Csak lassan az ésszel!

Nem kapkodjuk el a tanulást. És egyébként arra is rájöttem, hogy nem vagyok annyira hülye, mint Egyesek gondolják és hangoztattják. Nem szerzem meg nekik azt az örömet, hogy magamba roskadjak és összeomoljak. Bár néha jól esik. De csak azért sem adom fel soha.

  1. Bízni magamban. Elhinni, hogy képes leszek rá. Még ha ez nem is megalapozott.
  2. Fontos a testhelyzet is: plazmaállapotban, amőbatartásban nem lehet koncentrálni. Néha meg ablakot kell nyitni, mert valaki mindig elhasználja a levegőt!
  3. Nem vagyok hülye, hogy egyszerre felemeljem az 5 mázsát! Inkább majd 30 kilónként. Tehát a nagyobb tananyagot kisebb egységekre bontani (a rengeteg idegen szót kb. 10 szavas blokkonként tanulni meg; a kétoldalas leckét 1-2 bekezdésenként; a verset versszakonként)! (Vigyázat: reggelre új anyag ne maradjon!)
  4. Ne (csak) magolj! Próbáld megkeresni a lényeges információkat! (Tételezzük fel, hogy van. Gyakoroljuk a nagylelkűség gesztusát!) Ha megvan, akkor aláhúzni; akár színes ceruzákat is használva; vagy a margóra, külön lapra vázlatot kiírni!
    A szellemi táplálék receptje: a lényeges információkhoz (=gombapörkölt) kapcsold a körítést (=rizsa)!
  5. Ellenőrizni! Mármint a tudásomat. Felmondani magamban 1-1 egység ill. tantárgy után! (Tehát kb. negyed-félóránként.) Olyan ez - hogy egy kicsit villantsak -, mint a mentés a számítógépes begépelésnél. Nélküle elszáll az anyag. Vagy összekeveredik. Vagy valami ilyesmi.
  6. A fáradtság automatikusan bekövetkezik (kb. félóránként, jobb esetben hamarabb is). Kis szünetek kellenek (de csak pár perc, különben kiesel a nagy tanulási kedvből). Esetleg kis testmozgás. (Nem kell azért benevezni a maratonira!). Vagy kis víz, egy-két kortynyi, szükség esetén vödörnyi.
  7. Matek, fizika, kémia
  8. Ismételni! De ne rögtön, hanem egy-két tantárgy múlva. És ha úgy érzed, hogy még kell. Repetitio est mater studiorum.
  9. Ja, ezzel kellett volna kezdeni: Nem akarásnak nyögés a vége. Mármint tanuláskor.


dugo@szepi.hu