ó én édes hazám te jó magyarország ki kereszténységnek viseled paizsát viselsz pogány vérrel festett éles szablyát vitézlő oskola immár isten hozzád egriek vitézek végeknek tüköri kiknek vitézségét minden föld beszéli régi vitézséghez dolgotokat veti istennek ajánlva legyetek immár ti ti is rárószárnyon járó hamar lovak az kiknek hátakon az jó vitéz ifjak gyakorta kergetnek s hol penig szaladnak adassék egészség már mindnyájatoknak fényes sok szép szerszám vitézlő nagy szépség katona-találmány új forma ékesség seregben tündöklő és fénlő frissesség éntülem s istentül legyen már békesség igaz atyámfia s meghitt jóbarátim kiknél nyilván vadnak keserves bánatim ti jutván eszemben hullnak sok könyveim már isten hozzátok jó vitéz rokonim ti penig szerzettem átkozott sok versek búmnál kik egyebet nekem nem nyertetek tűzben mind fejenként égjetek vesszetek mert haszontalanok jót nem érdemeltek
(egyházaskozár, moldva)
veress az ég tovafelé veress az ég tovafelé s az én rózsám s arra felé s az én rózsám s arra felé szeretsz-e még engem rózsám szeretnélek de nem érlek szeretőd van s attól félek holnap este hezzád megyek mégis engedelmet kérek es az eső utcán megyek attól félek hogy elesek s egy nagy gödörbe béesek
azért vagyok lenbimbó hogy szeressen a bíró azért vagyok lenvirág hogy szeressen a világ le az úton le le le leverucska levele fel az úton fel fel fel kell pálinka kell kell kell jaj istenem adj egyet sohase kérek többet adj egy szépet s adj egy jót s adj egy ügyibe valót
kerek alma falapi szeret engem valaki de nem mondom meg hogy ki de nem mondom meg hogy ki megmondom a seprűnek meg nem mondja senkinek megmondom a seprűnek meg nem mondja senkinek le patakon le le le cserebimbó levele béhullott az ereszbe szeretőmnek szerelme
mind azt mondja e retek kettőt hármat szeretek abba hazud e retek mer én egyet szeretek mer én egyet szerettem eleget es szenvedtem aki még sokat szeret hogy ne szenved eleget édes vérem testvérem érted buzog e vérem érted biza nem es csuda mer te szép vagy mint e rózsa sárig virág e réten hova vótál e héten azt gondótam meghóttál hát te pipékvel vótál
adjon isten minden jót az új esztendőben jobb időt mint tavaly volt az új esztendőben jó tavaszt őszt telet nyárt jó termést és jó vásárt az új esztendőben adjon isten minden jót az új esztendőben zsíros esőt kövér hót az új esztendőben bő termést és szüretet egészséget jó kedvet az új esztendőben adjon isten minden jót az új esztendőben drága jó bort olcsó sót az új esztendőben jó kenyeret szalonnát tizenkét hónapon át az új esztendőben adjon isten minden jót az új esztendőben vegye el mind a nem jót az új esztendőben mitől félünk mentsen meg amit várunk legyen meg az új esztendőben adjon isten minden jót az új esztendőben jobb időt mint tavaly volt az új esztendőben sok örömet e házra boldogságot hazánkra az új esztendőben
(nyitra)
rozmaringnak kétféle szokása
rozmaringnak kétféle szokása télen nyáron zöldellik az ága ha letörik kóróvá változik az én szívem terád várakozik árvacsalán terem az árokban barna legény lakik szomszédunkban a szememet rá sem merem vetni gazdag legény nem hagyják szeretni megkötték már nékem a koszorút ága boga két vállamra borult ága boga két vállamra borult víg örömöm szomorúra fordulteljött már a búcsúzásom órája
eljött már a búcsúzásom órája édesanyám hadd boruljak válladra hadd boruljak hadd sírjam ki magamot hadd sírjam ki minden bús panaszimot édesanyám férjhez adtál engemet de nem tudod az én gyászéletemet mer hogyha tudnád az én gyászéletemet sírva-ríva visszahoznál engemet
egy szombaton este kinyitom az ablakot onnan nézem a sok fényes csillagot ahány fényes csillag ragyog az égen annyi páros csóktól maradtam el a héten egy vasárnap reggel kimegyek a kiskertbe két virágot szakajtok a kezembe párosával szakajtom a virágot én is párosával csókolom a babámot
édesanyám rózsafája én vagyok a legszebb ága én hajlottam legmesszebbre szép turának közepébe édesanyám édes teje keserű a más kenyere keserű is savanyú is néha-néha panaszos is mindenkinek azt ajánlom szerelemnél jobb az álom mer az álom nyugodalom a szerelem szívfájdalom
nincsen kedvem babám mer elvitte a fecske valamelyik száraz ágra tette száraz ágnak sose lesz virága gyáva az a legény kinek nincs babája nem bánnám ha mindig szombat este volna ha ja babám mindig nálam volna kivarrom a nevem az inged elejére ha fölveszed babám csak én jussak eszedbe fölírom a nevem a szép csillagos égre ha fölnézel babám csak én jussak eszedbe
(eger környéke)
ha meghalok majd elásnak
ha meghalok majd elásnak mi gondja van arra másnak csak te kedves el ne felejts a síromra sírom mellé szőlőt ültess vigyetek a temetőbe tegyetek az út szélére hogy tudják meg az emberek itt nyugszik egy jó borivó magyar gyerekeste van már késő este
este van már késő este vincellérnek most van kedve ha van kedve kössön maga napszámosát engedje haza este fele nincsen meleg forog a szerelemkerek eged jóska benne forog takács mari rámosolyogpince pince tizenhárom sor pince
pince pince tizenhárom sor pince abba mulat egy szép barna menyecske vállig érő göndör haja csepp szája de szeretnék véle menni a bálba öt literes korsó van a kezembe barna legény mindig te vagy eszembe göndör haja rövidre van levágva de szeretnék véle menni a bálbaősszel érik a fekete szőlő
ősszel érik a fekete szőlő ősszel házasodik a szeretőm ha meg nem hív a lakodalmába száradjon el vőlegény korába leszedik a szőlőt nemsokára árván marad a tarló utána te is árván maradsz kisangyalom mert már nékem el kell masíroznomhárom hordó borom van
három hordó borom van mind a három csapon van olyan édes mint a méz ki mit szeret arra néz hej piros bor piros bor mindjárt rám kerül a sor töltsed babám tetejig mind megiszom fenekig egy icce bor nem árt meg régi babám csókolj meg hej vendégek vendégek már el is mehetnétek mert félig van a hordó nem éri be a lopó
csütörtök hajnalba mentem a templomba a szent rorátéra lámpás nélkül mentem helyem eltévesztettem egy lány mellé ültem meglátott a püspök rövid lett a früstök izzadott az üstök jaj de megbüntetett rövid vasra veretett tömlöcbe tétetett de attól nem félek hogy ki nem szabadulok katonának állok nem kell reverenda maradjon a klastromba nekem nem kell soha nagy urak a papok de nincsen nyugodalmok a szerelem miatt járnak gyászruhába nem mehetnek a bálba sem a kávéházba
sem nem a víz hozott ide sem nem a szél vetett ide barna kislány szemöldöke csalogatott minket ide barna kislány szemöldöke többet ér mint a hat ökre a hat ökör az apjáé barna kislány a babájáé ki a fiát házasíja legyen bora pálinkája ki a lyányát férjhez adja legyen bukros dunnahaja
mikor még én kicsiny voltam a dióér majd megholtam de mivel már nagyobb vagyok a legényér majd meghalok aki engem nem mond jónak teremtse az isten lónak de lónak is olyan lónak hol deresnek hol fakónak
elhajtanám a libám komáromig mezítláb még tovább is elhajtom ha ja babám meglátom
azért adtam egy polturát hogy fújja meg kend a dudát szeretőm ölébe megyek hogy világ közepén legyek majd megjárom a kotyogót összveütöm a sarkantyút szeretőm ölébe megyek hogy világ közepén legyek