Mint forró sóhaj

Mint forró sóhaj,
Elhaló bús jaj
Kél halk énekünk.
Sötétben járunk,
Hajnalra várunk:
Jöjj el, Istenünk!

Választott néped
Így sírt föl Érted,
Nyögve bús igát.
Ôsszülők lelke
Várta, epedte
Isten egy Fiát.

A bűn úr most is;
Gyötör is, foszt is.
Sír a jó feléd:
Mikor jössz végre
Kitűzni égre
Győzelmed jelét?

Jöjj, a bűn éget,
Jöjj, várunk téged,
Jézus, Istenünk!
Isteni gyermek,
Ó, hozz kegyelmet,
Hozz békét nekünk!