Mester!
Mennyire örültem akkor, mikor elindultál velem házamhoz! Akit szeretek, meg fog gyógyulni. Milyen kedves is ez a Jézus. Csak útközben ne beszélgetne annyit... Például azzal a vérfolyásos asszonnyal... Inkább sietne, hogy időben a haldoklóhoz érjen.
Hozzák a szörnyű hírt: meghalt a lányom! Óriási csalódottságot éreztem. Miért is nem sietett Jézus? Megígérte, hogy segít, s lám, most már nem tehet semmit. Rútul rászedett!
De te szelíden csak ennyit mondtál: „Ne félj, csak higgy!” Higgyek? Miben? Itt már semmit nem lehet tenni.
Végül csak megbizonyosodtam: Isten Fia úr a halál felett is!
Uram! Bocsásd meg kicsinyhitűségemet, hogy nem bíztam mindenhatóságodban, és amikor nem a terveim szerint alakultak a dolgok, elvesztettem a hitemet. Kérlek, erősíts meg, hogy a legnehezebb helyzetben is bízzak hatalmadban!
Ámen.
