A magyarság népzenéje / 04

1. Tavaszi szél utat szárászt, virágom, virágom,

1. Tavaszi szél utat szárászt, virágom, virágom,
Tavaszi szél utat szárászt, virágom, virágom.

2. Mindën burján társat választ, virágom, virágom,
Mindën burján társat választ, virágom, virágom.

3. De én imá kit válasszak, virágom, virágom,
De én imá kit válasszak, virágom, virágom?

4. Te éngëmët, s én tégëdët, virágom, virágom,
Te éngëmët, s én tégëdët, virágom, virágom.

5. Bujjunk ëgymás árnyékjába, virágom, virágom,
Bujjunk ëgymás árnyékjába, virágom, virágom!

`Lujzikalagor` (Moldva)
lányok, asszonyok
Kallós 1964.
AP 7149/a.

1. Ne búsulj, rózsám, érettem,

1. Ne búsulj, rózsám, érettem,
Mást ad az Isten helyettem.
Szëgget-jobbat, mint én vótam,
De én héjzád igaz vótam.

2. Olyan igaz beteg vagyok,
Nem fáj sëmmim, csak busulok.
Ver' meg, Isten, azt a szivet,
Aki kettőt-hármat szeret!

3. Mer én csak ëgyet szerettem,
S szér be sokat szënvedtem!
Mëgvert Isten ostorával,
Mindennapi bánatjával.

`Gyimesközéplok-Jávárdipataka` (Csík)
Tankó Istvánné Ambrus Jozefa (71)
Kallós 1962.
AP 4684/a.

1. S lelelele lele nene

1. S lelelele lele nene
S elelele lelelele.
Add fel, Isten, azt a napot,
Hogy süsse fël a harmatot!

2. Lelelele...
S elelele...
A harmatot a földekről,
Bánatot a bus szüvemről,
A harmatot a földekről,
Bánatot a bus szüvemről.

3. S elelele...
Lelelele...
Én Istenem, hogy lehessën,
Szëmës vakot hogy szeressën,
Én Istenem, hogy lehessën,
Szëmës vakot hogy szeressën!
S elelele...

4. Szeress, szeress, csak nëzd mëg, kit!
Mer a szerelëm mëgvakít,
Mer a szerelëm mëgvakít.
S elelele...
Lelelele...

5. Mer én csak ëgyet szerettem,
S avval ës mëgelégëdtem,
S avval ës mëgelégëdtem.
S elelele...
Lelelele...

`Gyimesfelsőlok-Görbepataka` (Csík)
Bodor Györgyné Tankó Berta (42)
Kallós, Andrásfalvy 1963.
AP 6223/g.

1. Mikor a juhász bort iszik,

1. Mikor a juhász bort iszik,
Fakó szamár szomorkodik.
Ne szomorkodj, fakó szamár!
Majd elmegyünk a nyáj után.

2. Egy-két hete, vagy már három,
Mi\jóta számadóm várom.
Amoda jön, amint látom,
Fecskehasu szamárháton.

3. Jó napot, kedves bojtárom!
Csak azt kérdem: van-e károm?
Nincsen károm, de nem is lesz,
Míg e falka kezemen lesz.

4. Még azt mondod: nincsen károm?
Hol a vezérürüm, három?
Kutyák itták meg a vérét,
Tímár vitte \jel a bőrét.

5. Tele a bográcsom hússal,
A kulacsom piros borral.
Egyél-igyál, jó bojtárom,
Mert tetőled nem sajnálom!

`Sarkadkeresztúr` (Bihar)
Buzás András (39)
Vargyas 1960.
AP 4214/b.

1. Tizënkét kőmives

1. Tizënkét kőmives
Összetanakodék,
Magas Déva várát
Hogy fëlépítenék.

2. Hogy fëlépítenék
Fél véka ezüsté',
Fél véka ezüsté',
Fél véka aranyé'.

3. Magas Déva várhoz
Hozzá is kezdëttek.
Amit raktak délig,
Leomlott estére,
Amit estig raktak,
Leomlott rëgg\=ere.

4. Mëgint tanakodék
Tizënkét kőmives:
Falat mëgállítni
Hogy lësz lëhetségës.

5. Ëgymás között szoros
Ëggyességët tëttek:
Mëlyik felesége
Hamarább jő ide,

6. Azt gyëngén fogjuk mëg.
Dobjuk be a tűzbe,
Annak gyënge hamvát
Keverjük a mészbe!

7. Csak így állítjuk mëg
Magos Déva várát,
És így nyerhessük el
Annak drága árát.

8. Kocsisom, kocsisom,
Nagyobbik kocsisom!
Én uramhoz mënni
Lënne akaratom.

9. Fogd bé a lovakot,
Induljunk el útra,
Induljunk el útra,
Magos Déva várra!

10. Erős idő vala,
Záporeső hulla.
Asszonyom, csillagom,
Forduljunk mëg vissza!

11. Nem jó álmot láttam
Az éjjel álmomba:
Asszonyom, csillagom,
Forduljunk mëg vissza!

12. A hintó nem tiéd,
A lovak nem tiéd.
Hajtsad a lovakot,
Hadd haladjunk elébb!

13. Nem jó álmot láttam
Az éjjel álmomban:
Kőmives Kelemën
Udvarába jártam.

14. Hát az ő udvara
Gyásszal van behúzva,
Az ő udvarára
Ëgy mél kút fakada!

15. Az ő kicsiny fi\ja
Oda beléhala,
Asszonyom, csillagom,
Forduljunk mëg vissza!

16. A hintó nem tiéd,
A lovak nem tiéd.
Hajtsad a lovakot,
Hadd haladjunk elébb!

17. Mënnek, mëndëgélnek
Déva vára felé.
Kőmives Kelemën
Őköt észrevevé.

18. Szörnyen mëgijedött,
Imádkozik vala:
Istenëm, Istenëm,
Vidd el valahova!

19. Mind a négy pej lovam
Törje ki a lábát,
Vessën a hintómnak
Négy kereke szakát!

20. Üssön le az útra
Tüzes istennyila,
Horkolva térjenek
A lovai vissza!

21. Mënnek, mëndëgélnek
Déva vára felé.
Sem hintót, sem lovat
Semmi baj nem lelé.

22. Jó napot, jó napot,
Tizënkét kőmives,
Tizënkettő közül
Kelemën kőmives!

23. Jó napot, jó napot,
Asszonyfeleségëm
Hát ide mét jöttél
A veszedelmedre?

24. Most szépën mëgfogunk,
Bédobunk a tűzbe,
Nekëd gyënge hamvad
Keverjük a mészbe.

25. Csak így álítjuk mëg
Magos Déva várát,
És így nyerhessük el
Annak drága árát.

26. Várjatok, várjatok,
Tizënkét gyilkosok,
Hogy búcsut vëhessek
Asszonybarátimtól,
Asszonybarátimtól,
Szép kicsiny fi\jamtól!

27. Kőmives Keleënné
Mikor hazamëne,
Őt szépen mëgfogták,
Bédobták a tűzbe.

28. Kőmives Kelemën
Mikor hazamëne,
Az ő kicsiny fi\ja
Elejébe jöve.

29. Apám, édësapám,
Mondja mëg igazán,
Hogy hol van, s merre mënt
Az én édësanyám!

30. Ne sírj, fi\jam ne sírj!
Hazajő estére,
Ha estére nem jő,
Hazajő rëgg\=ere.

31. Istenëm, Istenëm,
Rëggel is eljöve,
Az én édësanyám
Még haza nem jöve!

32. Menj el, fi\jam, mënj el
Magas Déva várra!
Ott van a te anyád,
Kőfalba van rakva.

33. Elindula sírva
Az ő kicsiny fi\ja,
Elindula sírva
Magos Déva várra.

34. Háromszor kiáltja
Magos Déva várra:
Anyám, édësanyám,
Szólj bár ëggyet hozzám!

35. Nem szólhatok, fi\jam,
Mert a kőfal szorít,
Magos kövek között
Vagyok berakva itt.

36. Szive mëghasada,
A föld is alatta.
Az ő kicsiny fi\ja
Oda beléhala.

`Szentegyházasfalu` (Udvarhely)
Lőrincz Mihályné Vitus Ágnes (63)
Lajtha 1940.
Gr 113/AB.
(A felvétel technikai okokból két részletben történt, ezért a 22. versszaktól más hangmagasságban és hangszínnel folytatódik.)

1. Árva \jaz a kicsi madár,

1. Árva \jaz a kicsi madár,
Aki mindën ágra leszáll.
Hát én milyen árva vagyok,
Vajon milyen ágra szállok?

2. Nincsen nekëm édëssanyám,
Ki gondot viseljën rë\jám,
Nincsen nekëm édëssanyám,
Ki gondot viseljën rë\jám.

3. Anyám, anyám, édëssanyám,
Csëndës fëlnevelő dajkám,
Anyám, anyám, édëssanyám,
Csëndës fëlnevelő dajkám.

4. Idëssanyám, gyújts gyërtyára,
Hazajöttem vacsorára.
Hogy ëgyem ëgy vig vacsorát,
Akit édëssanyám csinált.

5. Hozd fel, Isten, azt a napot,
Hogy süsse fël a harmatot!
A mezőről a harmatot,
S a szüvemről a bánatot.

6. bánat, bánat, be nehéz vagy,
Be rég, hogy a szüvemën vagy!
Amig azok eloszolnak,
Tőlem mindën jók elmúlnak.

7. Napom, napom, fényës napom,
Homályba borult csillagom.
Ësszejártam e világot,
Nem találtam boldogságot.

8. Úgy mëgëvëtt ingëmët a bú,
Mind erdőbe a fát a szú.
A fát ölte meleg áltol,
Ingëm a búbúnat áltol.

9. bánat, bánat, be nehéz vagy,
Be rég, hogy a szüvemën vagy!
Amig azok eloszolnak,
Tőlem mindën jók elmúlnak.

10. Bu ebédem, bu vacsorám,
De bánatos mindën órám,
Bu ebédem, bu vacsorám,
De bánatos mindën órám!

11. Nëzëm a csillagos eget,
Busulok alatta eleget,
Nëzëm a csillagos eget,
Busulok alatta eleget.

`Gyimesfelsőlok-Görbepataka` (Csík)
Ambrus Istvánné Ambrus Ilona (60)
Kallós 1962.
AP 4676/a.

1. Álom jött a jobb szëmëmre,

1. Álom jött a jobb szëmëmre,
Mónár Anna, nézz fejembe!
Föl ne tekints az egekbe,
Föl ne tekints az egekbe!

2. Harmat csëppen a szëmëdbe,
Harmat csëppen a szëmëdbe.
S Mónár Anna fëltekintëtt.

3. Mónár Anna fëltekintëtt:
Hét szép lë\ján fëlakasztva!
Mónár Anna sirni kezdett.

4. Mónár Anna sirni kezdett.
Azt kérdi a jó katona:
Mét sirsz, mét sirsz, Mónár Anna?

5. Nem sirok én, jó katona,
Nem sirok én, jó katona.
Ëngedj ingëm a hazámba,
Ëngedj ingëm a hazámba!

6. Nem ëngedlek a hazádba,
Fël këll mászni bukros fára,
Nem ëngedlek a hazádba,
Fël këll mászni bukros fára!

7. Nem tudok én fára mászni,
Mëk këll ingëm tanítanyi,
Nem tudok én fára mászni,
Mëk këll ingëm tanítanyi.

8. Fëlindult a jó katona,
Vissza\jesëtt fényës kardja,
Fëlindult a jó katona,
Vissza\jesëtt fényës kardja.

9. S Mónár Anna fëlragadta,
Ütte-vágta jó katonát,
S Mónár Anna fëlragadta,
Ütte-vágta jó katonát.

10. Hadd mëg az én életëmët!
Nekëd adom a sok pénzëm.
Hadd mëg az én életëmët!
Nekëd adom a sok pénzëm.

`Gyimesközéplok-Háromkút` (Csík)
Prezsmer Jánosné Molnár Róza (69)
Kallós 1962.
AP 4670/a.
Ballada-részlet

1. Amott kerekedik egy fekete felhő,

1. Amott kerekedik egy fekete felhő,
Abban kerekedik egy fekete holló.
Szállj le, holló, szállj le, hogy igyál egy cseppet,
Hogy igyál egy cseppet, hadd üzenjek tölled!

2. Apámnak, anyámnak, jegybeli mátkámnak.
Ha kérdik, hogy vagyok, mondjad, hogy rab vagyok,
A török császárnál térdig vasban vagyok.

3. Megunta két lábom márványkövet nyomni,
Megunta két kezem hirharangot huzni.
Megunta két fülem zöld erdő zúgását,
Megunta két szemem vad lány vigyázását.

`Visa` (Kolozs)
Gáspár Péterné (39)
Kallós 1965.
AP 7130/f.

1. Amott kerekedik egy fekete felhő,

1. Amott kerekedik egy fekete felhő,
Az alatt elröpül egy fekete madár.
Szállj le, madár, szállj le, hadd üzenjek tölled
Apámnak, anyámnak, jegybeli mátkámnak!

2. Ha kérdik, hogy vagyok, mondjad, hogy rab vagyok,
A török császárnál térdig vasban vagyok.
Megunta két lábom márvánkövet nyomni,
Megunta két kezem hirharangot huzni.

3. Megunta két fülem zöld erdő zúgását,
Megunta két szemem a messzi látását,
Megunta két fülem zöld erdő zúgását,
Megunta két szemem a messzi látását.

`Visa` (Kolozs)
Gáspár Péterné (39)
Kallós 1965.
AP 7130/f.

1. Mëgírták a levelëmbe:

1. Mëgírták a levelëmbe:
Visznek a verekëdésbe.
Ott nem lësz szabadúlásom,
Ott lëszën az én halálom.

2. Ha \jelmënsz ës, békével járj,
Békességës utakon járj!
Békességës utakon járj,
Csëndës folyóvízbül igyál!

3. Csëndës folyóvízbül igyál
Ott ës rólam gondolkojzál!
S ott se gondolj ëgyebekről,
Csak a régi szeretetről.

`Pusztina` (Moldva) -- `Szárász` (Baranya)
Bálint Péterné Kondor Anna (36)
Domokos P. P. 1950.
Gr 127/Aa.

1. Úgy elmënëk, s mëglássátok,

1. Úgy elmënëk, s mëglássátok,
Soha hírëm nem halljátok,
Úgy elmënëk, s mëglássátok,
Soha hírëm nem halljátok.

2. Mikor hírëmët halljátok,
Levelemët olvassátok,
Mikor hírëmët halljátok,
Levelemët olvassátok

3. Riva tútok sirassátok,
Riva tútok sirassátok.
Sirass, anyám, sirass,
Még előtted járok.

`Gajcsána` (Moldva) -- `Ráckozár` [Egyházaskozár] (Baranya)
Bandi Györgyné (40)
Domokos P. P. 1950.
Gr 146/Bb.

1. Szeress, szeress, csak nëzd mëg, kit,

1. Szeress, szeress, csak nëzd mëg, kit,
Mer a szeretet mëgvakít.
Mer ëngëmët mëgvakított,
Örökre mëgszomorí[tott].

2. Elvinnélek, de nem tudlak,
Mer a vizek mëgáradtak,
Mer a vizek mëgáradtak,
S a pallók ës elrothadtak.

3. De \jén azé' elvinnélek,
Ha \jigazán szeretnélek.
Nem szerettél, s nem mondtad mëg,
Hogy a nagy Isten verjën mëg!

4. Ver az Isten, ver, jól látom.
Verjën ës mëg, azt kévánom!
Nem átkozlak, nem szokásom,
Csak a sűrű sóhajtásom.

`Gyimesközéplok-Jávárdipataka` (Csík)
Prezsmer Miklósné Tankó Borbála (60)
Kallós 1962.
AP 4682/h.

1. Fejér László lovat lopott

1. Fejér László lovat lopott
A Fekete-halom alatt,
Mindën kantár-szërszámostul,
Mindën szërszám-kantárostul.

2. Fehér Anna hogy mëgtudta,
Hogy a bátyjo fogva vala:
Fog' be, kocsis, a lovakat,
Tégy melléd sok aranyokat!

3. Fejér Anna, Fejér Anna
Szalad a tömlöcajtóra:
Bátyám, bátyám, édös bátyám!
Aluszol-ë vagy mëghaltál?

4. Nëm aluszom, sëm mëghaltam,
Most is rúlad gondoskodtam.
Fejér Anna, Fehér Anna,
Szívem adta szép Dianna.

5. Fejér Anna, Fehér Anna
Szalad a folyosóra.
Folyosórú a szobábo,
Horvát uram asztaláho.

`Báta` (Tolna)
Pápa Józsefné Kocsis Katalin (66)
Seemayer 1936.
Gr 60/Bb.
Ballada-részlet

1. Ahol én elmënyëk,

1. Ahol én elmënyëk,
Még a fák ës sírnak,
Gyënge ága\jiról
Levelek lehullnak.

2. Hulljatok, levelek,
Rejtsetëk el ingëm,
Hulljatok, levelek,
Rejtsetëk el ingëm!

3. Met az én édëssem
Mást szeret, nem ingëm,
Met az én édëssem
Mást szeret, nem ingëm.

4. Nállam a gyűrűje,
Más a szeretője,
Nállam a gyűrűje,
Más a szeretője.

5. Arról ës kitetszik:
Nem igaz a szüve,
Arról ës kitetszik:
Nem igaz a szüve.

`Rácsila` (Moldva)
Szentes Demeterné Dénes Rózsi (60)
Kallós 1962.
AP 4693/c1.

1. Hegyi velem, Mónár Anna,

1. Hegyi velem, Mónár Anna,
Hegyi velem, Mónár Anna,
Hosszu \jutra szétálgatni,
Hosszu \jutra szétálgatni,

2. Burkoszfa alá leülni,
Burkoszfa alá leülni.
Fël ne tekints burkoszfára,
Fël ne tekints burkoszfára,

3. Met góc eszik ë szëmëdbe,
Met góc eszik ë szëmëdbe.
Fëltekintik burkoszfára,
Fëltekintik burkoszfára.

4. Kilenc lihány fëlakaszva,
Kilenc lihány fëlakaszva,
Tizediknek ësz van helye,
Tizediknek ësz van helye.

`Trunk` (Moldva)
Benedek Péterné (40)
Domokos P. P. 1938.
Gr 47/Aa.
Ballada-részlet

1. Elmëgyëk, elmëgyëk,

1. Elmëgyëk, elmëgyëk,
S nem ülök veletëk.
Bánatos napjaim
Nem tőtöm veletëk.

2. Ahol én elmënyëk,
Még a fák ës sírnak,
Gyënge \jágairól
Levelek lehullnak.

3. Hulljatok, levelek,
Rejtsetëk el ëngëm!
Mer akit szerettem,
Mást szeret, nem ëngëm.

`Gyimesközéplok-Háromkút` (Csík)
Oltyán Károlyné Pál Teréz (53)
Kallós 1962.
AP 4669/h.

1. Ëgy esztendő, kettő, buval ës eltelik,

1. Ëgy esztendő, kettő, buval ës eltelik,
De az örök világ soha el nem telik.
Hulljatok, levelek, takarjatok ingëm.

2. Met ëz én édësëm sírva keres ingëm.
Sirass, rózsám, sirass, ëmíg előtted látsz,
Met csak Isten tudja, hol lëszën halálom,

3. Erdőbe, mezőbe, tëngër közepibe.
Tëngërnek közepe s ëz én vetett ágyam,
Tëngërnek két szélye s ëz én takaródzóm.

4. S ëz apró férgek s ëz én hálótársam,
S ëz égi madárkák s ëz én sirata\jim,
S ëz apró halëcskák s ëz én gyortyëcská\jim.

`Klézse` (Moldva)
Gór Mártonné Benke Borbála (57).
Kallós 1970.
AP 7181/i.

1. Edës jó Istenëm,

1. Edës jó Istenëm,
Indítsd mëg árvízet!
Hod mosson el ëngëm,
Hod mosson el ëngëm!

2. Ne \jës igën messze,
Csak az apám udvarára,
Hogy kérdjem mëg tőle,
Kihëz adott férhez.

3. Vitéz katonához,
Hëgyi tolvajához,
Hëgyi tolvajához,
Embër hóhérához.

4. Mér nem adott inkább
Disznópásztorához,
Mér adott oda
Embër hóhérához!

5. Edës jó Istenëm!
Hogy mëguntam élnëm,
Mindën sötét hajnalba
Véres gunyát mosnom!

6. Most is oda vagyon
Kërësztut állani,
Kërësztut állani,
S embërt fëlgyilkolni.

7. Asszonfeleségëm,
Azt hallottam: sírtál.
Asszonfeleségëm,
Azt hallottam: sírtál.

8. Nem sírtam, nem sírtam,
Gyermëkëm rëngettem.
Csërefát égettem,
Csërefának füstje
Huzta ki a könnyem.

9. Állj tére, \jasszonyom,
Me' fejedët vëszëm!
Állj tére, \jasszonyom,
Me' fejedët vëszëm!

10. Ne vëdd le fejemët,
Hadd mëg életëmët,
Hogy még nëvelhessem
Fël a két gyermëkëm!

11. Onnan fekete felhőbe
Ott fürdik ëgy holló.
Jöjj el, te fekete holló,
Jöjj el, te fekete holló!

12. Vidd el az én levelemët
Szabadkán kërësztül,
Vidd az apám lakására,
Tëdd az anyám asztalára!

13. Ha \jaluva kapod,
Tëdd az aluvó ágyába!
Hadd olvassa sírva,
Hadd olvassa sírva!

14. Ha kérdi, hogy vagyok,
Mond mëg, hogy rab vagyok.
Kezemën, lábomon
Vas botokot hordok.

15. Ne sírj, kicsi Ráduj Péter,
Me' jő édësanyukád,
Nekëd hoz csicsikét,
S nekëm kalácsikát.

`Gyimesfelsőlok-Sántatelek` (Csík)
Gercuj Gyula (55)
Kallós, Martin, Pesovár F. 1962.
AP 5201/d.

1. Elmëgyëk, elmëgyëk

1. Elmëgyëk, elmëgyëk
Bé Törökországba,
Kisebbik lányomnak
Látogatására.

2. Hallottam felőle:
Nem ad a szëgénynek,
Nem ad a szëgénynek,
Nem szánja a szëgényt.

3. Elmëgyëk, elmëgyëk
Bé Törökországba,
Kisebbik lányomnak
A nagy kapujába.

4. Három asztalinas
A kapuba vagyon,
Három asztalinas
A kapuba vagyon.

5. Eridj bé, te inas,
Mondjad asszonyodnak:
Szëgény koldusasszony
A kapuba vagyon.

6. Kér ëgy pohár vizet,
S ëgy falat kënyeret,
Kér ëgy pohár vizet,
S ëgy falat kënyeret.

7. Asszonyom, asszonyom,
Nagyságos asszonyom!
Szëgény koldusasszony
A kapuba vagyon.

8. = 6. vsz.

9. A pohár vizemët
A földre \jöntözöm,
S falat kënyeremët
Komandornak vetëm.

10. Eljöttem, eljöttem
Bé Törökországba,
Ksebbik lányomnak
Látogatására.

11. Ő a pohár vizét
A földre \jöntözi,
S a falat kënyerét
Komandornak veti.

12. = 2. vsz.

13. Asszonyom, asszonyom,
Nagyságos asszonyom!
Szëgény koldusasszony
Mind azt énekëli:

14-15. = 10-11. vsz.

16. Eridj ki, te inas,
Fogd mëg azt az asszonyt,
Vesd bé a tëmlecbe.
Tëmlec fenekébe!

17. Hogy a kigyók s békák
Ott mardossák össze.
Hogy a kigyók s békák
Ott mardossák össze!

18. = 10. vsz.

19. Három esztendeje,
Teljes három napja
Kisebbik lányomnak
Tëmlecibe vagyok.

20. Kigyók s békák háta
Az az én asztalom.
Kigyók s békák szëme
A világosságom.

21. Halljon szót, halljon szót,
Nagyságos asszonyom!
Hallja, mit énekël
A szëgény rab asszony?

22. = 10. vsz.

23-24. = 19-20. vsz.

25. Eridj le, te inas,
Hozd fël azt az asszonyt!
Hogy tudjuk ki töle,
Hogy ő hová való!

26. Asszonyom, asszonyom,
Szëgény koldusasszony!
Te hová való vagy,
Te hová való vagy?

27. Biborosfalusi,
Biborosfalusi
Biboros Pétërnek
Hitës felesége.

28. Asszonyom, asszonyom,
Nagyságos asszonyom!
Te hová való vagy,
Te hová való vagy?

29. Biborosfalusi,
Biborosfalusi
Biboros Pétërnek
Kisebbik lë\jánya.

30. Jöjjön be, jöjjön be,
Kedves édësanyám!
Mert magának adom
A bádoghintómat.

31. Bádoghintó mellé
Hat pej paripámat.
Bádoghintó mellé
Hat pej paripámat.

32. Egye mëg a rozsda
A bádoghintódat!
Verje le a kehe
Hat pej paripádat!

33. Ha nem érdëmëltem
Egy pohár vizedët,
Pohár vized mellé
Falat kënyeredët.

`Gyimesfelsőlok` (Csík)
Gábor Péter (45)
Ujváry 1971.
AP 8052/a.

1. Arass, rózsám, arass,

1. Arass, rózsám, arass,
Mëgadom a garast.
Ha én mëg nëm adom,
Mëgadja galambom.

2. Arattam, arattam,
Kívít is kötöttem.
Galambom tallóján
Mëg is betegëdtem.

`Kolon` (Nyitra)
Gábor Istvánné Balkó Katalin (60)
Vikár L. 1956.
AP 1689/a.

1. Szëgény Szabó \jËrzsi be \jelveszté magát,

1. Szëgény Szabó \jËrzsi be \jelveszté magát,
Szëgény Szabó \jËrzsi be \jelveszté magát!

2. Szëgény Szabó \jËrzsi mit gondolt már szëgény!
Már a kicsi fi\ját már ő \jësszevágta.

3. S az asztagos kerbe csihán közi hánta,
S az asztagok közi csihán közi hánta.

4. Apja, \janyja neki már nem tudott sëmmit.
El fogtak már mënni már az komá\jikhoz.

5. Már az édësanyja a királyra bízta:
Maga Isván király igyeljën már rëja.

6. Szëgény Szabó \jËrzsi mit gondolt már szëgény!
Elvëvé az kardját, ësszevágá fi\ját.

7. Isván király látta már az ablakjáról,
Hogy már kicsi fi\ját hogy már ësszevágta.

8. Csihán közi hánta, disznyóknak ajálta,
Csihán közi hánta, disznyóknak ajálta.

`Lészped` (Moldva)
Fazekas Péterné Vilhelm Ilona (60)
Kallós 1962.
AP 4690/e-4691/a.
Ballada-részlet

1. Búsulok ës, bánkódom ës,

1. Búsulok ës, bánkódom ës,
Ha sírok, rë\jám fér az ës.
Búsulok ës, bánkódom ës,
Ha sírok, rë\jám fér az [ës].

2. Édësanyám sok szép szova,
Kit fogadtam, s kit nem, soha.
Mëgfogadnám, de nincs kinek,
Fogadom ëgy idegën[nek].

3. Sír az út előttem,
Bánkódik az ösveny,
Mer ahol én elmënyëk.
Még a fák ës sír[nak].

4. Még a fák ës sírnak,
Gyënge ága\jiról
Levelek lehullnak,
Levelek lehull[nak].

5. Hulljatok, levelek, hulljatok le,
Rejtsetëk el ingëmët!
Mer ahol én elmënyëk,
Még a fák ës sír[nak].

6. Utca, utca, bánatutca.
Bánatkőből van kirakva.
Azt ës a babám rakatta,
Hogy én sírva járjak raj[ta].

7. Búsulok ës, bánkódom ës,
Mer én arra rë\jaérëk,
Búsulok ës, bánkódom ës,
Mer én arra rë\jaé[rëk].

8. Titva títnak, babám, tőled,
Titkon se szóljak én véled.
Minél inkább títnak tőled,
Annal inkább szollok vé[led].
Titva títnak tölled,
Annál inkább szollok véled,
Annál inkább szollok vé[led].

9. Én elmënyëk közületëk.
Isten maradjon veletëk!
Úgy elmënyëk, mëglássátok,
Soha hírëm sem halljá[tok].

10. Mikor hírëmët halljátok,
Levelemët olvassátok,
Levelemët olvassátok,
Könnyetëkët hullassá[tok]!

11. Búsulok ës, bánkódom ës,
Ha sírok, rë\jám fér az ës.
Búsulj, búsulj, ha nincs eszëd.
S ami van még, az ës el[mënt].

`Gyimesközéplok-Jávárdipataka` (Csík)
Prezsmer Miklósné Tankó Borbála (60)
Kallós 1962.
AP 4682/i.

1. Édësanyám, ne átkojz mëg,

1. Édësanyám, ne átkojz mëg,
Hogy az átkod ne fogjon mëg!
Édësanyám, ne átkojz mëg,
Hogy az átkod ne fogjon mëg!

2. Söprik a nagyerdő útját,
Viszik a szëgény katonát.
Viszik, viszik, szëgényëkët,
Szëgény loki legényëkët.

3. Szélyës a nagyerdő útja,
Visszajő még a katona.
Szélyës a nagyerdő útja,
Visszajő még a katona.

4. Feteke száru cserësznye,
Rabod lëttem, te mënyecske.
Ne bánjál úgy, min rabodval,
Bánjál úgy, min galambodval!

`Gyimesközéplok-Borospataka` (Csík)
Balogh András Imréné Bódor Erzsébet (76)
Ujváry 1969.
AP 7531/i.

@

@
Mámikám s tátikám s tesvére\jim, maradjatak békével, met nekem mënnëm këll;
ajtók, kapuk nyílnak, s lába\jim indúlnak. De \=ara kérëm, édës mámikám s édës
tátikám s tesvére\jim, mëgbocsásatak, ha valamit vétëttem. Én ës mëgköszönöm,
hogy íj ekkarára fëlnëveltek ingëmët ës, édësapámnak s anyámnak. Tátikám s
édësanyám, imár se felejtsenek el! Ne gondóják, hogy örökre kimënyëk az
életjikból! Majt még visszajövök, s fëlkeresëm, édës mámikám. Köszönöm a
nëvelésit, hogy örezgetëtt ingëmët, édës mámikám, tűztől, víztől, s mindën
rossztól, édës mámikám. Tesvére\jim, mëgbocsássatak, ha valamit vétëttem, me'
lehet, sokszó rosszat mondtam, s mëgszidtalak, testvérké\jim! Ne gondójátak,
hogy én ës elfelejtlek! Majt még eljövök hézátok, s tik ës jertëk el hézám,
testvére\jim! Mámikám, édës mámikám, jól tudja, mijen ez a fiatal élet. Ez a
fiatal élet oja', két idegën ugy össze këll tanúja, a legén a lë\jánval, min' két
tesvér, s ojan ëggyek këll lëgyenek, s mëg këll ëgymást hallgassák, met íj
rendëlte az Isten, édës mámikám. Ne gondója, édës mámikám, hogy nem fáj a
szivem këntëkér, s ne gondója, hogy elfelejtëm, hogy jól gondoskadatt rëjám, s
nëvelgetëtt, mámikám! Isten fizesse mëg mindën jóságját! \=Ara kérëm, mámikám,
jussak eszikbe; s jőjenek el, és kerejsenek fël ingëmët ës, mámikám! Jaj, jaj,
jaj, jaj!

`Pusztina` (Moldva) -- `Szárász` (Baranya)
Bálint Péterné (35)
Rajeczky 1949.
Gr 130/A.
,,Menyasszonybúcsúzó''

@

@
Jaj nekëm, kedves ëgy fájdalmas, szërëncsétlen fi\jam, jaj, aki elmënté
egészségësen, oszt má mëghalva hoztak haza! Jaj, drága fi\jam, kedves szépszavú
galambom nekëm. Jaj, mikor benned vót mindën bizodalmunk, mégis itt hattá
bennünköt! Jaj, kedves Bërcikém, kedves ëgy virágom nekëm, jaj, aki csak
tizënhét évig tudtalak nevelni, kedves ëgy fi\jam! Jaj nekëm, Bërcikém, drága jó
fi\jam nekëm, jaj, de nagyon szërëncsétlen halállal tudtá mëghalni! Jaj, itt
hattá bennünköt öregségünkre, kedves jó fiam nekëm, jaj, itt hattá, \jelmënté,
ijen hamar bennünköt!  Jaj, Bërci, Bërci, kedves ëgy fi\jam nekëm, jaj, de nëm
gondoltam, hogy ijen hamar itt hagyjá bennünköt!  Jaj nekëm, drága jó fi\jam,
kedves ëgy szërëncsétlen fi\jam nekëm, jaj, ki még magad së tudtad, hogy elmégy,
oszt mán dére mëghajjá! Jaj, Bërcikém, kedves, ëggyetlenëgy jó fi\jam nekëm,
keves ide\jig tudtam benned gyönyörködni! Jaj, csak tizënhét évig tudtalak
nëvelni, kedves ëggy fi\jam! Jaj, ijjen szép nagy korotokba raktalak el mind a
kettőtököt!  Kedves fi\jam, kedves Jolánkám, kedves ëgy drága gyerëkejim nekëm!

`Cserépváralja` (Borsod)
Kutas Lajosné Kocsis Teréz (61). ,,Elsirattam a fiam, akit nëgyvenbe a fa agyonütött. Tizënhét éves vót.''
Sztanó 1960.
AP 4061/c.

1. Gyászban borult az ég, az üdő változik,

1. Gyászban borult az ég, az üdő változik,
Csak a bú sokasul, s az öröm távozik.
Vesztët így ír nekëm az élet mindënbe,
Csak fájdalmat érzëk halálig szívembe.

2. Lám, eltelik mindjárt a reménylëtt óra,
Melyben vártam, éltëm hogy fordulna jóra.
De \jaz üdő most ës bánatot osztogat,
Amit jót adott vót, attól ës fosztogat.

3. Elűzi a tavasz a tél keménységit,
A napnak fëljöttit, az ő sëtétségit.
Lëgyën az időnek bármily változáso,
De az én szüvemnek nincsen viduláso.

4. Akármerre mënjek, akármerre térjek,
Mindënütt csak a búval kell találkozzam.
De az embër remél, jót vár a jövőre,
De az embër remél, jót vár a jövőre.

`Józseffalva` (Bukovina) -- `Hercegszabar` [Székelyszabar] (Baranya)
Varda Lajosné Pál Zsuzsa (77)
Vikár L. 1955.
AP 1348/b.
,,Vak koldus éneke''

`,,Régi magyar'' zenekarral`

`,,Régi magyar'' zenekarral`

`Szék` (Szolnok-Doboka)
Ferenczi Márton (61) és zenekara
Lajtha 1941.
Gr 83/Aa.

@

@
Jaj, mit vétöttem a nagy Uristennek, hogy elvëtte \jaz én szerettebéli páromat?
Jaj, Ferkó, Ferkó, Buda Ferkó! Jaj, hová lëgyek, mit csinyájjak? Jaj, ki
vigasztal mëg engöm? Jaj, de mindig hallottam, szép élet az özvegy élete:
nagyon szomorú! Jaj, mer oan vagyok, mind az árvo madár, amelik ëggyik ágról a
másikra száll. Jaj, elmëhetëk abba a gyászkertbe, mëgpanaszkodhatom a földnek,
az nëm mondja mëg sënkinek. Jaj, Istenëm, Istenëm, jaj, hová lëgyek, m\=ere
mënjek? Nincs vigasztalóm, nincs szószóllóm! Jaj, jajaja...

`Kapospula` (Somogy)
Récsei Istvánné Fülöp Anna (68). Urát siratta.
Paulovics 1961.
AP 3941/i.

@

@
Jaj, këdvës édësanyám, minek is hattál még itt? Sok kedves hűségës szavad,
anyai jótanácsod, jaj, jaj, jaj, mind elmaradt mán, kire támaszkodjam? Kitől
kérjek má én tanácsot? Kinëk mondjam, édësanyám mëghalt? Nincs sënki, sënki,
akki ollyan hűségësen körűfogna engëm, mint të. Drága kedves jó édësanyám,
hűségës ápolásom, hűségës gondozásom köszönöm nekëd. Áldjon mëg a nagy Úristen
értë! Maj tanákozónk oda fël. Addig is a miridënható Úristën adjon nyugodalmat
nëkëd! Kedves drága jó édësanyám, hűségës munkásságod mindënütt előttőnk van,
akármërre nézőnk. Sok szép munkád, sok szép cselekëdetëd, drága,
felejthetetlen, jó édësanyám!

`Nagybalog` (Gömör és Kis-Hont)
Ibos Istvánné Zsámbok Piroska (58). Anyjat siratta.
Kertész 1960.
AP 3439/c.

@

@
Jaj nekëm, jaj nekëm, édës kedves, édës párom! Jaj, de árván hattá, de nincs
sënki segítségëm! Jaj, csak a nagy szomorúság, a nagy szënvedés, a sok
küszködés, kedves párom! Jaj, mé' nem is gyöttök el értem, mer má mindenki ott
van a nagy messzëségbe, csak ëgyedül vagyok ebbe gyalló világba, édës kedves,
édës párom! Jaj, mos' de nagy szükség vóna rád, me nem tudom sënkivel
mëgosztanyi ezt ë nagy szënvedést, amit én szënvedëk! Jaj nekëm, jaj nekëm,
édësanyám, édësapám, kedves párom, jó testvérëm! Jaj de magamot hattatok! De
nincsen sënkim a nagy világon: csak ëgyedül járom ezt ë szomorú, gyászos
életët! Jaj, nem vígasztal mëg sënki, nem segít sënki az özvegyën, a szomorú
\járván. Jaj nekëm, jaj nekëm, drága kedves párom, ennyi soká mé hagysz má
\jitt? Jaj nekëm, jaj nekëm, édës párom, kedves párom, jaj de kis házat
csinátattá, amibe \jén nem fértem belë! Jaj de jó lëtt vóna mind a kettőnknek
ott lënni, mind a kettőnknek ott pihenni abba gyászos sírba! Jaj nekëm, jaj
nekëm, fájdalmas életëm, édës párom, kedves párom!  Jőjjetëk értem mëntől
hamarabb, në hagyjatok má \jitt! Jaj, nem ëlég vót már ebbű sok szënvedésbű!
Jaj, má nagyon sokat vót má \jez, hogy én nem bírtam sënkinek panaszkodnyi! Jaj
párom, jaj párom, jaj párom, kedves párom! Jaj párom, kedves párom, tégëd
sirattalak, ki huszonhárom éves korodtú pihensz a gyászos sírba.

`Tőrincs` (Nógrád)
Horváth Pálné Rácz Júlia (59). Urát siratta.
Kertész 1960.
AP 3442/c.

@

@
Édës lelkëm, nagyon, nagyon jószívű édësanyám!  De nagyon nehezen lëhet k\=edtü
elválni! Az Úristen nyúgosztajja mëg k\=edet, nagyon, nagyon jó édësanyám!
Ugyan hun talájjuk föl k\=edet? Ötünket fölnevet k\=e, s nagyon szépen
köszönjük a k\=e fölnevelésit. De hi\jába gyüvünk ezután haza, édës lelkëm,
nagyon, nagyon jó édësanyám! De sokat elgyüttünk akkó \jis, mikó még lëfeküdt
këtek, édës lelkëm.  elfelejthetetlen édësanyám! Az Úristen nyúgosztajja mëg
k\=edet!  Kire hatta k\=e azt a nagyon öreg édësapámot? Ajó Isten áldja mëg
mindën lépésit kënnek, az Úristen nyúgosztalja mëg kedet!

`Bátmonostor` (Bács-Bodrog)
Csili Józsefné Kovács Erzsébet (76)
Anyját siratta. Kiss L. 1961.
AP 3993/h.

1. Jer bé \ja temetőkertbe \jírd fel a sirom kövire,

1. Jer bé \ja temetőkertbe \jírd fel a sirom kövire,
A világon, a föld szinén olyan árva nincsen, mint én.
Arva vagyok apa nélkül, de még árvább anya nélkül.
Kérem az nagy Istenemet, hogy el ne hagyjon ingemet.

2. Eljön még az én napom is, ha most bús homályban van is.
Aj, Istenem, vigasztalj meg, ne hagyd, a búmba haljak meg!
A búm nem fogy el már soha, mer én meg vagyok átkozva
Vagy apámtul vagy anyámtul, vagy az idegen szájaktul.

`Szék` (Szolnok-Doboka)
Szabó Varga György (65)
Lajtha 1941.
Gr 91/Ba.

@

@
... jaj, hova legyek, mit csiná[jak]? Jaj, hova legyek, mi csinájak?
Jaj, magamra maradtam a nagy éccakákon keresztű!
Jaj, a nagy éccakákon keresztű! Jaj, de sokat szenvedtem vele...
Jaj, Jóska, Jóska! Hol keressem fel őtet, jaj, Istenem, Istenem...

`Tornyospálca` (Szabolcs).
Részlet temetés alkalmával történt fölvételből
Buchbinder, Pesovár E. 1955.
A felvétel magántulajdonban.