Visa / Észak-mezőségi magyar népzene

1. de szeretnék az erdőbe fa lenni

de szeretnék az erdőbe fa lenni
hogyha engem meggyújtana valaki
elégetném ezt a cudar ezt a cudar világot
hogy ne lássam más karján a babámat

de szeretnék az erdőbe fa lenni
ott is csak egy tölgyfa nevet viselni
mer a tölgyfa kék lánggal ég kék lánggal ég füst nélkül
az én szívem soha nincs bánat nélkül

ázom ázom azt gondolom hogy esik
pedig csak az én szemem könnyedezik
sírhatok én könnyezhetek könnyezhetek eleget
kit szeretek az enyém nem lehet

2. imhol kerekedik

imhol kerekedik
egy fekete felhő
az alatt repül el
egy fekete madár

szállj le madár szállj le
had izenjek tőled
apámnak anyámnak
jegybeli márkámnak

ha kérdik hogy vagyok
mondjad hogy rab vagyok
a török császárnál
térdig vasba vagyok

megunta két lábom
márvány követ nyomni
megunta két kezem
húrharangot húzni

megunta két fülem
zöld erdő zúgását
megunta két szemem
a messzi látását

4. megéred még azt az időt

megéred még azt az időt
sírva mész el a kapum előtt
megöleled kapum fáját
úgy siratod a gazdáját

száradj el bokor hegytetőn
száradj el kedves szeretőm
úgy száradj el mint a nádszál
mint a lekaszált szénaszál

5. sűrű sötét felhő vándorol a hegyeken

sűrű sötét felhő vándorol a hegyeken
maradásom nincsen ezen a vidéken
az van írva fel a vándor felhőkre
szerettelek babám el kell váljunk örökre

de nagy szomorúság ért engem egy vasárnap
más kislánnyal hirdetik a babámat
még szombaton nem hittem el valóba
hogy te régi babám mással mész el a bálba

6. amott kerekedik

amott kerekedik
egy fekete felhő
az alatt repül el
egy fekete holló

szállj le holló szállj le
hogy igyál egy cseppet
hogy igyál egy cseppet
hogy izenjek tőled

apámnak anyámnak
jegybéli mátkámnak
apámnak anyámnak
jegybéli mátkámnak

ha kérdik hogy vagyok
mondjad hogy rab vagyok
kolozsvár piacán
térdig vasba vagyok

megunta két szemem
a nagy sötétséget
megunta két szemem
a nehéz bilincset

megunta két fülem
zöld erdő zúgását
tenger habjainak
sűrű suttogását

8. addig éli lány világát

addig éli lány világát
míg szél fújja pántlikáját
a pántlika könnyű gúnya
aztat a szél könnyen fújja
én istenem de megvertél
szőke szeretőt ígértél
egy barnával kifizettél
úgy szeretem a szőkét
mind a szőlő szemecskét

elmentem én a tanyára
ráhágtam egy tökindára
tök indáról tök indára
vágyik szívem a barnára

onnan mentem a szőlőbe
ráléptem egy venyigére
venyigéről venyigére
vágyik szívem a szőkére
úgy szeretem a szőkét
mind a szőlő szemecskét
de még jobban a barnát
mind a borízű almát

9. édesanyám ha meguntál tartani

édesanyám ha meguntál tartani
vigyél engem a vásárba eladni
adjál oda a legelső kérőnek
mért nem adtál engem a szeretőmnek

édesanyám mér szültél a világra
mért nem dobtál a zavaros tiszába
tisza vize vitt vóna a dunába
most a szívem egy legényér nem fájna

édesanyám karján nevelt engemet
mégsem tudja az én bús életemet
mert ha tudná az én bús életemet
éjjel-nappal csak siratna engemet

10. halál halál kutya halál

halál halál kutya halál
egyik utcán felsétáltál
a másikban lesétáltál
s hova bé nem rontottál
nagy mihály udvarra szálltál
szép virágot szakítottál
de nem viszed nyiladozni
mert viszed el hervadozni
a temető gyomra sírja

12. egek ura teremtője

egek ura teremtője
egek ura teremtője
mikó' lesz a búnak vége
mikó' lesz a búnak vége
bú ebédem bú vacsorám
bú ebédem bú vacsorám
szerencsétlen minden órám

szerencsétlen volt az óra
szerencsétlen volt az óra
melybe szült anyám a búra
melybe szült anyám a búra
szült anyám de nem övének
keserűség gyermekének
szült anyám de nem magának
keserűség leányának

15. a bazsarózsának lehajlott a szára

a bazsarózsának lehajlott a szára
elhajlottam én is egy hűtlen szavára
mit ér a rózsafa piros bimbó nélkül
mit ér a szerelem igaz hűség nélkül

istenem nagy dolog ki egymás szereti
mégis a jó isten össze nem vezeti
de még nagyobb dolog ki egymás gyűlöli
mégis vénasszony összeköszörüli