A Piarista Rend hosszú előkészítő folyamat után Rókusvárosban kapott telket Szeged városától iskolaépítés céljára.
A kijelölt terület a múlt századi nagy árvíz után kialakult hagyományos, zártsorú belső városi szövet, és az északi városrész 70-es, és 80-as években kiépített laza lakótelepi struktúrája közötti senki földjén fekszik, térbelileg inkább ez utóbbihoz kapcsolódva.
A megközelítési lehetőségek kedvezőek: egyrészt a Rókusi körút tömegközlekedési eszközeivel, másrészt a belváros felől a Körtöltés utcán kerékpárral vagy gyalogosan.
Az első látásra elhanyagoltnak és kietlennek tűnő építési terület rendkívül jó lehetőségeket rejt magában: éppen köztes térbeli helyzete miatt kapcsolatot teremthet a nagy laksűrűségű, fiatal, sokgyermekes lakótelepi városrészek és a hagyományos belváros között. A telek mögött terül el a Franciahögy nevezetű parkerdő újulat, lakossági teniszpályákkal, sportteleppel, labdarúgópályával.
A szomszédos és rendkívül elhanyagolt Rókusi temetőt évtizedek óta nem használják, rendezése a közeljövőben várható.
A telek és a Rókusi körút közötti értékes, jelenleg beépítetlen területen nagy valószínűséggel kereskedelmi, szolgáltató létesítmények, lakások és irodák fognak épülni.
Mivel városépítészeti szempontból kialakulatlan köztes területről van szó, az új piarista épületegyüttes kristályosodási pont lesz, amely hosszabb távon meghatározhatja környezetének arculatát. Az épületegyüttes meghatározó eleme a későbbi ütemben megvalósuló 4-500 fős piarista templom lesz, amely a közösségi házzal együtt a környező lakosság pasztorális, sőt missziós, közösségi központja lehet.
Az első ütemben csak a hat évfolyamos, 12 tantermes gimnázium, a tornacsarnok és a szabadtéri sportpályák épülnek meg 1997-98 folyamán.
A telek északi, lakóterület felőli sávjában később fog megépülni a százfős kollégium, az étterem, a 400 adagos főzőkonyha, a gazdasági épületszárnyak, csónaktárolók, műhelyek, garázsok.
A konviktus-szárny kiépítésével párhuzamosan készül el az együttes építészeti hangsúlyát képező templom, a hozzá kapcsolódó közösségi házzal és rendházzal.
Pályatervünkben azt igyekeztünk modellezni, hogy a Rend, illetve a piarista iskolaközösség miként lakja be és veszi birtokba lépésről-lépésre a rendelkezésére álló 2,7 hektáros területet, illetve annak környezetét.
A telek déli részén egymást követő udvarok köré szervezzük a gimnáziumi és a távlati általános iskolai funkciókat. A Bálint Sándor utcai főbejárat a gimnáziumi kerengőbe vezet, amelyet a pályázati tervben kétszintes tanulmányi épület keretez.
A továbbtervezés során a tervprogramot valamelyest csökkentettük, az elrendezést tömörítettük, a szintszámot növeltük, de a beépítés karaktere, a kerengős jelleg nem változik. A gimnáziumi átriumudvar északi térfele az igazgatási épület, amelyet a pályázatban Magtárnak neveztünk.
A továbbtervezett igazgatási épület földszintjén az igazgatóságot és a tantestületi helyiségcsoportot, a galériás emeleten a könyvtárat és olvasótermet, a tetőtérben pedig 200 fős színháztermet alakítottunk ki. A bajárattal szemben melegítőkonyhát és százfős éttermet javaslunk a kerengőhöz kapcsolni, amely a kollégiumi szárny és a végleges főzőkonyha üzem megépülte után más funkciót kap (pl. diákműhely). A kerengő északi, kiszélesedő szárnya az udvarral és az étteremmel összenyitható 600 fős aulatér.
A keleti, déli és északi épületszárnyak földszintjén a természettudományi és számítástechnikai szaktantermi helyiségcsoportokat helyeztük el.
A földszint széles kerengő fűzi fel afogatolt rendszerben, egy-egy lépcsőház köré szervezett alaptantermi egységek vertikális közlekedőit, az éttermet, a 22×45 m-es tornatermet, az iskolai kápolnát, a tantestületi szobákat, könyvtárat és olvasótermet a szaktantermeket, a művészeti tantermeket.
Egy-egy évfolyam otthonaként alkítottuk ki az első és második emeleti helyiségcsoportokat: két 54 négyzetméteres normál tanteremhez két 24 négyzetméteres fakultáció: kistanterem, wc -csoport, ruhatár, előtér kapcsolódik.
Ezzel az elrendezéssel folyamatosan bővíthető struktúrát hozunk létre, amely nyitott a funkcionális vagy egyéb változtatásokra is. A tömegképzésben, térformálásban ősi minták modern felhasználására törekszünk. racionális, puritán, de otthonos, derűs tereket szeretnénk létrehozni. Anyaghasználatban a természetes anyagokat preferáljuk: kő, tégla, cserép, fa. A fény szerepét a természetes és mesterséges megvilágításban alpvető térképző elemnek tartjuk.