„Egy szép napon az Úr
Hivatta angyalát.
– Eredj, szolgám, hamar
Ugord a holdat át.
Repülj a földre, hol
Oly rengeteg a kincs,
Válassz olyat, minő
Talán a mennyben sincs.
Királyi koronáról
A legszebb ékkövet,
Vagy mit a föld fia
Leghívebben követ.
Az angyal elrepül. Három nap oda volt.
Lesték az angyalok, a csillagok, a hold.
Az angyal összejárt
Sok országot hamar.
(A Tisza-tájat is,
Hol szánt a kis magyar.)
Megnézte mind a föld
Szikrázó kincseit,
Páncélszekrényeket,
Hogy a kincs nincs-e itt.
Minden világcsodát
Megnézett hirtelen,
Meglelte végül is
A kincset idelenn.
Örömsikollyal érkezett harmadnapon az égbe:
Búzakalászt és szőlőfürtöt tett az Úr elébe.
