[ SzePi | Irodalom | Vallás | Tima ]

Interjú a tíz bélpoklossal

Lk 17, 11-19

Megkérdeztem azt a kilenc férfit, akik azelőtt bélpoklosok voltak: Miért nem mentetek vissza Jézushoz megköszönni, hogy meggyógyított benneteket?

Íme, a válaszuk:

1. ,,Nem vagyok hálátlan természetű, de először a családomnak és ismerőseimnek akartam megmutatni, hogy egészséges vagyok Azután meg akartam köszönni Jézusnak - Ő azonban már továbbment...''
2. ,,Természetesen hálát akartam adni Jézusnak, azonban nem egyszerre azzal a szamaritánussal, mert én hivő izraelita vagyok. Mielőtt azonban egy követet találtam volna, Jézus továbbvándorolt...''
3. ,,Nem csupán üres szavakkal, hanem valami ajándékkal akartam hálát adni, de szegény vagyok és nem találtam semmi megfelelőt...''
4. ,,Szándékom volt megköszönni Jézusnak. Amikor megmutattam magamat a papoknak, gyógyult voltam, de nem tudtam, hogy tartós lesz-e. Most, hogy már tudom - Jézus nincs itt többé...''
5. ,,Majdnem visszamentem a szamaritánussal, hogy hálát adjak Jézusnak, azonban sokan voltak körülötte és akkor azok előtt kellett volna mondanom: bélpoklos voltam - te meggyógyítottál. Ezt szégyelltem és nem mentem vissza...''
6. ,,Tulajdonképpen meg akartam köszönni - azonban eszembe jutott, hogy Jézus olyan sok jót tett mindenkivel és nem várt érte köszönetet; így én is elhagytam...''
7. ,,Különben nem vagyok hálátlan, de a viszontlátás örömében egyszerűen megfeledkeztem róla. Amikor eszembe jutott - Jézus már továbbvonult...''
8. ,,Sok bélpoklos van a világon. Bizonyára becsületes, erkölcsös életem indította Jézust arra, hogy éppen engem gyógyítson meg...''
9. ,,Igazán meg akartam köszönni, azonban a többség nem ment vissza és én mindig a többséggel tartok...''

Megkérdeztem a szamaritánust is: te miért adtál hálát?

Így válaszolt: ,,Lélegzés nélkül nem tudok élni. Nem tudtam addig hazamenni, míg hálát nem adtam Jézusnak.''

Forrás: Gnanabaranam: Jézusom, ma