addig élem világimot
(Istensegíts, Bukovina)
addig élem világimot míg szél fújja pántlikámot a pántlika könnyű gúnya mer azt a szél könnyen fújja de a ruva nehez gúnya mer azt a bú fődig nyomjaaz én uram kóbori kóbori
(Istensegíts, Bukovina)
az én uram kóbori kóbori meg kéne borítani rítani megborítom uramot várom a galambomot hej ica sárga recece komámasszony úgy úgy úgy úgy úgy úgy én a kakas kend a tyúk kend a tyúk lapuljon meg nekem úgy mint a kakasnak a tyúk hej ica sárga receceszáraz kóró nem nedves
(Istensegíts, Bukovina)
száraz kóró nem nedves s a vén lejány nem kedves olyan ráncos a bőre félrehúzódom tőle azt hallottam felőle hogy szajha lett belőle jó leszel szeretőnek mást kérek feleségnek apró szárú laboda nem termettem dologra lábom termett a táncra szájom a borivásratarka-barka rokolyámnak elszakadt a ránca
(Istensegíts, Bukovina)
tarka-barka rokolyámnak elszakadt a ránca rengesd uram a gyermeket hadd menjek a táncba mer most vannak az asszonyok legjobb mulatságba mer most vannak az asszonyok legjobb mulatságba
rászállott a páva vármegye házára
(Istensegíts, Bukovina)
rászállott a páva vármegye házára mosdóvizet hozott a rabok számára rab vagy rózsám rab vagy én meg beteg vagyok ha te megszabadulsz én es meggyógyulok megunta két lábom tömlec földjét nyomni szép karcsú derekam a rabszíjat viselni két bogár szememvel vasrácson kinezni két bogár szememvel vasrácson kinezni szomorú az üdő meg akar változni szomorú a szüvem meg akar hasadni veres tenger habja mind a partját mossa a világnak búja mind a szüvem nyomjamadárka madárka
(Istensegíts, Bukovina)
madárka madárka áraszd meg a vizet áraszd meg a vizet hogy írjak levelet anyámnak s apámnak régi szeretőmnek anyámnak s apámnak régi szeretőmnek s mind meguntam s mind meg gyémántkövet nyomni gyémántkövet nyomni vasbilincsen lenni s mind meguntam s mind meg vadgalamb szólását vadgalamb szólását nagy erdő zúgását madárka madárka áraszd meg a vizet áraszd meg a vizet hogy írjak leveletkisütött a nap a síkra
(Istensegíts, Bukovina)
kisütött a nap a síkra minden ember ablakára jaj istenem mi az oka az enyimre nem süt soha rég megmondtam bús gerlice ne rakj fészket az útszélre mer az úton sokan járnak s a fészkedre rátalálnak
túl a vízen egy almafa
(Istensegíts, Bukovina)
túl a vízen egy almafa az alatt sír három árva s oda menen szűz mária s kérdi mét sírsz három árva s hogy ne sírnánk szűz mária mikor anyánk főd gyomrába s metek nektek három vessző verjétek meg a temetőt keljen keljen édesanyánk met elszakadt a gyászruvánk s nem kelhetek fel fiaim met elszakadtak inaim met elszakadtak inaim s esszehulltak a csontjaim s tova menen egy menyecske az apátok felesége s mikor fejért ad riátok vérvel virágzik hátatok
(Istensegíts, Bukovina)
ej nagyapó mesélje mán el hogy es volt amikor a csobánlegény elvesztette a kecskéjét egyszer vót hol nem vót a cibéni szegénysoron annak es a végibe élt egy erőst luttyán s rest csobánlegényke ez ha tehette mindig csak aludott mikor a juhokot kellett vón őrizze s vigyázkodjon inkább bésuppant a fübe a vén ficfa alá s horpasztott olyan mélyen aludott hogy arra sem kelt fel ha a nagy forgolódásába vaj egy csihánlevél megcsipte a fülit egyedül arra öbredett meg ha megehült s ha a déli harangszóra no elég hezza vót ennek a kicsi dologtalan csobánlegénkének egy kedves kecskéje rebekának hítták s annyira szerette hogy mindig becézgette kecskecském kedves kecskecském no egyszer hogy így megöbredett nagy lustálkodásából a déli harangszóra kinyissa a csipáit nem lát semmit csak a nagy üres mezőt se a juhok se a rebeka nagyon nagyon megszomorodott most mit es csináljon gazdája csak es agyonüti a juhok miatt de leginkább a kecskéje után kesergett elindult megkeresni kecském kecském kedves kecskecském jaj most hol kaplak meg ahogy így kesereg lássa hogy a szucsáva partján a dzsindzsás izeg-mozog jaj örvendett hogy megkapta a kecskéjét küldte a kutyáját erisszed kópé csípd meg fogd meg de amikor odaért há lássa hogy az nem az ő kecskéje hanem csak a bukutár gergé volt lekucorodva s végezte szükségét esent nagyon-nagyon elkeseredett kecském kecském drága kecskecském kedves rebekám nem kaplak sehunse na nagy bánatába elindult a kocsmába hogy ő bizon most bétesz a kalap alá pályinkából ahogy bésirül az ajtón meglássa hogy a sarokban az abrosz így ne libeg-lobog hej megörvendett megvan az ő kecskéje küldte a kutyáját erisszed kópé csípd meg fogd meg de mikor odaért s felhajtotta az abroszt lássa hogy az nem az ő kecskéje hanem a bíró fia gyömöszkűte a szőke sárit esent nagyon megszomorodott kecském kecském kedves kecskecském vaj merre kaplak no elég ember ahogy így kesereg odaér egy vén ficfához alatta jó nagy fű ződellett ezt meglátván a legényke nagyon elálmosodott ezért aztán lefeküdt a fübe aludni ahogy ott horpasztott egyszer arra eszmélt valamitől mozog a szemibe borított kalap feltolja s nyitja ki a csipáját s há a rebeka rágta a kalapjáról a rozmaringot hej megörvendett erőst hogy megvan a kecskéje örömében táncra perdült eljárta a silladrit ez tiszta igaz volt úgy láttam mint most
tavasz tavasz gyenge tavasz
(Istensegíts, Bukovina)
tavasz tavasz gyenge tavasz ki mindeneket újítasz fákot virágba borítasz csak ingemet szomorítasz tavaszi szél utat száraszt s a nagy hóból vizet áraszt minden burján társat választ minden burján társat választ s lappántlika könnyű gúnya mert azt a szél fúdogálja de a ruva nehez gúnya mert azt a bú nyomdogálja
midőn szent jánosnak ünnepét szenteljük
(Istensegíts, Bukovina)
midőn szent jánosnak ünnepét szenteljük ma is szent életét vígan ünnepeljük ki az jézus krisztust leginkább szerette azt mü es tiszteljük szent jánost a krisztus annyira szerette hogy a végvacsorán melléje ültette és kezét mellére áldott szent testére tenni megengedte
párta párta búra hajló párta
(Istensegíts, Bukovina)
párta párta búra hajló párta hogy a tatár régen le nem vágta ha megkapom annyira hajítom a tengerbe kővel lenyomatom elszaggattam harminchárom pártát harminchárom pár csizmának talpát szapulóba mégse láttam ragyát belevaló kis galambocskájátszegény kicsi feleségem
(Istensegíts, Bukovina)
szegény kicsi feleségem megeszi a méreg mert én bizon a kocsmába minden nap betérek uccu pengő sarkantyú térj el tőlem minden bú babám nem búsulok cifra bunda kerek bunda szegre van akasztva gyere kedves kisangyalom akaszd a nyakamba uccu pengő sarkantyú térj el tőlem minden bú babám nem búsulokcsujogatás
igyál édes kedvesem hogy segítsen az isten az én torkom se rozsdás hogy ihassak úgy mint más
édes kicsi kincsecském
(Istensegíts, Bukovina)
édes kicsi kincsecském drága feleségecském mosd meg az én ingecském hogy járjak én szépecskén a menyecske gyöngyvirág vízér küldi az urát míg az ura vízér jár szeretője nála hál édes uram de jó kend de jó vizet hozott kend menjen el még másszor es maradjon kend tovább esszáraz bokor a hegytetőn
(Istensegíts, Bukovina)
száraz bokor a hegytetőn elhagyott az én szeretőm száraz bokor a hegytetőn elhagyott az én szeretőm ha elhagyott ő bánja meg ki a fene sajnálja meg aj-la-la... én ültettem egy rózsafát más töri le a bimbóját én ültettem egy rózsafát más töri le a bimbóját én szerettem egy szép barnát más éli vele világát aj-la-la... less csak pajtás mit mutatok de szép lejányt táncoltatok less csak pajtás mit mutatok de szép lejányt táncoltatok lóg a csicse jár a fara elhullott a göndör haja aj-la-la...csujogatás
(Istensegíts, Bukovina)
ereszd el a hajamat ne szorítsd a nyakamat ha kicsik is vagyunk es tágasságot nekünk es
szaszi@szepi.hu