(Alapozás: „Piarista diák lelki tükre”)

I. Bevezetés

A Gondviselő Isten Kalazanciusnak első iskolája megnyitása után még 51 évet adott, hogy példájával elénk élje és meg is fogalmazza, milyen a piarista tanár. Mivel alapítónk a gyermekekben Jézust látta, munkatársait a legszigorúbb elvek alapján válogatta meg. Gondosságára jellemző, hogy közel 12 ezer levelet írt a piarista nevelésről.

Elvárásaiból akkor sem engedett, amikor iskola-alapításokért ostromolták. Aki nem volt alkalmas a teljes embert igénylő tanári feladat betöltésére, azt elbocsátotta. Az első négy évben a Piarista Rendbe lépő 153 jelöltből mindössze 65 jutott el a fogadalomig, (a lemorzsolódás 58%-os!).

Alapítónkat igényességében Jézus vezette: „Aki egyet is megbotránkoztat a kicsinyek közül, akik hisznek bennem, annak jobb volna, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tenger mélyébe vetnék. (Mt 18,6) - A gyermekkori sérülések csak nagyon nehezen vagy soha nem gyógyulnak meg. Kalazancius követelményrendszere: Ez a szerzeteseket és világi tanárokat egyaránt kötelezi.

1. a keresztény eszmény elfogadása (az Egyház garantálja, hogy Jézus tanításából egy „i” betű sem veszhet el),
2. az evangéliumokra épülő életmód személyes vállalása (ez alapozza meg a piarista pedagógus hitelességét),
3. a tanárok és az osztályok közössége készítse föl a diákokat a családi, az egyházi és a társadalmi életre,
4. a leghatékonyabb módszerekkel kell a keresztény életmódot továbbadni (ismeret + motiválás + begyakoroltatás).

II. Imádság lelkiismeretvizsgálat előtt

„Minden kínlódáson túl is csodálatos dolog embert formálni. Igazán isteni dolog, a teremtéshez hasonló leginkább. Minden alkotás közt az Úristen a legsajátosabb munkáját osztja meg velem. A lélegzetem is elállt, mikor észrevettem tanítványaimon ujjaim nyomát. Ha szavam lepergett volna róluk, az természetes lett volna, de mikor hajlottak és formálódtak a kezemben, akkor megdöbbent csodálkozással álltam meg. Csodálatos titok csírázik bennem.

Mert igaz az is, hogy tőlem semmi sem telik, kegyelem nélkül csak kiaszott fű vagyok, nem kövér legelő. De igaz ez is: ha nem is minden, de sok minden rajtam fordul. Szabad és önálló vagyok, de csak addig, míg arra használom, hogy az Úristen rabja legyek. Letérdelek Uram. Te formáld ki formáló kezeimet.” (Mónika naplója - Vigília, Bp. 1990.)

III. Lelki tükör (napi számadásra, gyónásra)

A) A keresztény hit teljes ráhagyatkozást jelent

„Semmit nem adtál Krisztusnak,

ha teljes szívedet nem adtad neki.”

(Kalazancius)

1. A keresztény eszmény nem elvont, hanem Jézus Krisztus megismerését, föltétlen szeretetét, követését és a róla való egyértelmű tanúságtételt jelenti. (Az „anonim kereszténység” fából vaskarika.)
   • Nem a magamé, hanem Istené vagyok a teremtés és a megváltás jogán. Átélve, hogy övé vagyok, elillan aggodalmaskodásom, hisz ő gondoskodik rólam.
   • Alapelvem: „Jézus jobban ismer és szeret engem, mint én magam, ezért tökéletesen rábízom életem.”
   • Személy szerint mennyire fontos számomra a szentmisei Törekszem-e minden szentmisén áldozni?
   • Él-e bennem a bizalom, hogy Jézus minden bűnöm képes eltörölni a szentgyónás szentsége által? Járulok-e 1-3 havonta az újjászületés szentségéhez?
   • Müvelem-e lelkiismeretemet a minden esti alázatos, őszinte bünbánat-tartással, bűnbocsánat kéréssel?
   • Naponta legalább 2-3 percet olvasom-e az evangéliumokat? (Hatékony eszköz az „Adoremus”.)
2. Megteszek-e mindent az elszürkülés, a kiégés ellen?
   „Másokat építeni, miközben mi leépülünk:
   ez botorság, nem pedig szeretet.”

   (Kalazancius)

   • Jézus féltő szeretettel hozzám is szól: „Ha a só ízét veszti, nem való egyébre, mint hogy az ember kidobja és eltapossa.” (Mt 5,13)
   • Gyakran átelmélkedem „Jézus programbeszédét”, a nyolc boldogságot, (Mt 5,3-10) nehogy ízét vesztett sóvá, közömbössé, cinikussá legyek, és ezáltal tönkre tegyem a rám bízott diákokat.
   1. SZEGÉNYSÉG: egyértelműen szembeszállok a minden szellemi, lelki értéket tagadó, eltipró fogyasztói szemlélettel. A gazdagok szíve elhájasodik!
   2. SZOMORÚSÁG: egyértelműen szembeszállok a közömbösségre, részvétre épülő, hamis, erőltetett, embertelen vigyorisággal: „Szád mindig húzd a füledig!” Jézus minden szenvedésre érzékeny volt.
   3. SZELÍDSÉG: egyértelműen szembeszállok a jogokat bármi áron érvényesítő követelőzéssel, agresszióval. „A vas a szíveket átszúrja, a szelídség meghódítja.”
   4. ÉHSÉG AZ IGAZSÁGRA: egyértelműen szembeszállok a TV-idiotizmussal. Kimenekülök a gondolkodást lehetetlenné tévő, mindent maga alá temető információáradatból, csöndet teremtve bölcsességhez jutok.
   5. IRGALOM: egyértelműen szembeszállok az igazsággal takarózó lelketlenséggel, mert ezáltal kizárom magam Isten irgalmából, vagyis az üdvösségből.
   6. TISZTA SZÍV: egyértelműen szembeszállok a mocsokkal, amely beszennyezi Isten lakhelyét, a szívet. „Isten nem enged magából gúnyt űzni.” (Gal 6,7)
   7. BÉKESSÉG-TEREMTÉS: egyértelműen szembeszállok a gyanakvással, megszólással, rágalommal, pletykával. Tudom, hogy kizárólag a Feltámadt Jézus joga az ítélkezés. Mindenütt a megbocsátást szolgálom.
   8. ÜLDÖZÉS VÁLLALÁSA: egyértelműen szembeszállok azzal a gondolattal, hogy „ha ő gonosz, nekem is jogomban áll hasonlóan viselkedni”. Nem aljasodhatom üldözőim szintjéhez.

B) Egy életmód alkumentes vállalása

(A kezdő idézet alapja mindig Kalazanciustól.)

1. „Aki nem hoz gyümölcsöt, az tolvaj.” – Meglopja Istent, a rábízottakat, magát pedig kizárja az üdvösségből. Talentumainkat nem áshatjuk el.
2. „A tudomány ékesít: koronát az erény ad.” – Könnyű valamit felfogni, nehéz megvalósítani.
3. „Példamutató életünk diákjaink számára élet vagy halál kérdése” – A ránk bízottak soha nem szavainkat fogják követni, hanem azt, amit eléjük élünk.
4. „Szavaid elárulják, mi lakik szívedben” – Egy cinikus mondat, egy népszerűsködésből, gyávaságból fakadó vélemény tragikus jellemrombolást végez. (vö. Duval: Miért oly hosszú az éj?)
5. „A kíváncsiskodás sok bűn forrása.” – Rengeteg időt elrabol értékesebb dolgoktól, felszínessé tesz, sokszor tapintatlanságból ered.
6. „Aki másokkal foglalkozik, vigyázzon, el ne hanyagolja a maga kötelességeit.” – Sokkal könnyebb mások hibáit észrevenni, mint a magunkét. Ha magunknak mindent megmagyarázunk, másokhoz is túl engedékenyek leszünk, így becsapjuk őket.
7. „Csak az tudja Istent szolgálni, aki ura saját ma- gának.” – Uralkodni kell vágyainkon, gondolatainkon, képzeletünkön, szavainkon, tetteinken!
8. „Aki túlontúl elnéző önmagával szemben, az valójában nem szereti, tönkre teszi magát” – Minél inkább halogatjuk, annál nehezebb kiirtani a rosszat magunkból. Ne feledd: „A kapuban állj ellen a Gonosznak, a várfalakon belül már kevesebb az esélyed.”
9. „Mivel törődsz többet: a testi egészségeddel, vagy az életszentségeddel?” – A föl nem ismert lelki kórság veszedelmesebb, mint bármilyen testi betegség.
10. „Ne törődi azzal, ha Jézus miatt megvet téged a világ.” – Jézus mondta: „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot.” (Jn 16,33)
11. „Aki a sértésen fölháborodik, abban nincs alázat.” – Békességem Istenkapcsolatom mércéje.
12. „Mennyire tudod szíved mélyén kimondani: Én Istenem, én mindenem!” – Nem szolgálhatok két úrnak!
13. „Magát csapja be, aki a 'nem akarom' helyett azt mondja, 'nem tudom'.” – Ezt diákjainknál sem viselhetjük el, még kevésbé saját magunknál. Értékem hiteles mérője: a nagylelkű, örömteli szolgálat.
14. „Önfejűséged megmérgez téged.” – Háttérben sokszor a gőg, a nagyképűség húzódik meg. Az ilyen ember elszigetelődik, megnyomorodik.
15. „Igazi éned apró cselekedeteidben mutatkozik meg.” – Hogyan csukok be egy ajtót? Mindent azonnal vissza teszek-e a helyére?
16. „A gőgös emberrel, mint labdával játszik az ördög.” – Mindenki szükségszerűen elfogult magával szemben. Aki gőgössége miatt elutasítja az építő kritikát, tetszeleg nem létező nagyságában, szörnyeteggé is válhat.
17. „Téved, aki úgy gondolja, hogy közösségének többet ad, mint amennyit kap tőle.” – Isten kegyelmét, elfogadó, megbocsátó jóságát mások közvetítik felém. Az említett tévedés a mártírkodás és a megkeseredés felé visz.
18. „Mindaddig békétlenség gyötör, ameddig egyetlen szenvedély is uralkodik rajtad.” – A lánc erősségét a leggyöngébb láncszem határozza meg. Egyetlen szenvedélyed kárhozatba sodorhat.
19. „Érzékeny szívű legyél, ezt nem helyettesíti a finomkodás.” – Sokszor csak a külsőségre ügyelünk.
20. „Nem szereti Istent aki nem szeret imádkozni.” – A hiteles kapcsolat párbeszédes. Hidd el, fontosabb az, amit Isten az ima csöndjében mond neked, mint az, amit te mondasz neki.
21. „Aki a maga kényelmét keresi, az képtelen a szolgálatra” – Csak az áldozatos szeretet a hiteles.

IV. Jézus gyógyító kegyelmét kérem

V. Hálaadás, kérés

Mindenható, örök Isten, te engem, méltatlan szolgádat, minden érdemem nélkül, kizárólag kegyes irgalmadból a piarista tanár hivatásával ajándékoztál meg. Egyszülött Fiad érdemeiért, értem kiontott véréért, a Boldogságos Szűz Mária, Kalazanci Szent József és az összes szentek közbenjárása által alázattal esdeklek, engedd meg kegyesen, hogy elhatározásomat, amellyel ezt a szent hivatást vállaltam, semmiféle ellenség, soha ki ne kezdhesse!

Ne húzzon le a test, őrizz meg a közösséget romboló, önző ragaszkodásoktól! Ne tántorítsanak el hamis tanácsadók, ne rettenjek vissza, ne fáradjak bele a küzdelmekbe! Adj szabadulást a világi hívságoktól, segíts, hogy semmibe vegyem az üres hízelgéseket! Tisztítsd meg szívemet bűnös vágyaitól! Adj kifogyhatatlan hűséget és erőt! Védelmezz, amikor megkísért a Sátán!

Neked köszönöm jó elhatározásaimat. Segíts, hogy a pályát végigfussam; tudom, hogy ez a Te akaratod. Jóságos Istenem, adj leleményt, hogy talentumaimat jól használjam föl! Segíts, hogy életem végéig, a magam és mások üdvösségéért, de elsősorban Érted, a te dicsőségedért egyre tökéletesebben munkálkodhassam! Amen. (Kalazancius nyomán)

Farkas István piarista – http://www.piaristamovar.hu