Egy tanulságos mese beszámol az ördögök értekezletéről. Éppen arról tárgyalnak, hogy miként lehet az embereket távol tartani Istentől?
Egyikük így szónokol:
- Én azt mondom nekik: nyugodtan vétkezzenek, mert nincs Isten.
- Ez nem jó - intette le alattvalóját Belzebub, - mert ha az ember komolyan gondolkozik, fölismerheti Isten létezését.
- Én arról igyekszem őket meggyőzni - szólalt fel egy másik ördög, hogy a halállal mindennek vége. Igyekezzenek jól kihasználni az életet, és fütyüljenek a becsületre.
- Ez se jó, mert a lelkiismeretük bármikor megszólalhat.
Ezután egy igen értelmes ördög emelkedett szólásra:
- Én semmit sem tagadok, elismerem Isten létét, nem vonom kétségbe a Szentírás igazságát. Csak azt mondom az embereknek: mindez szép és igaz, de ráértek a bűnbánattal, a megtéréssel.
- Ez a legjobb haditerv - dicsérte meg Belzebub alattvalóját -, mindenki eszerint cselekedjék!
