1740
Október 18. Megszületett Dugonics András Szegeden, a szülői ház a mai Dugonics Általános Iskola helyén (Dugonics és Osztrovszky utca sarkán) állt.
1750
A szegedi kegyes iskolába íratták be.
1756
Október 17-én Privigyén novícius lett.
1760-61
Megismerte Nagykárolyban a philosophia modernát, azaz a newtoni bölcseletet.
1760-63
Bővíti a nagykárolyi ifjúkori verses gyűjteményét.
1761-62
Szegeden elsőként ő tanított filozófiát.
1762
Drámaírói bemutatkozása az, hogy magyar nyelvű vígjátékát, iskoladrámáját Szegeden előadják.
1765
Június 23-án bemutatta primíciáját szülővárosában.
1766-1769
Medgyesen, Vácon, aztán Nyitrán tanít.
1769-70
Megjelentek első nyomtatott munkái.
1774
Megjelent a Trója» veszedelme, mellyet a régi vers-szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András kegyes oskolákbeli szerzetes pap/ Pozsony, Landerer. Ez volt az első magyar Homérosz-fordítás.
A nagyszombati egyetem elemi mennyiségtan tanszékének "királyi oktatója" lett. Szülővárosa saját dicsőségeként is megünnepelte kinevezését. Egyetemi tanárként matematikát, mértant és építészettant tanít, hiába próbált a magyar nyelvi tanszékre jutni.
1777-78
Az egyetemmel Budára költözött.
1778
Megjelent az Argonauticorum sive de vellere aureo libri XXIV. / Pozsony-Kassa, Landerer. Az első latin nyelvű barokk regénye meghozta számára az elismertséget.
1780
Megjelent az Ulissesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történetei/ Pest. Ez az első magyar nyelvű Odüsszeia. Tartalmi hűségre törekedett, magyar verselésben írt.
1784
Megjelent A» Tudákosságnak két könyvök. A» tudákosságnak első könyve. A» bötü-vetés. (Algebra) A» második könyve. A» föld-mérés (Geometria) a» három-szögellések.(Trigonometria). Az első magyar nyelvű matematika tankönyv szerzője lett.
1788
Megjelent a két évvel korábban íródott Etelka, egy igen ritka magyar kisasszony Világosvárott Árpád és Zoltán fejedelminek idejében. /Pozsony, Landerer 1000 példányban. Ez az első magyar regény. Hatására széles körben terjed az olvasás, létrejön Magyarországon az olvasóközönség. Sajnovics János lapp szótára alapján először ír irodalmi művet a finn-magyar rokonságról. A honfoglalás korának történeteit később Vörösmarty művein keresztül ismeri meg a magyarság.
1790
Megjelent Az arany pereczek kötet. Szomorú történet öt szakaszokban/Pozsonyban és Pesten, Landerer. Az Etelka sikere hatására írta újabb regényét.
1791
Megjelent az Etelka második, jobbított Kiadása.
1794
Megjelent A gyapjas vitézek/ Pozsonyban és Pesten, Landerer. Ez a mű a latin regényének magyar nyelvre való átültetése. A szkíta király Álmos, az amazon neve Tápé. Az egyik helyszín Algyő.
1794-95
Megjelent a Jeles történetek, mellyeket a magyar játékszínre alkalmaztatott Dugonics András királyi oktató/ Pest. Kelemen László társulata gyakran játszotta e négy szomorújátékot (Etelka Karjelben, Toldi Miklós, Bátori Mária, Kun László). A Bátori Mária a korszak egyik legkedveltebb darabja volt, Erkel Ferenc megzenésítette. Arany János a Toldi mondát, arany László Kun László történetét fogja később feldolgozni.
1796
Megjelentette Gyöngyösi István költeményes kiadványai. I-II. Kiadja és bevezeti Dugonics András./ Pozsony – Pest című kötetet. Kedvenc barokk költője volt Gyöngyösi.
1798
A» szerecsenek. Ujjabb életre hozta Dugonics András kiráji oktató. I-II./ Pozsonyban és Pesten, Landerer. Ez a mű Héliodórosz-fordítás.
Megjelent A Tudákosságnak két könyvök. 2. és bővített kiadás/ Pozsonyban és Pesten, Landerer.
1800
Megjelent a Római történetek. Írta Dugonics András kiráji oktató./ Pozsonyban és Pesten, Landerer. A római mondákat magyarul adta ki.
Megjelent Az arany pereczek 2. kiadása.
1801
Megjelent A Magyarok uradalmaik; mind a’ régi mind a’ mostani üdőkben. Tizen-négy részre metszett paisokkal./ Pesten és Pozsonyban Föskúti Landerer Mihály bötüivel és kölcségével. 1801.
1803
Megjelent a Jólánka, Etelkának leánya. I-II. / Pozsony-Pest, Landerer. Ez egy tudatosan Szeged-központú alkotás, a királyfi a tündérleány elnyerésére elindul távoli országokba. Emlékeztet az alaptörténet az Árgirius széphistóriájára.
1805
Megjelent az Etelka harmadik és életében utolsó kiadása.
1808
Megjelent a Cserei. Egy honvári herceg. Ez egy Voltaire-mű németről magyar nyelvre való átültetése.
Megjelent a Szittyai történetek című munkája. Az első kötet a magyar őstörténet feldolgozása Árpádig. A 2. kötet a honfoglalásról és a Szittyiában maradtakról szól.
Tüdővérzés érte, nyugdíjas éveit a Tisza-parton, Szegeden töltötte unokahúgánál, Beniczki Miklósnénál.
1810
Megjelent a két évvel korábban írt Radnai történetek. Írta Dugonics András./ Szegeden Nyomtatott Grünn Orbán bötűivel és költségével. 1810. Ez a könyv a radnai zarándokok számára készült.
1817
Megjelent a Nevezetes Hadi-Vezérek. Össze-szedte Dugonics András Királyi Oktató 1767-ben. Pesten, Trattner János betűivel ’s költségével 1817. A mű Cornelius Nepos és Plutarkhosz művei fordítását tartalmazza.
1818
Július 25-én meghalt Dugonics András.
1820
Magyar Példabeszédek és Jeles Mondások. Összeszedte és megvilágította Dugonics András Királyi Oktató./ Szeged, Grün. A posztumusz kötet az egész élete folyamán gyűjtött 10. 182 közmondást és szólást tartalmaz.
1847
Sírját vörös márványoszloppal jelölik meg rendtársai (Dugonics temetőben taláható).
1876
Első köztéri világi témájú szobrát a szülőváros (a későbbi Dugonics téren) Izsó Miklós tevei alapján Huszár Adolf kivitelezésében Dugonics tiszteletére állíttat.
1891
Megszervezik a Dugonics Társaságot Szegeden.
1924
A szegedi piarista gimnázium felvette Dugonics András nevét.
