A rügyecske ezt hirdeti:
Tegnap még egészen önmagamba zártan éltem,
mint egy sírban.
De ma kinyílok, mint feltámadáskor.
Tegnap még
egyedül voltam síromban, de ma,
amikor kivirágzom, és holnap,
amikor gyümölcsöt hozok,
és amikor magjaimat széjjelviszi a szél,
már sokan leszünk.
Tegnap velük együtt
még a sírban voltam.
De ma és holnap
– feltámadásom által –
ott leszünk már az egész világon.
Vele temettek el a keresztségben.
Vele is támadtok föl az erejébe vetett hit által,
aki feltámasztotta őt halottaiból.
Kolosszeiekhez 2,12
