szemem a szemedbe kacag
öreges csárdás (magyarbece)
szemem a szemedbe kacag szívem szívedért meghasad haragszom a szemeidre miért néznek az enyémekbe de még inkább a szívedre miért tanított szerelemre akár merről fújjon a szél minden felől csak engem ér irigylik az életemet elszólják a kedvesemetvan szeretőm de nem tetszik
öreges csárdás (magyarbece)
van szeretőm de nem tetszik most is a kocsmába fekszik haza hínám eső esik attól félek hogy elesik esik eső zúg a malom bort iszik az én galambom ej hadd igyék hadd mulasson csak énhozzám hű maradjonélnék élnék ej de nem élhetek
öreges csárdás (magyarbece)
élnék élnék ej de nem élhetek élnék élnék ej de nem élhetek nem élhetek irigyimtől a szeretőm szerelmítül vége vagyon ej de szerelmemnek legyen kedve ej de irigyemnek irigyeim annyin vannak mind a szomszédomban laknak volt szeretőm ej de tizenhárom tíz elhagyott ej de maradt három kettő megcsalt s még maradt egy azt az egyet én csalom meg
nincsen a világon nagyobb nyomorúság
keserves, lassú és magyar (szék)
nincsen a világon nagyobb nyomorúság mint kik összepárosodnak s nem szeretik egymást ha meg kell ölelje karjait fájlalja ha meg kell csókolja bús könnyit hullatja szeretlek szeretlek csak ne mondd senkinek míg a templom földjén össze nem esketnek ne mondd meg anyádnak hogy szeretlek téged ne tudja meg senki hogy meghalok érted rózsám ha meghalok tégy egy annyit értem hogyha nem is sajnálsz sirassál meg engem ne sirassál rózsám ott hol sokan látnak sírd ki két szemedet magányos fejfámnakbujdosik az árva madár
lassú (szék)
bujdosik az árva madár minden erdő szélen leszáll hát az olyan árva mint én hova bujdosik el szegény árva vagyok apa nélkül de még jobban anya nélkül árva vagyok senkim sincsen csak egyedül a jó isten csak egyedül a jó isten csak egyedül a jó isten erdők mezők vad ligetek hadd bujdossak tibennetek hadd bujdossak a vadakkal sírjak a kis madarakkal erdők mezők vad ligetek elmegyek én közületek gondom nem jól viseltétek szívem rabbá ti tettétek szívem rabbá ti tettétekjaj istenem de megvertél engem jobban mindenkinél
magyar (szék)
jaj istenem de megvertél engem jobban mindenkinél szőke szeretőt ígértél s egy barnával kifizettél temetőben kék ibolya nem leszek szerelmes soha láncot veretek szívemre megmutatom bírok vele szeretnélek de nem merlek szeretőd van s attól félek azt hallottam édes kincsem tilt az édesanyád tőlem ha tilt hát szavát fogadd meg engem babám tagadjál meg ne nízz reám süsd le szemed elégeted a lelkemet elégeted a lelkemet megetted az életemet boldog volt az én életem amíg szeretni nem kezdtem mióta szeretni kezdtem minden bánatba részt vettem
szombaton szapulót raktam
sebes forduló (székelyföld)
szombaton szapulót raktam más szombatig ki sem mostam ej haj komámasszonyt szólítottam kalákában kimosattam borjút csordába hajtottam komámasszonyt megtaláltam ej haj vele addig diskuráltam míg a csordát visszavártam a féllitrest elévettem komámasszonyt megtiszteltem ej haj addig-addig tisztelgettük amíg egymást nem ismertük az asszonynak azt hazudtam borjúk után futkároztam ej haj pedig a kocsmába voltam a féllitrest hajtogattam a szeretőm a tavalyi megint akar hozzám járni ej haj talán meg nem bolondultam hogy szeressem kit meguntam
tizenkettő tizenhárom tizennégy
(csík megye)
tizenkettő tizenhárom tizennégy ilyen későn kedves babám merre mész elindulék új szeretőt keresni mert a régit nem akarnám szeretni új szeretőt ritkán lehet találni keskeny fából széles pallót faragni új szeretőt ritkán lehet találni keskeny fából széles pallót faragni jaj be széles jaj be hosszú s ez az út amelyiken az én babám elhagyott ha elhagyott hagyjon es el örökre hogy ne fájjon az én szűvem érette kimenék én ama magos tetőre akadék én szeretőre kettőre az egyiket megölelem csókolom a másikot félrebbecske taszítom nem kell nékem sem a kettő sem az egy csak a régi ki mostanig szeretett nem kell nékem sem a kettő sem az egy csak a régi ki mostanig szeretettne haragudj rózsám azért
(csík megye)
ne haragudj rózsám azért hogy a szám a tiédhez ért mert akik egymást szeretik azok közt gyakran megesik aki csókol a setétbe áldja meg az isten érte aki csókol holdvilágon számoljon a másvilágon borcsát megcsípte egy darázs lába között lett egy forrás az a forrás ne lett volna szívem érte nem fájt volnajaj istenem ezt a vént
(csík megye)
jaj istenem ezt a vént hogy kell megöleljem még olyan ráncos a bőre bocskor se lesz belőle engem uram úgy szeret ha kimegyek kirekeszt de én es úgy uramot mind a fehér lovamot az én uram olyan jó télbe szamár nyárba ló amit keres egyébkor mind elkőtöm ilyenkor jaj istenem adj egyet sohasem kérek többet adj egy édest adj egy jót adj egy kedvemre valót
végigmegyek a füzesi a füzesi temetőn
(mezőség)
végigmegyek a füzesi a füzesi temetőn elvesztettem piros bársony zsebkendőm piros bársony zsebkendőmet zsebkendőmet nem bánom csak a régi szeretőmet sajnálom keserű a diófának diófának levele ez a leány válogat a legénybe törje ki a válogatós válogatós nyavalya én is voltam szeretője valahaakit a szerelem gyötör
(mezőség)
akit a szerelem gyötör nem kell annak szekér ökör lám engemet is az gyötör kell a kutyának az ökör azt gondolod te szigorú hogy érted vagyok szomorú egyik utcán kikerüllek a másikon megölellek kapum előtt ne fütyöréssz kertünk alá ne csinálj rést mert én szegény leány vagyok nem tehozzád való vagyokihatnám én de nincs mit
(mezőség)
ihatnám én de nincs mit borért küldnék de nincs kit beteg az én galambom mégis elmegy ha mondom mégis elmegy ha mondom ha mondom a szép asszony messze lát borért küldi az urát míg az ura borért jár nyalka legény nála jár nyalka legény nála jár nála jár csaplárosné szép asszony a szavamra hallgasson jöjjön be a szobámba feküdjünk le egy ágyba feküdjünk le egy ágyba egy ágyba
félszeg utca derekába
(magyarszovát)
félszeg utca derekába nyílik egy rózsa magába én vagyok egy bimbó azon haragszik rám egy vénasszony ha kipukkad haragjába én leszek a fia párja az én rózsám szeme szája többet ér mint a pajtája a pajtája aranykalász de a rózsám szoknyavadász az én rózsám szemöldöke többet ér mint a hat ökre a hat ökre szántóvető de a rózsám hű szerető édes kincs a más rózsája de sok csókot raktam rája kit valóba kit hiába az irigyek bosszújáraén is voltam valaha
(magyarszovát)
én is voltam valaha szép asszonynak kocsisa de megrúgott a lova hogy egye meg a kutya gyere rózsám gyere már mert a szívem rég hogy vár adj egy csókot hajnalba hogy szívem hasogassa kerek udvar kicsi ház kedves rózsám mit csinálsz csinosítom magamat várom a galambomat kicsi szekér kicsi szán csak a télen vagyok lány azután meg menyecske szeretnek minden este
ágas bogas a diófa a diófa teteje
(magyarszovát)
ágas bogas a diófa a diófa teteje s csak egy legényt neveltek a neveltek a kedvemre azt a legényt nem adnám az anyjáért az anyjának minden boldogságáért az anyjának minden boldogságáért kék szivárvány koszorúzza koszorúzza az eget most tudtam meg hogy a rózsám hogy a rózsám nem szeret ha nem szeret ne írja a levelet ne búsítsa az én árva szívemet ne búsítsa az én árva szívemet ha tudtad hogy nem szerettél nem szerettél szívedből miért csaltad ki az álmot a az álmot a szívemből jobb lett volna az én árva szívemnek hagytunk volna békét békét a szerelemnek hagytunk volna békét a szerelemnek
összerázás (magyarszovát)
rikoltozások:
(magyarszovát)
jaj istenem jaj annak kinek csókot nem adnak bizony nekem adnának tizenhatan kínálnak amikor én kicsiny voltam a szilváért majd meghaltam de most mikor nagyobb vagyok a legényért élek halok húzzad cigány reggelig reggelig s egy darabig míg a pendely langgal íg nem aludtam csak egy szikrát eljátszottam az éjszakát gyere velem a kert mellé nézd meg mivel állok elé mind azt mondja a rigó hogy a legény egy sem jó nem jól tudja a rigó mert a legény igen jó a legénynek jár a keze a leánynak legyen esze akármilyen feszes nadrág szépasszonynak letaszítják kiszáradt a bodzafa hol hálunk az éjszaka ajtó mellett a padon a te gyönge hasadon gyere rózsám a kertembe lássuk mi van a pendelybe se nem róka se nem nyúl bolond aki odanyúl alig várom szüretet szüret után egyebet hogy vigyék el nénémet s néném után engemet az én rózsám katona ragyog rajta a gúnya de az ősszel leszerel hazajön és veszen el komámuram görögdinnye bárcsak alám höngörödne komámuram káposztája tövig édes a torzsája édesanyám lánya vagyok sárgadinnye-hajból vagyok csókot is csak annak adok akinek csak én akarok akármilyen vénasszony férjhez megyen menyasszony felszeg utca derekába nyílik egy rózsa magába én vagyok egy bimbó azon haragszik rám egy vénasszony ha kipukkad haragjába én leszek a fia párja
nem bánom én apám anyám tagadj meg
lassú cigánytánc (magyarszovát)
nem bánom én apám anyám tagadj meg mer a szívem a rózsámért hasad meg titkon nyílik titkon hervad titkon hervad a rózsa bár csak ne szerettelek vóna soha hagytál volna békét a szerelemnek jobb lett volna az én árva szívemnek szépen szól a kolozsvári kolozsvári nagyharang szépen húzza három fehér vadgalamb három fehér vadgalambnak hat szárnya nem kell nékem senki megunt babája nem kell nékem száz leány szeretője kapok még a faluban szeretőre nem kell nékem száz leány szeretője kapok még a faluban szeretőre
szaszi@szepi.hu