csak ezt
a vágyat, ezt
szorítom gyöngülő
marokkal. Eldobom, ha biztatón
nem nézel újra rám.
Utánad és érted vagyok
halálban egyre így.
Nem félek senkitől sem kívüled.
Széttörsz vagy mélybe vágsz?
Zuhanjak boldogan;
te visszahívsz
arcod fényébe állani.