Negyedi Szabó Margit:

Uram! Mit adjak Néked karácsonyra?

NINCSEN ARANYOM, bíborom, ámbrám,
Nem adhatok dús gyámánt-kincseket.
Szegény poéta mit adhat szépet,
Uram, karácsonyra mit adjak Néked?

TÖMJÉNEM VAN csak, néhány szem tömjénem,
s a lelkem hittől lobogó lángja.
Hadd illatozzék, szálljon fel Hozzád
Áldozattüzem gomolygó árja.

ÉN DALT TUDOK csak, egyszerűt, tisztát,
Mely Téged áld és Téged magasztal,
Fogadd e dalt, mely Tehozzád száll fel
Tömjénes, égő füst-áldozattal.

SZÁLLJON AZ ÉNEK, zengjen az oltár,
Terjessze széjjel illatos árját,
Téged dicsérjen, Tégedet áldjon,
Szegény poéta kis Jézuskáját.


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi_PONT_hu