TÉKA / Feljön a nap

1. hadd fekszem melléd

karton dunna de hajlik
eredj odébb rózsám a falig
hadd fekszem melléd hajnalig
míg édesanyád aluszik

karton dunna de puha
kimaradtunk rózsám alóla
adná az isten valaha
ketten nyugodnánk alatta

2. addig élek míg bennem zeng a lélek

addig élek amíg élek
amíg bennem zeng a lélek
zeng a lélek zeng a szó
zeng a szerelem ajtó

oda megyünk ahol kellünk
ahol helyet adnak nekünk
ahol a bor legédesebb
ott a legény legkedvesebb

hogyha szeretsz olyat szeress
hogyha elhagy könnyen feledd
mert én szerettem egy szépet
felejteném de nem lehet
felejteném de nem tudom
még éjjel is megálmodom ujujujuju

azt hallottam nincs szeretőd
pedig én is tudok kettőt

szállj le madár a kapuról
igyál vizet a lapuról
mert a tisza befagyott
a szeretőm elhagyott

túl a vízen egy faluba
szeret engem egy viola
violának minden ága
szeret engem mindahánya ujujujuju

az eltitkolt szerelem
nem csal meg oly hirtelen
de ha azt a világ tudja
a két szívet széjjel marja

félre bánat félre bú
bolond aki szomorú
lám én milyen víg vagyok
ujujujuju

akinek most kedve nincs
annak egy csöpp esze sincs
nekem kedvem úgy volna
ha a babám itt volna ujujujuju

3. tavaszi szél

tavaszi szél vizet áraszt
minden madár társat választ
hát én immár kit válasszak
szívet szívért kinek adjak

az ifjúság olyan madár
addig víg míg szabadon jár
jaj énnékem szegénynek már
szívem víg örömet nem vár

ha én ezt így tudtam volna
hogy tavasszal nyílik rózsa
sohase búsultam volna
most szívemen gyász nem volna

4. az a szeretőm aki volt

akkor szép az erdő mikor zöld
mikor a vadgalamb benne költ
olyan a vadgalamb mint a lány
sírva sétál a párja után

erre gyere erre nincsen sár
az ajtómon nincsen semmi zár
az ajtómon van egy fakilincs
jaj istenem még szeretőm sincs

ezt a kerek erdőt járom én
ezt a barna kislányt várom én
ez a barna kislány viola
én vagyok a vigasztalója

téged látlak mindig álmomban
álmom után minden dolgomban
ha sóhajtok érted a panasz
ha örülök érted vagyon az

jaj de sokat jártam fáradtam
mikor házasodni akartam
nem találtam kedvemre valót
csak az a szeretőm aki volt lalala...

5. rab vagyok érted

álom esett a szememre
hajnal vesse ki belőle
ha a hajnal ki nem veti
kisangyalom kiöleli

fekete szárú cseresznye
rab vagyok érted menyecske
rab életem rab halálom
rab vagyok érted virágom

irigyeim sokan vannak
mint a kutyák úgy ugatnak
adok nekik egy víg napot
hadd ugassák ki magukat

álom esett a szememre
hajnal vesse ki belőle
ha a hajnal ki nem veti
kisangyalom kiöleli

6. hazamennék de nem tudok

feljött a nap szépen ragyog
én még a kocsmában vagyok
jaj istenem hogy szégyenlem
hogy reggel kell hazamennem alala...

olyan ittas boros vagyok
hazamennék de nem tudok
itt a babám tudom szeret
gondolom hogy hazavezet alala...

tartozom én a kocsmába
kilenc liter pálinkával
jaj istenem hogy adjam meg
hogy a világ ne tudja meg alala...

8. költözik a vándormadár

költözik a vándormadár
költözik a vándormadár keletre
bánatim is bárcsak vele
bárcsak vele ajlalala...

nem férhet már két szárny alatt
két szárny alatt a bánat
fészket rakott a szívemre
a szívemre ajlalala...

tudod babám mit fogadtál
mikor kertedben sétáltál
rózsát kértem szegfűt adtál
jaj de hamis lelkű voltál ajlalala...

te csaltál meg nem én téged
verjen meg az isten téged
te csaltál meg nem én téged
verjen meg az isten téged ajlalala...

azt gondoltam amíg élek
mindig víg napokat élek
de már látom megcsalódtam
a búnak is helyet adtam ajlalala...

9. szeress csak nézd meg kit

engem anyám megátkozott
mikor a világra hozott
hogy ne legyek boldog soha
az én fiatalságomba ajlalala...

mindenkinek azt ajánlom
szerelemnél jobb az álom
mert az álom nyugodalom
a szerelem szívfájdalom ajlalala...

ha tudtad hogy nem szerettél
magadhoz mért hitegettél
hagytál volna békét nekem
más is szeretett még engem ajlalala...

szeress rózsám csak nézd meg kit
mert a szerelem megvakít
engemet is megvakított
örökre megszomorított

11. ez a világ

ez világ olyan világ
mint a mogyorófa virág
sokat ígér keveset ad
amit ad is keserűt ad
én istenem teremtettél
egy víg napot nem rendeltél

mások élnek oly kedvesen
én csak sírok keservesen
nézem a csillagos eget
sírok alatta eleget
sírok titkon kit más nem lát
könnyem arcomra árkot ás

hozd fel isten azt a napot
hogy süsse fel a harmatot
a harmatot a mezőről
a bánatot a szívünkről

12. kinek panaszoljam magam

istenem mi lelt engemet
járok s nem lelem helyemet
erdőt mezőt összejártam
egy igazra nem találtam

kinek panaszoljam magam
kinek mondjam a bánatom
kinek mondjam ki hallgat meg
engemet ki vigasztal meg

feljön a nap el is halad
búban talál abban is hagy
komor fölöttem az ég is
elhagyott a reménység is

13. ballada

törvényszéken rólam ítélkeznek
de nem engedek a vármegyének
én életbe nem adom meg magam
a csendőrök hajtsák el a lovam

a lovamat nem annyira bánom
csak a rajta lévő sok szerszámom
cifra szűröm lóra van terítve
a zsebébe pisztolyom megtöltve

szentmártonon volt az én lakásom
erdő mező volt az én szállásom
vigyázz csendőr ne keress engemet
mert a kutyák isszák meg véredet

szaszi@szepi.hu