Zengő / Víg óra

1. szeretőm e táncba gyűrűm ez ujjába

szeretőm e táncba gyűrűm ez ujjába
minden fordulásba ragyog ez ujjába
szeretőm e táncba gyűrűm ez ujjába
minden fordulásba ragyog ez ujjába
csak azért szeretem patak mellyet lakni
mert az én édesem oda jár itatni
lovait itatja magát módigassa
de mikor elnyargal szívemet szaggassa

szeretlek édesem mint e lágy kenyeret
éretted sóhajtok egy nap százezeret
nem es sóhajtanék ha nem szeretnélek
de én úgy szeretlek majd meghalok érted
ne búsulj édesem mind csak tiéd leszek
ha csak bánatimba érted el nem veszek

az én édesemnek dombon ülő háza
csikorgós kapuja gyalult gerendája
pántylika padlása zsinór gerendája
pázsit az udvara boglár az ajtaja

tiszta kemencéje seprett háza földje
tükör a tűzhelye tiszta fejér inge
üveges ablaka kevesszer van nyitva
szép ablakja alatt felnőtt egy almafa
míg almáját eszem kedvesemet nezem
virágot ad nekem kalapomba teszem

kicsi ez a búza nagyot köll hajlani
mégis ez én rózsám tud markot hajtani
szereti e dolgot szapora munkája
meg is áldja isten lesz bora búzája

kerek e káposzta száraz e levele
búsul e kisleány nincsen szereteje
igaz lettél lenne el se hagytál lenne
de igaz nem voltál ingemet elhagytál
ne búsulj ne búsulj ne es siránkozzál
meg nem ver ez isten csak jól imádkozzál

nem láttam édesem személyednek párját
karcsú derekadnak szemem előtt mását
bársony nyerges lovam csengős pengős kardom
jó kedvemből amúgy ... ugratom

2. hordófúró nóta

bárcsak engem valaki
hordófúrni hína ki
kifúrnám a hordóját
meginnám a jó borát

adjon isten eleget
a pohárnak feneket
a pohárnak feneket
hadd ihassunk eleget

három hordó borom van
mind a három csapon van
olyan édes mint a méz
ki mit szeret arra néz

esik eső zúg a malom

esik eső zúg a malom
bort iszik az én galambom
ej hadd igyék hadd mulasson
csak énhozzám hű maradjon

addig iszom amíg bor lesz
azután a víz is jó lesz
igyál pajtás hagyj nekem is
hadd részegedjem meg én is

3. kihajtottam fehér ökröm a rétre

kihajtottam fehér ökröm a rétre
magamat is kiveretem melléje
nem hallom a fehér ökröm harangját
az én babám mással éli világát

életemben egyszer voltam csak boldog
akkor is a szemeimből könny csorgott
sírtam azért örömömbe hogy szeretsz
bánatimba hogy az enyém nem lehetsz

olyan igaz voltam hozzád mint a nap
mely az égen ragyogva jár egész nap
ragyogva jár meleget süt a földre
kisangyalom de sokszor jutsz eszembe
eszembe jutsz mer el se felejtelek
mer én téged igazán szerettelek

4. szerettelek kedveltelek

szerettelek kedveltelek
amíg meg nem ismertelek
de már hogy megismertelek
jaj de könnyen felejtelek

felejtelek egyszer-kétszer
eszembe jutsz százezerszer
jutnak eszembe szavaid
gyöngéd ölelő karjaid

verd meg isten azt a szívet

verd meg isten azt a szívet
aki kettőt-hármat szeret
mer én csak egyet szerettem
azt is irigyelték tőlem

kéket nyílik az ibolya
nem leszek szerelmes soha
láncot kötek a szívemre
megmutatom bírok véle

kéket nyílik az ibolya
nem leszek szerelmes soha
láncot kötek a szívemre
megmutatom bírok véle

5. víg óra

kicsi csillag jaj be rég hogy vándorolsz
nem láttad-e a babámot valahol
láttam biz én a gyimesbüki csárdában
bort iszik egy oldal belső szobába
jobb kezével a teli pohárt köszönti
bal kezével a babáját öleli

csaplárosné mit ugat a kutyája
nem jöttem én lopni az udvarára
csak azért jöttem én az udvarára
babám szavát hallottam a csárdába

... minden embert .

... minden embert .
gyurka gyuri korcsomáros
szerusz babám szerusz jankó
én pénzemnek nem kell zacskó

víg óra te víg óra

víg óra te víg óra
vígy engem a jó borra
jó bor adja a kedvem
szép leány a szerelmem

ne bánd édes virágom
hogy így élem világom
éljed te es nem bánom
víg szüvemből kívánom

le az úton le a ..

le az úton le a ..
ott adják a jó bort huszason
zöld korsócska van a kezemben
gyere babám ülj az ölembe

felsőloki csárdában

felsőloki csárdában 
iszom a bort ölelem a babámat
addig ittam mulattam
eltűnt a nyár gatya nélkül maradtam

ezt a százast látod-e
ha megiszom régi babám bánod-e
én nem bánom virágom
összeállunk . a nyáron

7. igyunk arra aki búsul

igyunk arra aki búsul
kinek könnye földre csordul csuhajja
földre csordul patakot mos
kivel babám gyolcsinget mos csuhajja

csaplárosné ...
nem akarja a bort mérni csuhajja
válogat a réziccével
melyik illik a kezébe csuhajja

nem iszom bort fogadásom tartja

nem iszom bort fogadásom tartja
vizet iszom ha ja babám adja
még azt is úgy ha szájábul adja
mint a galamb a párját hogy itatja

nem kell nékem ...
mert van nékem szép szeretőm kettő
juhom is van jó futó jó lépő
szeretőm is volna tizenkettő

templomot is építettem

templomot is építettem
túróbul túróbul
kívül-belül kimeszeltem
...

8. kútkávára szállt egy kan veréb

kútkávára szállt egy kan veréb
pajtás azt a kancsót nyomd idébb
igyál édes torkom jól vigyázz
ilyen gazdát többet úgyse nem találsz

zöld ágat eszik a kecske
vörös bort iszik a menyecske
ej ihaj-tyuhaj-tyuhaj-tyuhajó
magam szeretője volna jó

hol lakik kend bácsi szilason
ott mérik a jó bort huszason
már minálunk garas iccéje
angyalomnak nemtom mi neve
nem iszok én addig huszasér
míg a rózsám méri garasér

a kocsmáros panaszkodik

a kocsmáros panaszkodik
hogy a küszöbje elkopik
mer minálunk minden legény
bemegy akármilyen szegény

a vízre szörnyen haragszom
ha csak lehet meg se iszom
hajtson malmot szegyet mosson
a torkomba sose jusson

egyszer megpróbáltam inni
el akart az ördög vinni
egy pohár bort fölhajtottam
őkelmét elugrasztottam

10. egy szem szőlőt

nem ettem én ma egyebet

nem ettem én ma egyebet
csak egy köcsög aludttejet
azt is csak úgy kalán nékül
megélek a babám nélkül

egy szem szőlőt megehetnék
mindjárt jobban beszélhetnék
ha a levéből ihatnék
ékesebben dalolhatnék

azt mondják hogy boros vagyok

azt mondják hogy boros vagyok
mer én olyan veres vagyok
veres a libának orra
pedig be se mártja borba

azt mondják hogy részeg vagyok
hogy oly könnyen ingadozok
a nádszál is ingadozik
pedig az csak vizet iszik

kedves édes pintes üvegem

kedves édes pintes üvegem
süvegem előtted leveszem
oltárod előtt könyörgöm
olyat iszom csak úgy nyöszörgöm

volt nékem pénzem elástam
kiszáradt a torkom felástam
így jár aki mindig bort iszik
míg a temetőbe nem viszik
maj ha temetőbe kiviszik
istenuccse többet nem iszik

jó bor terem győri hegyen és a nagyharsányba

jó bor terem győri hegyen és a nagyharsányba
de jó volna a sült kappan fényes cintálba
már az anyám meghagyta mikor csöbröt hordta
igyál édes jó leányom házadbéli fajta

édesanyám mire várok megyek budapestre
ott a nagy utcán sétálok minden szombat este
kikenyem én az orcámat magam nagyra tartom
maj valaki belém szeret ott a duna parton

11. forgatós

iszom a bort kivilágos virjadtig
majd megfizet ki reggelig aluszik
addig iszom míg a világ világ lesz
míg az égen egy ragyogó csillag lesz

édesanyám sokat intett a jóra
ne menj fiam a csárdába borér ma
nem hallgattam édesanyám szavára
beléestem a csavargók sorába

fekete városban

fekete városban
fehér torony látszik
most is az édesem
más ölével játszik

pohár a kezébe
piros bor van benne
köszöntsd reám rózsám
hadd igyam belőle

szerethettél volna
ha szép nem voltam is
mer én szerettelek
ha szegény vótál is

13. vörös bor nem drága

vörös bor nem drága
húsz krajcár az ára
hozz kocsmárosné egy messzölyt
hadd mulassak hetven versöt
majd azután elmegyünk

ne menj el angyalom
van még egy forintom
szövésemmel fonyásommal pótolgattam
azt is a számodra hagytam
mulasd el angyalom

cinege cinege

cinege cinege
haragos pintyőke
éjfélben hajnalban
szépen szól a fecske

borom a pincében
magam a szőlőben
minden víg örömem
a jézus nevében

ihatnám én de nincs mit

ihatnám én de nincs mit
borér küldnék de nincs kit
beteg az én angyalom
mégis elmegy ha mondom

14. altató

midőn a szűz magzatját
jászolyban síró fiát
el akarja alitni
így énekel őnéki
ó napfény ó élet
ó édes jézus
ó édes jézus

ó édes napom fénye
ó életem reménye
a barmok jászolában
aludj a lágy szénában
ó napfény ó élet
ó édes jézus
ó édes jézus

ó aludj én királyom
aludj édes magzatom
aludj aludj .
míg hagynak el világom
ó napfény ó élet
ó édes jézus
ó édes jézus

szűz mária e világra nékünk szent fiát hozá

szűz mária e világra nékünk szent fiát hozá
a jászolban heleztetvén őtet ekképpen szóla
aludjál én magzatom nyugodjál virágom
így énekelvén és örvendezvén
ökör szamár reája lehelvén mintha mondaná
úr és isten most közöttünk fekszik együtt vigadjunk
már az égi madarak és erdei vadak
őtet imádják és magasztalják

15. dudatánc

kikelet kikelet
ne fújd rám a szelet
elment az az idő
mikor szerettelek

nótás vagy te dudás
dudás a te neved
a szurgyék szájában
vagyon egy kis helyed

halász vadász .

halász vadász .
üres zsebben kotorász
ha szegény is vígan él
egész nap csak vizet néz

kimegyek a dunára
beülök a ladikba
áztatom a hálómat
ha valaki ráakad

látod-e angyalom

látod-e angyalom
a mestergerendát
maj ha az kivirágzik
akkor jövök hozzád

tudod-e te kislány
ki lesz a te mátkád
aki az elhervadt
...

rózsa nyílik az ajtókilincsen

rózsa nyílik az ajtókilincsen
már énbennem ne bízz édes kis kincsem
ha bízol is nem ér az semmit is
nem szeretek szigeten senkit is

hoppodáré hopp oda

hoppodáré hopp oda
ahol adnak add oda
szőr szita bugyogó
kis menyecske lenne jó

szaszi@szepi.hu