Szűz Mária e világra nékünk szent Fiát hozá,
A jászolban fekszik, ki a mennyet s földet alkotá.
Mely végtelen kegyelem
Tőled, ó Istenem!
Hogy így szeretted
Az embereket.
Az angyalok Jézus születésén áldva zengenek,
A pásztorok a mennyei fényre hozzá sietnek;
Örömre ébredének
Minden teremtmények,
Mind Ôt imádják
És magasztalják.
Azért mi is, halandó emberek, Jézust dícsérjük,
Dicsőséges születése napját vígan szenteljük.
Az Atya Úristennek,
Oly nagy kegyelmesnek
Hálákat adjunk,
Szívből vigadjunk.
Aki hozzánk irgalmasságából szent Fiát küldé,
Hogy a bűnbe esett embereket üdvözítené:
Megjelent a Megváltó,
Világszabadító,
Kegyes királyunk,
Édes Jézusunk.
Ó te kegyes régi szent Pátrónánk, kincs hordozója,
E világnak te vagy esedező oltalmazója.
Kit tápláltál tejeddel,
Annak kéréseddel
Ügyünk ajánljad,
Értünk imádjad.
Légyen hála a nagy Úristennek, Üdvözítőnek;
Szentléleknek, boldogságos szent Szűz nagy jegyesének.
A Szűz könyörgésével,
Maradjunk békével
Isten kedvében,
Szent szerelmében.
Forrás: SZVU (35)
