Szegeden (is) tanító nevesebb piaristák

Szegeden (is) tanító nevesebb piaristák

• Kovácsovics Pál (†1750) Demjén és Orbán atyákkal együtt elsőnek érkezett 1720. július 11-én Szegedre. Ő lett az első piarista plébános Szegeden, a Szent Demeter templomban.
• Egerváry Ignác (†1809) gimnáziumi igazgató, író, majd rendfőnök.
• Demka Sándor (†1816) természettudós, gimnáziumi igazgató, a kecskeméti templom, rendház és régi gimnázium építtetője.
• Dugonics András (†1818) matematikus, az első magyar regény írója, a mennyiségtan egyetemi tanára.
• Purgstaller József (†1867) 1848-ban egyetemi tanár és rendfőnök; 1849-ben fogságba jutott, majd kiszabadulván Szegedre került; 1865-ben a bécsi tudományegyetem tiszteletbeli tagja.
• Grúber József (†1873) 1831-ben, a nagy kolerajárvány idején több, mint ezer beteget gyógyított meg. Gimnáziumi igazgató.
• Horváth Cyrill (†1884) gimnáziumi igazgató, egyetemi tanár, filozófus, drámaíró. A szegedi gimnáziumi önképzőkör alapítója.
• Tóth János (†1887) a tanyasi iskolák felügyelője, a népnevelés apostola Szegeden.
• Csaplár Benedek (†1906) akadémikus, irodalomtörténet író, az MTA levelező tagja.
• Magyar Gábor (†1912) 1871-1898-ig 27 éven át volt igazgató. Alatta épült fel az új épület (ma: JATE TTK), és érte el virágkorát a szegedi iskola; amely ekkor az ország legnagyobb és egyik legmodernebb gimnáziuma. A Dugonics-Társaság egyik alapítója. Szeged díszpolgárává választotta. Később rendfőnök.
• Prelogg József (†1926) 1915-26-ig gimnáziumi igazgató.
• Kisparti János (†1940) neveléstörténész, a szegedi tankerület királyi főigazgatója.
• Schütz Antal (†1953) szegedi hittanársága után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a dogmatika és filozófia tanára. A magyar katolikus egyház egyik legkiválóbb teológusa.
• Sík Sándor (†1963) költő, szerkesztő. 1929-44-ig szegedi egyetemi tanár, irodalomtörténet író. 1946-tól a Vigilia folyóirat főszerkesztője. 1947-től haláláig rendtartományfőnök. 1961-ben aranymiséjére írta Kodály Zoltán Te Deum c. művét.
• Révai József (†1967) a szegénysorsú gyerekek számára a "talpascserkészet" létrehozója Szegeden.
• Megyer József (†1972) történetíró. 1948-tól Olaszországban élt. Magyarországon irodalomtörténeti dolgozatokat, külföldön művészettörténeti útleírásokat írt.
• Öveges József (†1979) fizikus, főiskolai tanár, a magyar természettudományos ismeretterjesztő irodalom egyik megteremtője.
• Lénárd Ödön (szül.1911) 1953-71-ig volt börtönben - izgatásért (ellenezte az egyházi iskolák államosítását), majd az ifjúsági pasztorációért. 1977-ben szabadult végleg, VI. Pál pápa személyes közbenjárására.

* * * * *

A szegedi konyha messzeföldön híres, a hozzáfűződő helybeli szóláshagyomány is gazdag.

A túróslepény régi szájízű népünknek alighanem legkedvesebb ünnepi süteménye. Ehhez kapcsolódó tréfás, a dolgok rendjére célzó szólás: sora van, mint a lepényövésnek. - Amihez éppen nem kell nagy jártasság: olyan tudomány kő hozzá, mint a lepényövéshön. - Aki folyton beszél, nem akar beállani a szája, annak mindég jár a lepénylesője.

Disznóölés: mögdöglött a disznó, beleesött a késnyavalya. - Akinek nagyon jól megy a dolga, az már Dugonics szerint is borral mosakodik, kóbásszal türülközik. - Mindenütt nehéz az élet: ott sincs kóbászbul a kerítés. - Nyugtalanul, álmatlanul forgolódik: hentörög, mint a fövetlen hurka.

Vízzel öntötték fel a bort: evezővel kapálták ennek a bornak a gyökerit.

A tök is belekerült a szólásokba. Akitől azt kérdezik, hogy van, az rossz kedvében így válaszol: virágjába, mint a rohadt tök. - Aki szeret haszontalan munkával pepecselni, arra azt mondják: mögkantározná a dinkai tököt. - Már Dugonics hallotta: addig úszik a tök a vízen, még el nem buggyan.

Bálint Sándor: Szegedi példabeszédek és jeles mondások 1972