Jó Istenem!
Tudod,
hogy csúfnak tartanak
az emberek.
Sőt, még erős férfiak is
borzasztóan megijednek,
ha végigszaladok a kezükön.
Az élet mégis nagyon szép!
Ki tud rajtam kívül
hálót varázsolni a levegőbe,
és abban lakni?
Reggel napozom.
Este nem kell sokáig ágyaznom.
Egész nap lustálkodom
és meditálok.
Mert a mindennapi kenyér
magától repül a hálómba.
Nagyon elégedett vagyok.
Hála neked, Jóisten!
A veréb is otthont talál magának, s a fecske is fészket, hogy kicsinyeit oda rejthesse.
Boldogok, akik házadban laknak, téged örökké magasztalnak.
Zsoltár 84,4a és 5
