Istenem!
Ahányszor csak találkozom veled, mindig kapok tőled valamit.
Ma tanítottál engem.
Nem távoli csillagokról vagy apró kavicsokról meséltél nekem,
hanem csak arról, amire igazán szükségem van:
az élet alapvető igazságairól.
Arra tanítottál, hogy először magamat vizsgáljam meg
és csak utána mást.
Hogyan is prédikálhatnék valakinek a hibáiról,
ha hasonló hibáim vannak?
Olyan egyszerű dolgok ezek, Uram!
Mégis nagy-nagy őszinteségre és önismeretre van hozzá szükségem.
Őszinteségre, hogy a szívem legmélyére merjek nézni,
és beismerjem magam és mások előtt is a hibáimat, hiányosságaimat.
Taníts engem őszinteségre és önismeretre!
Kérlek, add Krisztusom,
hogy ne csak az eszemmel tudjam, mi a helyes,
hanem azt meg is tegyem!
Ámen.
