A magyarság népzenéje / 10
1. Száraz fából könnyű hidat csinálni.
Jaj de bajos szép szeretőt találni!
Találtam én szeretőre, de jóra,
Ki elviszën a bánatos hajóra.
2. Szabó Anna ëgy vasárnap délután
Kikönyökölt zöldre festëtt ablakán.
Ugy hullott a sürü könny a szëméből,
Mind a záporeső a magos égből.
3. Szabó Gyula jő alólról lóháton.
Azt kérdëzi: mér sirsz, Anna, galambom?
Hadd el, Gyula, ne kérdëzd, hogy mér sírok!
Te tëtted el az én fényës napomot.
4. Szabó Anna azt gondolta magábo,
Gyilkosa lësz négyhónapos babánok,
Gyilkosa lësz babájánok, magánok,
Bánatot hoz az egész rokonánok.
5. Szabó Annát azt kérdëzi az anyja:
Hogy érzëd még, édës lányom, magadot?
Édësanyám, rosszul érzëm magamot,
Vigyenek a csíkszépvizi doktorhoz!
6. Csíkszépvízën azt kérdëzi a doktor:
Ki okozta ezt a nagy bajt magánok?
Doktor uram, mëgmonhatom magánok,
Ugyis tudom, közelëg a halálom.
`Gyimesközéplok` (Csík)
Tankó Istvánné Ambrus Jozefa (69)
Sárosi 1960.
AP 3520/b.
1. Liget-puszta hegyes-völgyes határa,
1. Liget-puszta hegyes-völgyes határa,
Onnan írok levelet a babámnak.
Átkozott légy, Liget-puszta, mindaddig,
Még a babám benne tölti idejit.
2. Liget-puszta hegyes-völgyes határa,
Onnan írok levelet a babámnak.
Átkozott légy, Liget-puszta, örökre,
Csak még egyszer kimehessek belóle!
`Galgamácsa` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Nagy Ferencné Rácz Veronika (63)
Bartók J. 1959.
AP 2827/e.
1. Kicsi voltam, mikor én mëgszülettem.
1. Kicsi voltam, mikor én mëgszülettem.
Bimbó voltam, mikor katona lettem / fëlnevelkëdtem.
Ki is nyíltam a babám két ablakába,
Elhervadok, babám már nemsokára.
2. Katona se lettem volna, de soha,
Ha az anyám be nem iratott volna.
De az anyám még akkor beiratott,
Kicsi voltam, a bölcsőbe ringatott.
`Hasznos-Ötházhuta` [Mátraszentimre] (Heves)
asszonyok
Borasi 1957.
AP 2720/e.
1. El këll mënni summáslánynak messzire.
1. El këll mënni summáslánynak messzire.
Itt këll hagyni \ja szeretőmet, nincs kire.
Tërád bizom, / hagyom, legkedvesebb pajtásom:
Éljed véle világodat, nem bánom.
2. Majd ha lëtelik a három esztendő,
Kedves pajtá'm, add vissza \ja szeretőm!
Élted véle \ja világodat idáig,
Én majd élëm koporsóm bezártáig.
`Fedémes` (Heves)
asszonyok
Kapronyi 1975.
AP 9590/a.
1. Édesanyám, hol van az az édes téj,
1. Édesanyám, hol van az az édes téj,
Amelyikkel katonának neveltél?
Adtad volna tejedet a lányodnak,
Ne neveltél volna föl katonának!
2. Édesanyám, de szépen felneveltél,
Mikor engemet karjaiddal rengettél!
Akkor mondtad, hogy jó leszek katonának,
Mégpedigleg magyar Miklós-huszárnak.
`Magyaró` (Maros-Torda)
Büszke Kocsis Miklós (72)
Paulovics 1960.
AP 3255/f.
Édësanyám, ha bemëgy a szobába,
Édësanyám, ha bemëgy a szobába,
Rá-rátekint a sok vasalt szoknyára.
Édësanyám, minek az a sok vasalt szoknya,
Ha a lányát a répasor hërvassza!
`Fedémes` (Heves)
Bajzáth Ferencné Szabó Malvin (48)
Kapronyi 1975.
AP 9593/b.
1. Sej, sárga virág koszorúzza a rétet.
1. Sej, sárga virág koszorúzza a rétet.
Húszesztendős barna legényt szeretek.
Húszesztendős barna legény, sej, haj, a babám,
Hej, a faluba azé' haragszonak rám.
2. Sej, sarok-kocsma sárgára van meszelve.
Ha nem szeretsz, barna legény, ne gyere.
Kikísérlek, be se zárom, sej, haj, az ajtót.
Hej, várom azt a hű szeretőm, aki vót.
`Galgamácsa` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Nagy Ferencné Rácz Veronika (63)
Bartók J. 1959.
AP 2827/b.
1. A ménesi salendába, \ja sarokba
1. A ménesi salendába, \ja sarokba
Nem jól van a fejemalja csinálva.
Gyere, babám, igazítsd mëg!
Fáj a szivem, vígasztald mëg, hogy në fájjon!
2. Kerek az én szoknyám alja, de csuhajla.
Barna legény fekszik rajta, de csuhajla.
Adj ëgy csókot éjféltájba!
Az lësz az én szoknyám ára, de csuhajla.
3. Az én gombos nyoszolyámba, de csuhajla,
Nem jól van a fejemalja, csuhajja.
Gyere, babám, igazítsd mëg!
Fáj a szivem, vígasztald mëg, hogy në fájjon!
`Fedémes` (Heves)
asszonyok
Kapronyi 1975.
AP 9592/b.
1. Jaj de széles, jaj de hosszú \jez az út,
1. Jaj de széles, jaj de hosszú \jez az út,
Améken egy barna kislány elindult.
Barna kislány, térj vissza \ja régi útadra,
Emlékezz a szombat esti szavadra!
2. Emlékezni, visszatérni nem lehet,
A sszerelmet eltiltani nem lehet.
A sszerelem szélessebb a Tisza vizénél,
Árvább vagyok a lehulló levélnél.
3. Árva vagyok, nincsen anyám, sem apám,
Nincsen, aki gondot viseljen re\jám.
Van már nekem egy igazszívű igaz szeretőm.
Ha \jaz elhágy, verje meg a Teremtő!
`Bélzerénd` (Arad)
Borbély Sándorné Gyarmati Julianna (37)
Szendrei 1963.
AP 5168/k.
1. Végigmëntem az özvegyasszony udvarán,
1. Végigmëntem az özvegyasszony udvarán,
Véletlenül bënéztem az ablakán.
Csalfa \ja szëme, azt néztem ki belőlle:
Van néki ëgy szép fia, halál választ el tőle.
2. Nem idevaló születésű vagyok én.
Messze földről ide vándoroltam én.
Így jár, aki messze földről ide vándorol,
Nincsën babája, ki vállára borullyon.
3. El, el, elmëgyëk, nem maradok e tájon,
Hogy a szívem a szeretőmé' në fájjon.
Mer a szívem a szeretőmé' nagyon fáj.
Szőkét szeretëk, mer a barna mëgcsalt mán.
`Rimóc` (Nógrád)
Holecz Istvánné Kanyó Margit (56)
Vakler, Németh I. 2001.
Dat 265a25.
1. Alma \ja fa alatt, nyári piros alma.
1. Alma \ja fa alatt, nyári piros alma.
Engëm gyaiáz a szeretőm édësanyja,
Engëm gyaláz, engëm tësz a, vësz a szóra.
Szeretëm a fj\ját, nem tëhetëk róla.
2. Aranyos Bözsikém, maj fogsz te még sírni,
Maj ha engëm katonának fognak vinni.
Elrabolnak tőled ëgy vasárnap este.
Sok páros csókodé' áldjon mëg az Isten!
`Rimóc` (Nógrád)
Holecz Istvánné Kanyó Margit (56)
Vakler, Németh I. 2001.
Dat 266b29.
`Az előző dallam citerákon`
`Az előző dallam citerákon`
`Sándorfalva` (Csongrád)
Budai Sándor (48), Bánfi Béla (53)
Sárosi 1966.
AP 6738/f.
1. Verjë mëg az Istën azt az édësanyát,
1. Verjë mëg az Istën azt az édësanyát,
Aki katonának neveli a fi\ját!
Húsz évig magának, húsz év után másnak,
Harminchat hónapot szolgál a császárnak.
2. Verjë mëg az Istën azt az édësanyát,
K gazdag legénnek neveli a lyányát!
Mer a gazdag legény üti-veri-csapja,
De \ja szëgény legény öleli-csókolja.
`Domaháza` (Borsod)
Kis Sunyi Piroska (23)
Dincsér 1939.
Gr 66/Aa.
1. Csillagok, csillagok, szépën ragyogjatok,
1. Csillagok, csillagok, szépën ragyogjatok,
A szëgény legénynek utat mutassatok!
Mutassatok utat a szëgény legénynek,
Hadd találja házát a szeretőjének.
2. Istenëm, Istenëm, édës jó Istenëm!
Mikor lësz énnékëm szép szabad életëm?
Akkor lësz énnékëm szép szabad életëm,
Majd ha a babámat két karral ölelëm.
`Nagykónyi` (Tolna)
Tolnai Péterné Papp Gizella (53)
Paulovics 1968.
AP 6809/h.
1. Le, le, leszedik a fügét a kosárba.
1. Le, le, leszedik a fügét a kosárba.
Árván marad sok kislány a bálba.
Árván maradsz te is, kisangyalom,
Eljön az az idő, el kell masíroznom.
2. Le, le, lehullott a di\jófa levele.
Kalapom mellé hullott a levele.
Hallod-e, babám, mit fütyül a rigó?
Sorozólevelem most írja a bíró.
`Áj` (Abaúj-Torna)
csoport
Bereczky, Németh I., Vargyas G. 1999 (Vargyas 1940-es gyűjtése nyomán).
Dat 260/51.
Szánt az ökör, recece, csörög-csattog a járma.
Szánt az ökör, recece, csörög-csattog a járma.
Kemény a föld a poroszlói határba,
Olyan kemény, a gőzeke se járja.
Minden lánynek, recece, katona \ja babája.
`Poroszló` (Heves)
Vass József (65)
Vass L. 1964.
AP 5377/b.
1. A dorogi, nagydorogi biró udvarába
1. A dorogi, nagydorogi biró udvarába
Lëhullott a, lëhullott az akácfa virága.
Fölszëdné azt, sej, haj, sok jó édësanya,
Hogy a fi\ja, kedves fi\ja në lëgyën katona.
2. Sáros lëtt a, sáros lëtt a kis pej lovam láha.
Térdig lëjár, térdig lëjár az agyagos sárba.
Szenvedj, lovam, szenvedj, szenvedj a gazdádér!
Én is sokat szenvedëk ëgy csinos barna lányér.
`Nagydorog` (Tolna)
asszonyok
Olsvai 1972.
AP 8285/f.
Ez a tanya, \jez a tanya csak ëgy nyomorúság,
Ez a tanya, \jez a tanya csak ëgy nyomorúság,
Mind kimëgy belőle a sok fi\jatalság.
Majd ha \jëgykor én is kimëgyëk belőle,
Arván hagyom a szeretőm, árván, ëgyë mëg a fene!
`Fedémes` (Heves)
asszonyok
Kapronyi 1975.
AP 9597/b.
A ménesi sáros ucca jaj de nagyon röges,
A ménesi sáros ucca jaj de nagyon röges,
Rajta jártam hat hónapig, de nagyon keserves!
Rajta jártam hat hónapig rëggel, délbe, este,
Aki minket vezetgetett, áldja mëg az Isten!
`Fedémes` (Heves)
asszonyok
Kapronyi 1975.
AP 9597/h.
1. Sötét felhő borítja rám a csillagos eget.
1. Sötét felhő borítja rám a csillagos eget.
Katonának elvitték tőlem a szeretőmet.
Szállj el, madár, ha lëhet, vidd el a babámnak a rózsás levelet.
Súgd mëg neki, ha lëhet, felejtsën el engëmet!
2. Jaj, Istenëm, mit tëgyek, mindég rólam beszélnek.
Fülem mellől, ha lëhet, eleresztëm a szélnek.
Azt beszélik felőlem a domaházi legényëk, a sëmmirevalók:
Barna legény / kislány a babám, szeret is ő igazán.
`Domaháza` (Borsod)
leányok
Dincsér 1939.
Gr 66/Ac.
1. Esteledik a faluba, haza kéne menni!
1. Esteledik a faluba, haza kéne menni!
Attól félek, a legények meg akarnak verni.
Ne bántsatok, jó pajtások, nem vagyok az oka,
Szeretek egy barna legényt, / kislányt, nem hagyom el soha.
2. Barna kislány ablakába jó estét, jó estét!
Szállást kérnék, kisangyalom, ha beeresztenél.
Mindenféle csavargónak szállást nem adhatok.
Nincs itthol az édesanyám, csak egyedül vagyok.
3. De azér a szép szavadér mégis beengedlek,
Rugonyos kis diványomra szépen lefektetlek,
Csipkés szélü paplanyommal szépen betakarlak,
Két karommal átölellek, reggelig csókollak.
`Ura` (Szatmár)
Márián Erzsébet (19), Szilvasány Erzsébet (19)
Vargyas 1960.
AP 3774/f.
1. Ez a barna kislány de kisírta mind a két szëmét!
1. Ez a barna kislány de kisírta mind a két szëmét!
Sajnálja \ja régi jó szeretőjét.
Úgy sajnálja, ráborul a gënge vállára \ja Marcsa.
Szive boldogságát, a régi babáját siratja.
2. Esik eső, esik, esik a kaszárnya falára.
Süvít a szél végig az udvarába,
Süvít a szél végig az udvarába.
Nem találok rája sötét éccakánn a babámra.
`Váraszó` (Heves)
Pálfi M. Pálné (58)
Dobszay 1967.
AP 6254/g.
1. Ha bemëgyëk, ha bemëgyëk a bërhida\ji csárdába,
1. Ha bemëgyëk, ha bemëgyëk a bërhida\ji csárdába,
Hosszúnyelű kis fokosom vágom a gërëndába.
Aki legény, az tëheti, aki meri, az vëgye ki!
Még az éjjel zsandárvérrel a nevemet irom ki.
2. Ha bemëgyëk, ha bemëgyëk a babám szobájába,
Lë\jülök a, lë\jülök a zöld huzatos díványra.
Válla\jimra hajtja fejét, el në felejtsem a nevét.
Në sírj, kedves kisangyalom, nëm lëszöl elfelejtve.
`Berhida` (Veszprém)
Kudar József (72)
Kiss L. 1965.
AP 5030/e.
Jaj de szépen, jaj de szépen hirdetnek a templomba,
Jaj de szépen, jaj de szépen hirdetnek a templomba,
De engem az első szeretőmmel nem hirdetnek ki soha.
Látod, anyám, édes-kedves anyám, te vagy az oka,
Hogy engem az első szeretőmmel nem hirdetnek ki soha.
`Hasznos-Ötházhuta` [Mátraszentimre] (Heves)
asszonyok
Borsai 1957.
AP 2718/c.
Szállj el, páva, szállj el, páva, sëj, Hevesen keresztül!
Szállj el, páva, szállj el, páva, sëj, Hevesen keresztül!
Szállj el a babám ablakára, sëj, maga van ëgyedül.
Ha kérdi, hol vagyok, mondjad, hogy itt vagyok,
A ménësi salëndába \ja fapriccsen hërvadok.
`Fedémes` (Heves)
asszonyok
Kapronyi 1975.
AP 9592/c.
1. Zöld búzába, barazdába szépen szóll a pacsirta.
1. Zöld búzába, barazdába szépen szóll a pacsirta.
Kis Mariska szívemet szomorítja.
Ne szomorítsd, kis Mariska, árva szívemet,
Majd meglátod, nemsokára halva találsz engemet!
2. Vettem kendőt, selyem kendőt, jaj de hosszú a rojtja.
Lehajolok, a lábam fejét takarja.
Eladom a százforintos selyem kendőmet,
Ha csak lehet, kiváltom a regruta szeretőmet.
`Galgamácsa` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
leányok
Olsvai 1968.
AP 4030/i.
1. Túl a Tiszán, túl a Dunán, mandulafa tövé[be]
1. Túl a Tiszán, túl a Dunán, mandulafa tövé[be]
Két szerelmes játszik ëgymás ölé[be].
Egyik nézi Tisza partjánn a fehér habot,
A más pedig fënn az égënn a ragyogó csillagot.
2. A mi kerek udvarunkon van ëgy feneketlen tó.
Abba fürdik három fekete holló.
Fürdik, fürdik, mégis sáros annak a tolla.
Legszëbb legény, legszëbb legény szeretőm a falu[ba].
`Szépvíz-Kostelek` (Csík)
Váta Demeterné Fekete Katalin (63)
Kallós 1970.
AP 10.055/e.
Sárgul már a fügefa levele, sej, ősszel akar lenni.
Sárgul már a fügefa levele, sej, ősszel akar lenni.
Haragszik a kedves kisangyalom, sej, nem akar szeretni.
Szeress, kisangyalom, hogy ne legyek árva,
Ne tudja meg senki a faluba, (hogy) mért van a szivem gyászba!
Azért van az gyászba, talpig feketébe,
Tegnap vitték / Most vitték a kedves kisangyalom sej, / ki a gyászos temetőbe.
`Váraszó` (Heves)
asszonyok
Dobszay 1972.
AP 8273/b.
Kis menyecske, igazán csakugyan, be\jadta a panasszát:
Kis menyecske, igazán csakugyan, be\jadta a panasszát:
Hogy egy kislány, igazán csakugyan, elszerette \jaz urát.
Meg kell kérni, szépen kérni az édesanyját, az anyját,
Adja vissza, igazán csakugyan, a menyecskének az urát.
`Szilágyi` (Bács-Bodrog)
Buják Jánosné Bényei Ágnes (66)
Kiss L. 1969.
AP 7042/g.
Ez a kislány rózsás levelet ír, lëborúl az asztalra.
Ez a kislány rózsás levelet ír, lëborúl az asztalra.
Kérdi tőle a jó édësanya, a lányának mi baja.
Mit kérdëzi, édësanyám, tudja, mi bajom!
Három éves katona \ja babám, mindég csak azt siratom.
`Szilice` (Gömör és Kis-Hont)
Bodnár Lajosné Kovács Jolán (62)
Vargyas 1963.
AP 5149/c.
1. Sej, nem őröl a, sej, nem őröl a pétërke\ji gőzmalom,
1. Sej, nem őröl a, sej, nem őröl a pétërke\ji gőzmalom,
Sej, mert nincs benne, sej, mert nincs benne \jaz én kedves galambom.
Ha nincs benne, nem is kötök néki bokrétát,
Sej, hordja \jel a, sej, hordja \jel a darutollas kalapját!
2. Sej, még a búza, sej, még a búza ki se hánta \ja fejét,
Sej, páros galamb, sej, páros galamb mind elhordta \ja szemét.
Páros galamb, ne hordd el a búza kalásszát,
Sej, miből süt a, sej, miből siit a kisangyalom pogácsát!
`Bükkszék` (Heves)
asszonyok
Dobszay 1971.
AP 7921/j.
Két sor fa közt, sej, haj, két sor fa közt fölsütött a holdvilág,
Két sor fa közt, sej, haj, két sor fa közt fölsütött a holdvilág,
Az én babám, kedves kisangyalom annál fésüli magát.
Göndör haját százfelé fújja \ja szél.
Látod, babám, kedves kisangyalom, de hi\jába szerettél!
`Galgamácsa` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Nagy Ferencné Rácz Veronika (63)
Bartók J. 1959.
AP 2827/i.
Áttalmënnék én a Tiszán ladikon, ladiladi-ladikon,
Áttalmënnék én a Tiszán ladikon, ladiladi-ladikon,
Azt nëm tudom, hol lakik a galambom, hol lakik a galambom.
Bent lakik a városba, kék nëfelejcs utcábo.
Fehér rózsa, piros rózsa, rëzëda nyilik az ablakábo.
`Csép` (Komárom)
Németh Lászlóné Horváth Rozália (58)
Gábor J. 1969.
AP 8128/b.
`Az előző dallam citerákon`
`Az előző dallam citerákon`
`Sándorfalva` (Csongrád)
Budai Sándor (48), Süli Sándor (45), Bánfi Béla (53)
Sárosi 1966.
AP 6739/g.
1. Amott legel, amott legel, amott legel hat pej csikó magába.
1. Amott legel, amott legel, amott legel hat pej csikó magába.
Mind a hatnak, mind a hatnak, mind a hatnak békjóba van a lába.
Gyere, pajtás, téritsük / térijjük meg a csikót,
Reszeljük le, reszeljük le, reszeljük le a lábáról a békjót!
2. Lereszeltük, lereszeltük, lereszeltük a lábáról a békjót.
Most már, pajtás, most már, pajtás, most már, pajtás, merre hajtjuk a csikót?
Arra hajtjuk, amerre \ja nap leszáll, / lejár,
Arra, tudom, arra, tudom, arra, bizony / tudom, a gazdája sosem jár.
`Gömörhosszúszó` (Gömör és Kis-Hont)
Nagy István (54), Istók Gusztáv (55)
Vargyas 1963.
AP 5147/h.
Uj a csizmám, uj a csizmám, uj a csizmám, el akarom viselni,
Uj a csizmám, uj a csizmám, uj a csizmám, el akarom viselni,
De a császár, de a császár, de a császár nëm akarja engëdni.
Engedj, császár, nëm a të pénzëd ára bánja!
Szőke kislány, barna kislány, barna kislány zsebébe van az ára.
`Körösfő` (Kolozs)
Péntek Jánosné Szabó Ilona (63)
Bartók J. 1959.
AP 3049/f.
A rozsnyai megyeházra süt a nap, itt jönnek a vizitáló tiszt urak.
A rozsnyai megyeházra süt a nap, itt jönnek a vizitáló tiszt urak.
Mikor engëm a főorvos vizitál, a sszeretőm a gang alatt sirdogál.
Engëm, babám, ne sirass, értem könnyet ne húlajts!
Beírták a nevemet a nagy könyvbe, a rozsnyai vizitáló terembe.
`Szilice` (Gömör és Kis-Hont)
Bodnár Lajosné Kovács Jolán (62)
Vargyas 1963.
AP 5149/h.
1. A szëkszárdi szállodára süt a nap, mëggyüttek a vizitáló nagy urak,
1. A szëkszárdi szállodára süt a nap, mëggyüttek a vizitáló nagy urak,
Akik engëm körű-mëgvizitálnak, beirják a nevemet katonának.
Engëm, babám, në sirass, értem könnyet në hullass!
Beirták a nevemet a nagy könyvbe, a szëkszárdi Korona vendéglőbe.
2. Ha én ëgyszër tüzes ménkü lëhetnék, a szëkszárdi szállodára be\jütnék.
Mëgütném / Mëgcsapnám én azokat az urakat, akik engöm katonának fëlírtak / soroztak.
Engëm, babám, në sirass, értem könnyet në hullass!
Beirták a nevemet a nagy könyvbe, a kis kutya / a kutya së kaparja ki belóle!
`Decs` (Tolna)
asszonyok
Olsvai 1964.
AP 4971/d.
1. Sárga vagyok, mint a nyárfa levele,
1. Sárga vagyok, mint a nyárfa levele,
Elsárgitott őfölsége kënyere.
Fél funt kenyér, ëgy icce víz jár ki számomra,
Ne csudálják, ha el vagyok sárgulva.
2. Jön a posztor, zörgeti a kulcsokat,
Négy sorjával nyitja föl az ajtókat.
Így szól hozzám: gyere ki hát, te öreg baka,
Në légy mindig az ëggyes áristomba!
`Felsőireg` [Iregszemcse] (Tolna)
Deák Géza (80)
Olsvai 1964.
AP 4960/f.
1. Kertëm alatt tele van ibolyával.
1. Kertëm alatt tele van ibolyával.
Gyere, babám, szëdd a kötőd aljába!
Lyukas a kötőm eleje, lila, csuhajja, lila,
Mind kihullott belőle \jaz ibolya.
2. Kertëm alatt folyik a Körös vize,
Abba fürdik a babám mindën este.
Körös vize, në vidd el a kökényszemű babámat!
Fáj a szivem, mëg is halok utánna.
`Sárvásár` (Kolozs)
Ambrus Sándorné Márton Kata (68)
Kiss L. 1969.
AP 6637/e.
Hej de magoss a barakunk teteje!
Hej de magoss a barakunk teteje!
Elsárgított engëmet a belseje.
Savanyú bab, krumplileves jár ki számunkra,
Në csudálják, ha / hogy el vagyunk sárgulva.
`Bogács` (Borsod)
asszonyok
Víg 1963.
AP 6721/g.
Kedves édesanyám, kedves édesanyám, mér szültél a világra?
Kedves édesanyám, kedves édesanyám, mér szültél a világra?
Inkább szültél volna, inkább szültél volna a kanyargós Tiszába!
Tisza vize vitt volna \ja széles Dunába,
Most már nem is lennék, / volnék, most már nem is lennék / volnék senki megúnt babája.
`Szilice` (Gömör és Kis-Hont)
Bodnár Imréné Mezei Klára (54), Bodnár Balázs (58)
Vargyas 1963.
AP 5151/d.
1. Látod, édësanyám, látod, édësanyám, mé' szültél a világra?
1. Látod, édësanyám, látod, édësanyám, mé' szültél a világra?
Inkább dobtál vóna, inkább dobtál vóna a zavaros Tiszába!
Tisza vize vitt vóna \ja jeges Dunába,
Hogy në lëttem vóna, bár në lëttem vóna sënki mëgúnt babája.
2. Nincs mán páros csillag, nincs mán páros csillag, mind lëhullott a földre.
Nincsën hű szeretőm, nincs már hű szeretőm, mind elhagyott örökre.
Ha elhagyott, nem búsulok, elmënt örökre.
Még a síromban is, még a föld alatt is csak ő jár az eszëmbe.
`Rimóc` (Nógrád)
Holecz Istvánné Kanyó Margit (56)
Vakler, Németh I. 2001.
Dat 267b10.
`Az előző dallam citerán`
`Az előző dallam citerán`
`Kunszállás` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Gáspár Lajos (72)
Sárosi, Tari 1974.
AP 9002/k.
szaszi@szepi.hu