Muzsikás / Bartók album
elindultam szép hazámból
elindultam szép hazámból
híres kis magyarországból
visszanéztem félutamból
szememből könnyem kicsordul
mérai lassú csárdás és szapora
ha meguntál édesanyám édesanyám tartani
vigyél engem a vásárba eladni
adjál oda a legelső kérőmnek
mért nem adtál a régi szeretőmnek
adjál oda a legelső kérőmnek
ha nem adtál az első szeretőmnek
azt gondolod régi babám régi babám megcsaltál
pedig engem meg se szomorítottál
megcsaltad te régi babám magadat
mert nem találsz nálamnál igazabbat
megcsaltad te régi babám magadat
kivel cserélted fel a galambodat
hervad az a rózsa
hervad az a rózsa
kinek töve nincsen
hervad az a barna kislány
kinek szeretője nincsen
hervad az a piros barna kislány
kinek szeretője nincsen
széna van az ólba
a szénatartóba
megcsókollak édes rózsám
sej a pitvarajtóba
aj-la-la...
húzzad cigány szakadjon meg a húrod
húzzad cigány szakadjon meg a húrod
mer énnekem úgyse sokáig húzod
úgy húzzad el lassan szépen csendesen
hogy a babám százszor jobban szeressen
zöld szalagot kötöttem a hajamba
nem vagyok én a leányok utolja
sem eleje sem az alja nem vagyok
amér az a barna legény elhagyott
pejparipám rézpatkója
pejparipám rézpatkója de fényes
madarasi csárdás lánya de kényes
fényes cipője kapcája
de sok pénzemet kóstálja hiába
pejparipám hányja fejét kényesen
vártalak rózsám az estve szívesen
ugyan rózsám hová lettél
már két estve el nem jöttél énhozzám
porondos víz martján
porondos víz martján
porondos víz martján
felnőtt liliomszál
felnőtt liliomszál
ki akar száradni
ki akar száradni
ki kell onnat venni
s új helybe kell tenni
új helybe kell tenni
s háha megfogannék
az én szerencsémre
másnak búsújára
irigyek irigyek
gonosz akaróim
mért nem hattok békét
én árva fejemnek
én árva fejemnek
szegény életemnek
békét hatta isten
s az én életemnek
kedvét bétöltöttem
s a sok irigyemnek
zörgő liliomszál
zörög a levele
magyarbecei öreges csárdások
engem anyám úgy szeretett
engem anyám úgy szeretett
bölcsőbe tett úgy rengetett
bölcsőbe tett úgy rengetett csuhajja
úgy meg vagyok búval rakva
úgy meg vagyok búval rakva
mint a szomorú almafa
mint a szomorú almafa csuhajja
nincsen rajta van alatta
mégis lehajlik az ága csuhajja
engem anyám megátkozott
engem anyám megátkozott
mikor a világra hozott
engem anyám megátkozott
mikor a világra hozott
azt az átkot mondta reám
ország világ legyen hazám
bujdossak a futó széllel
földre hulló falevéllel
édesanyám sok szép szava
kit fogadtam kit nem soha
megfogadnám de már késő
hull a könnyem mint az eső
megfogott az anyám átka
mert nem voltam jó leánya
megfogott az anyám átka
nem hallgattam a szavára
a temető kapu
a temető kapu
végleg ki van nyitva
azon visznek bé engemet
hej abba a fekete sírba
sírom két oldala
rózsával kirakva
kőrösfői híres lányok
hej sírva ültették azt oda
szedjétek le lányok
rólam a virágot
csak azt az egy bazsarózsát
hej le ne le ne szakítsátok
szaszi@szepi.hu