Szomorú imádság

Urunk!

Nyugtalan a szívünk, ha elmeneteledről beszélsz,
s te azt mondod: „Ne nyugtalankodjék szívetek!”

Tele vagyunk félelemmel, ha arra gondolunk,
mi lesz, ha már nem leszel velünk,
s te azt mondod: „Ne féljetek!”

Szomorúság és fájdalom van bennünk,
s te azt mondod, az Atya Vigasztalót küld nekünk.

Zavartak és zaklatottak nagyunk,
s te azt mondod: „Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek!”

Köszönjük, Urunk!
Szükségünk van rá!

Ámen.


dugo@szepi_PONT_hu