Ne engedd, hogy hitedet elvegyék!
Ha megtiltják is, menj tovább, haladj
magad felé. Fordulj saját egedhez,
hol madaraid zengenek. És hallgasd
a híreket higgadtan, mik itt visszhangzanak…
De távolodj csak tőlük egyre, még
egy lépéssel saját magad felé.
Mikor megállsz, akkor se pillants hátra.
Ne légy kíváncsi. Nyugodtan keress
egy néma sziklakolostort, amit talán
önnönmagának vájt egy néma percben
a kétkedő magány.
Döngesd a kongatófát. Lépj oda
a sziklából kivájt oltár elé.
Így… Mindig így… Csak ennyi az egész.
És beljebb, egyre beljebb lépj, oda,
ahol még önmagad sem hallgattad soha.
Hidd el, határtalan vagy. Végtelen vagy.
Indulj magad felé. Bátran menj, légy merész.
Fordította: Király Zoltán
Forrás: Hang szólít. Isten-kereső versek a huszadik század világirodalmából, Vigilia, Budapest, 1993, 269.