Asztalodhoz hívsz bennünket, Urunk.
Önmagadat osztod meg velünk.
Köszönjük, hogy gondoskodsz rólunk,
hogy fontos neked a lélek mellett a test is,
hogy egész emberségünkben
szeretsz és elfogadsz minket,
hogy Szent Fiad kiüresítve magát,
közösséget vállalt velünk.
Köszönjük, hogy csodáid által növeled bennünk
a hitet, a testvériséget, a bizalmat.
Hálát adunk,
hogy újra és újra
a mindennapi kenyérben felismerteted velünk
nagyságodat és irántunk való nagy szeretetedet.
Add, hogy példádat látva
mi is megosszuk utolsó falatunkat,
és a nélkülözőkben, a hiányt szenvedőkben,
a betegekben, az elhagyatottakban,
szenvedő arcodat lássuk meg.
Úgy akarunk adni, ahogy tanítottál bennünket:
mindent, magunkat, egészen!
Ámen.
