Istenem!
Te egykoron szövetséget kötöttél az emberekkel. Az emberel mégis bűnben maradtak, és sokszor megfeledkeztek erről a szövetségről. De te nem hagytad annyiban: egyszülött Fiadat küldted el hozzánk, abban a reményben, hogy őt csak megbecsüljük.
Uram! Mi az ember, hogy ennyi gondod van rá? Bűnös és önző.
Krisztus Urunk, te mégis immár baráti jobbodat nyújtod nekünk. Nem mint szolgákkal, hanem mint baráttal bánsz velünk. Nemcsak azt mondod meg, mit kell tennünk, hanem példát mutatva jársz előttünk, és végtelen szeretetedben életedet is adod értünk. Szeretnénk úgy élni, amint mutattad nekünk!
Ezért kérünk, drága Megváltónk, tégy minket méltóvá erre a barátságra! Add, hogy valóban úgy tudjuk szeretni egymást; ahogy te szerettél minket! Növeld szeretetünket és hűségünket!
Ámen.
