„Mily ajándékot hoz a bölcsek igaz hite? Aranyat – a Királynak, tömjént – Istennek, mirhát – a Halottnak! Az első ugyanis jele a királyi fönségnek, a második az imádandó istenségnek és a harmadik? Az szolgálat az eltemetendő, értünk föláldozandó Testnek, melyet a mirha nem roncsol, hanem megőriz: – tehát jelképe a föltámadásnak is! Mi is, akik olvasunk és hallunk ezekről, testvérek, kincseinkből adjunk ilyen ajándékokat, hiszen vannak kincseink, bár „cserép edényben” (2Kor 4,7). Gondold meg: léted nem magadtól, hanem Krisztustól van, nem vagy magadé, az övé vagy! – Mivel viszonozta Ő a bölcsek kincseit? Azzal, hogy föltűnt újra a Csillag, az Utat mutató, Krisztus, aki az Út és maga a Csillag, „a ragyogó Hajnalcsillag” (Jel 22,16). Más is utal erre: A bölcsek új úton térnek haza. Hiszen aki látta Krisztust, az megismerte Őt: és hívőbb hittel tér haza. Kétfelé visz az út: egy a pusztulásba, másik az Országba. Egy a bűnösöké, Heródes felé; másik Út: az Krisztus, aki által országába jutunk.