(magyarszovát-mezőség)
diófából van a babámnak ágya ha ráülök hajlik mind a négy lába régi babám tedd az ágyat tedd az ágyat a falig tied voltam tied leszek halálig édesanyám volt az oka mindennek mért nem adott engem a szeretőmnek adott volna engem oda engem oda csak annak kit a szívem kiválasztott magának de szeretnék az égen csillag lenni ott is csak a hajnalcsillaggal járni éjfél után megkerülném megkerülném az eget hogy tudjam meg hogy a babám kit szeret kimentem a selyemrétre kaszálni de nem tudtam én a szénát levágni mert nem látszott a sok sárga virágtól régi babám hogy búcsúzunk egymástól
a múlt nyáron nem volt eső nem is termett jó legelő ajla-la... irigyeim sokan vannak mint a kutyák úgy ugatnak adok nekik víg napokat hogy ugassák ki magukat ajla-la...
bujdosik az árva madár minden ??? száll hát az olyan árva mint én hogy ne bujdosódna szegény mennyi bánat keserűség még a testvér is ellenség besütött a nap sugára minden ember ablakára jaj istenem mi az oka az enyémre nem süt soha hull az eső szép csendesen fáj a szívem keservesen
(mezőség)
verjen meg az isten rózsám mert nem voltál igaz hozzám la la la... szomorítson meg az isten mikor semmi bajod nincsen la la la... verjen meg az isten rózsám mert nem voltál igaz hozzám la la la... szomorítson meg a halál mikor jó kedvedben talál la la la ... szomorítson meg az isten mikor semmi bajod nincsen szomorítson meg a halál mikor jó kedvedben talál verjen meg az isten rózsám mert nem voltál igaz hozzám la la la... szomorítson meg az isten mikor semmi bajod nincsen la la la... rózsám voltál de már nem vagy akié vagy azzal hervadj la la la... úgy hervadj el mint a rózsa eszembe ne jussál soha la la la...
verjen meg az isten rózsám mért nem voltál igaz hozzám szomorítson meg az isten mikor semmi bajod sincsen verjen meg az isten rózsám mért nem voltál igaz hozzám szomorítson meg a halál mikor jókedvedben talál rózsám voltál de már nem vagy akié vagy azzal hervadj úgy hervadj el mint a rózsa eszembe se jussál soha
huszárnak soroztak rossz bakancsot adtak verje meg az isten de megbúsítottak kértem a kapitányt adjon egy paripát jól gondját viselem nem kap benne hibát ez lesz jó ez lesz jó ez a sárga csikó ebből lesz ebből lesz igazi huszárló föl is van nyergelve föl is kantározva csak a jóisten tudja mikor jövünk haza
(dél-alföld)
kocsmárosné szép csárdásné de hamis a kutyája nem jöttem én nem jöttem én lopni az udvarába hanem azért jöttem az udvarába babám hangját rózsám szavát hallottam a csárdában kocsmárosné szép csárdásné de savanyú a bora olyan mint a olyan mint a valóságos vadalma kocsmárosné cukrozza meg a borát adja nékem feleségül a legszebbik leányát
(dél-alföld)
amott amott a kocsmában jó bort mérnek gyerünk kedves komámasszony igyunk egyet jaj de fáj a gyomorom meghalok ha nem iszom komámasszony ördög bújjon komámasszony gigájába minek iszik olyan sokat a kocsmában hej bemennék de megver az lesz nékem jó reggel komámasszony pedig ha a kocsmába kell érte menni négy-öt pint bort magam is csak szoktam inni hej négy-öt-hat icce bor leszivárog mindenkor komámasszony
(dél-alföld)
sej-haj szép a páva mer aranyos a tolla most vagyok a szeretőmmel haragba azt is tudom mért van az ő haragja sej-haj édesanyja gazdagabbat akarna sej-haj nincsen kedvem mer' elvitte a gólya mer ott jártam ahol nem kellett volna gólyamadár hozd vissza a kedvemet sej-haj kedvem után a régi szeretőmet sej haj rétest ettem megégette a számat más öleli az én kedves babámat más öleli másnak ül az ölébe sej haj más kacsingat világoskék szemébe sej haj életemnek a legszebbik korába' voltam summás a hegyesi tanyába' vessen lángot Mezőhegyes kellős közepe sej haj csak még egyszer kimehessek belőle
udvaromon aranyvályú aranykút abból iszik aranykakas aranytyúk aranykakas mind azt kukorékolja a szeretőm kolozsváron katona udvaromon hármat fordul a kocsi édesanyám a kapuját nyissa ki hozza ki a behívólevelemet kolozsváron nem tudják a nevemet dombon van a kolozsvári kaszárnya akármerről fújja a szél találja fújja a szél a kaszárnya tetejét de sok kislány siratja a kedvesét három kislány kimegy a temetőbe mind a három letérdepel a földre egy közülük felsóhajt a nagy égre mért is lettem katona szeretője borsa felől jön egy fekete felhő siess kislány mert megver a nagy idő nem sietek kapok én még szeretőt arra kérem a jóságos teremtőt
(dél-alföld)
eltörött a mázas csésze ángyom asszony megver érte ne bántson kend ángyom asszony van még több is a piacon ángyom asszony kutyát lopott nekem abból dudát csináltatott süsse meg kend ángyom asszony hisz még morog mikor fúvom
(dél-alföld)
én vagyok a vármegye gulyása a gulyámat hét bojtár hajhássza hét bojtárnak vagyok fejedelme úgy tisztelnek számadó kigyelme ha látom a förgeteg elejét felütöm a süvegem elejét csak úgy lesem az időt alóla még a jég is visszapattog róla
(dél-alföld)
a szegedi halastó halastó beleestem kocsistul lovastól jaj istenem ki vesz ki sej-haj ki vesz ki sajnál-e még engemet valaki a szegedi híd alatt híd alatt lányok sütik a halat a halat fehér tányérra rakják sej-haj rárakják a legénynek úgy adják úgy adják
(kalotaszeg)
piros kancsó piros bor mindjárt rám kerül a sor iszom a bort ölelem a babámat őt szeretem nem az édesanyámat nincsen pénzem de majd lesz mikor pesten vásár lesz eladom a feleségem szoknyáját még az éjjel elmulatom az árát nékem olyan ember kell ha beteg is keljen fel hozzon vizet rakjon tüzet vágjon fát páros csókkal várja haza asszonyát nekem olyan asszony kell ha beteg is keljen fel keljen fel és főzze meg a vacsorát vacsorával várja haza az urát
piros kancsó piros bor mindjárt rám kerül a sor iszom a bort ölelem a babámat a mindenét ennek a bús világnak ha szegény vagy szegény vagy fűnek-fának adós vagy eladom a fejem alól a párnát még az éjjel elmulatom az árát ihatnám én de nincs mit borért küldnék de nincs kit beteg az én édes kedves galambom mégis elmegy piros borért ha mondom
zavaros a tisza nem akar tikkadni az a híres bogár imre által akar menni által akar menni csikót akar lopni kecskeméti zöld vásárra pénzt akar csinálni pénzt akar csinálni bölcsőt akar venni azt a híres duli marcsát el akarja venni kocsmárosné hallja van-e vacsorája van vacsorám paprikáshús vendégek számára kocsmárosné hallja száz icce bort adna megkínálnám a vármegyét hogy ne lennék rabja huncut a vármegye nem iszik belőle az a híres bogár imre most van a kezébe láncot a zsiványnak kezére lábára duli marcsa a babáját már hiába várja nézz ki marcsa nézz ki ablakod firhangján ott kísérik bogár imrét aranyszín paripán arany a kantárja ezüst a zablája az a híres bogár imre annak a gazdája harangoznak délre fél tizenkettőre most kísérik bogár imrét a vesztőhelyére elapadt a tisza csak a sara maradt meghótt szegény bogár imre csak a híre maradt
kőrösfői kertek alatt három kislány zabot arat sej-haj zabot arat a lovának szeretőt keres magának mondd meg babám vagy üzend meg mért haragudtál rám úgy meg sej-haj nem üzenem nem is mondom mert én terád nem haragszom
ihajla ezt a kislányt nem az anyja nevelte ihajla az erdőben a vadgalamb költötte nem kell neki édesanyja cifra selyem dunyhája ihajla betakarja szeretője subája ihajla sárga virág ha leszakítanálak ihajla mit mondanál kisangyalom ha elhagynálak mit mondanék kisangyalom nem mondanék egyebet ihajla a jó isten borítsa rád az eget
erdő erdő kerek erdő de szép madár lakja kettő kék a lába zöld a szárnya piros a rózsám orcája olyan mint a piros vér tőlem gyakran csókot kér de én bizony nem adok inkább jól megátkozom kilenc fia néma legyen a tizedik leány legyen az is olyan csalfa legyen ország-világ híre legyen kinek nincsen szeretője menjen ki a nagyerdőre írja fel egy falevélre néki nincsen szeretője kinek nem jó itt lenn lakni menjen menyországba lakni építsen az égre házat ott nem éri semmi bánat építsen az ég szélére ott nem éri semmiféle építsen az égre házat ott nem éri semmi bánat szeress rózsám csak nézd meg kit mer' a szerelem elvakít engemet is elvakított örökre megszomorított olyan furcsa kedvem vagyon a szőkét szeretem nagyon a barna sem ellenségem most is ő a feleségem bonchidai sűrű berek ott terem az igaz gyerek ott termettem én magam is az én kedves galambom is hasadj meg föld rejts el engem ne engedd hogy reggelt érjek mert engemet minden reggel csak a búbánat serkent fel ágas bogas sűrű cserfa nem láttam a rózsám még ma meg se látom vasárnapig megszakad a szívem addig a felszegi magas torony beleakadt az ostorom akaszd ki kedves galambom halvány orcádat csókolom egek egek bús fellegek szánjatok meg ne halljak meg szánjatok meg ne halljak meg hogy a búval ne vesszek el
(szék)
engem anyám megátkozott engem anyám megátkozott mikor a világra hozott csuhajja hogy a lábam meg ne álljon meg ne álljon mind idegen földön járjon csuhajja idegen földön jártamban idegen földön jártamban jutott nékem a bánatból csuhajja jutott jut is amíg élek amíg élek amíg bennem zeng a lélek csuhajja napkeletről fordult a szél megzördült a diólevél hát te babám hová lettél hogy az este el nem jöttél kapud előtt úgy elfogott valami fáj a szívem ki sem tudom mondani ott is sírok hol nem látnak hol az egek engem szánnak nincsen hibád nincsen nagy csak annyi hogy szegény vagy de szegény vagy ha a kislány gatyát mos ha a kislány gatyát mos akkor bizony nem álmos de nem álmos nézi-nézi gondolkodik felőle hova lett a csingilingi belőle
(moldva)
tavasz szél vizet áraszt virágom virágom tavasz szél vizet áraszt virágom virágom minden madár társat választ minden madár társat választ hát én immár kit válasszak te ingemet s én tégedet én es árva te es árva hulljunk egymás árnyékába jó szeretni de titkosan nem mindétig világoson aki világoson szeret azt megszólják az emberek sok sötétbe sok sárba sokat jártam hiába két pár csizmát elszaggattam mégis tőled elmaradtam ha elhagysz is járj békével szerencsétlen békességgel kidűl e fa mozdítástól testvér megválunk egymástól
(rábaköz)
azt gondolod babám bánom hogy tetőled el kell válnom énelőttem babám az csak álom nem magad vagy a világon lefelé folyik a tisza sose kanyarodik vissza rajta úszik a babám csókja ha sajnálja vegye vissza most van a nap lemenőben kimegyek a temetőbe megkérdezem a fényes holdvilágot nem-e látta a babámot a holdvilág is azt mondja el van a szeretőm zárva el van zárva a fényes holdvilágtól mint a legény a leánytól
(rábaköz)
sej aranyos bözsikém hány esztendős lehettél mikor engem szeretgetni elkezdtél tizenkilenc háromnegyed meg egy fél illenformán bözsikém húsznál is több lehettél ha elmegyek bözsikém egerszegre huszárnak eljössz vélem jó leszel szobalánynak járok hozzád éppeg úgy mint azelőtt ketten töltjük bözsikém el a három esztendőt sej aranyos bözsikém ki fog engem siratni ki fog az én koporsómra borulni koporsómnak sem fedele sem lába illenformán bözsikém megyek a másvilágra
csinom palkó csinom jankó csontos karabélyom szép selymes lódingom dali pár pisztolyom nosza rajta jó katonák igyunk egészséggel menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével ne bánkódjék senki köztünk menjünk az alföldre megrontatik kezünk által az labanc ereje szabad nekünk jó katonák tisza-duna közi labancságnak mert nincs sehult ottan semmi közi darulábú szarkaorrú nyomorult ellenség fut előttünk retteg tőlünk nyomorult nemzetség görbe hátú mert lenyomta füstös muskétálya elfárasztott elbágyasztott dióverő pózna a jó vitéz kurucnak van jó dolománya sarkantyús csizmája futó paripája És a gyalog jó kurucnak van frissen járása mint a szárnya pelágusnak van sebes futása
mikor mentem mikor mentem szentgyörgy felé fánkot süttek fánkot süttek a menyecskék nem adtatok tyuhaj egy darabot szakadjon meg a nyakatok
amott van egy kis ház sárgára meszelve abban van egy kerek asztal ej de gyásszal leterítve azon van egy pohár tele van méreggel aki abba beleiszik ej de bánatos a szíve amott jön egy kislány az ivott belőle kilátszik a két szeméből ej de bánatos a szíve istenem istenem vajon mi lelet engem három mérő piros szalag ej de nem ér körül engem még a múlt hónapban csak egy felet vettem vékony karcsú derekamra ej de páros csukrot köttem
vaskalaton esik az eső jaj istenem nem lesz jó idő elsárosodik a topánkám megver engem az édesanyám erre gyere erre nincsen sár az ajtómon semmiféle zár mert minálunk fából a kilincs jaj istenem még szeretőm sincs