A magyar népdal vár

2. Énekli: Balogh Viola

2. Énekli: Balogh Viola

Utca, utca bánat utca,
Bánatkővel van kirakva,
Az én rózsám kirakatta,
Hogy én sírva járjak rajta.

Árok, árok, de mély árok,
Nem gondoltam, hogy így járok,
Bele estem, benne vagyok,
egy kislánynak rabja vagyok.

3. Énekli: Dollinger Edit

3. Énekli: Dollinger Edit

Cserreg, berreg a legyecske,
Férjhez akar menni,
Komám prücsök, a sutuban,
Meg akarja kérni.

Házasodik a kemence,
Belébújt a kürtő,
Kókis elöl járja, réce reá hányja,
Az én kicsi sánta kecském fél körmire járja.

4. Énekli: Szabó Enikő

4. Énekli: Szabó Enikő

Én az éjjel nem aludtam egy órát,
Hallgattam a régi babám panaszát,
Éjfél után sejehaj, kezdtem elszenderedni,
Jaj de bajos, ki egymást nem szereti.

De meguntam ezt a legényt szeretni,
De még jobban a gyűrűjét viselni,
Csütörtökön sejehaj, megmondom az anyjának,
Köszönöm a jóságát a fiának,

Verje meg az Isten a te anyádat,
Mért csinálta, bolonduljak utánad,
Zúgjál erdő sejehaj, csendülj mező, falevél,
Szeresd babám, kit idáig szerettél.

5. Énekli: Szabó Enikő

5. Énekli: Szabó Enikő

Báta vize ziheg-zuhog a gáton,
Most jött erre a szeretőm lóháton,
Lóháton jár, mert tilos a szerelem,
Senki se lássa meg, mikor ölelem.

A kislány se lehet mindig ibolya,
Menyecskének is kell lenni valaha,
Menyecskével szépen beszél az ura,
De mégis jobb, ha a legény csókolja.

Kék virággal virágzik a temető
Engem temessenek belé legelsőn,
Engem elébb, utánam a babámat,
Ne eméssze gyönge szívét a bánat.

Kis Őcsényben híres kislány vagyok én,
Kinek csók kell, jöjjön ide adok én.
Adtam csókot, adok is a legénynek,
Barna legényt választok szeretőmnek.

Három alma egy tányérban, mind piros,
A legénynek lányhoz járni nem tilos.
Tilos volna, még akkor is eljárna,
Míg egy igaz szeretőre találna.

6. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

6. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

Fáj a fának, ha a fejsze bevágja,
Fáj a lánynak, ha a legény gyalázza,
Engem is gyaláz, egy semmire való,
A cipőmbe kapcának sem volna jó.

Barna legény, a fene evett volna meg,
Bár sohase ismertelek volna meg,
Átkozott volt az az óra, az a nap,
Amelyiken először megláttalak.

7. Énekli: Dr. Balogh Balázs

7. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Gyere ki te gyöngyvirág, mert feljött a holdvilág, jaj!
Gyere ki te gyöngyvirág, mert feljött a holdvilág, jaj!

Kimegyek az ablakon, csak a lajbim gombolom, jaj!
Csak a lajbim gombolom, szeretőmet gondolom, jaj!

A te bundás kutyádat, más hergeti, de nem én, jaj!
Hadd hergesse, ha nem én, majd eszedbe jutok még, jaj!

A te vasas kapudat más zörgeti de nem én jaj!
Hadd zörgesse, ha nem én, majd eszedbe jutok még, jaj!

A te karcsú derekad más szorítja de nem én, jaj!
Hadd szorítsa, ha nem én, majd eszedbe jutok még, jaj!

A te piros orcádat más csókolja, de nem én, jaj!
Hadd csókolja, ha nem én, majd eszedbe jutok még, jaj!

8. Énekli: Szabó Enikő

8. Énekli: Szabó Enikő

Le is szállnak, fel is szállnak a fecskék,
Szomorúan telnek tőlem az esték,
Látod babám, eljöhetnél egy este,
Meglátnád a bús szívemet lefestve.

Elmennék én tihozzátok egy este,
Ha az anyád a kapuba' nem lesne,
De az anyád olyan csalfa menyecske,
Meghallgatta, mit beszéltünk az este.

9. Énekli: Dollinger Edit

9. Énekli: Dollinger Edit

Kicsi tulok nagy a járom,
Ja, de szép lány ez a három,
Szerettem én az egyiket,
Három közül a szebbiket.

Kicsi tulok nagy a szarva,
Nem fér be az istállóba,
A szarvából le kell vágni,
A babámtól el kell válni.

Édesanyám sok szép szava,
Kire nem hallgattam soha,
Hallgattam a másokéra,
Nem az édesanyáméra.

10. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

10. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

Fecském, fecském, édes fecském,
Vidd el azén levelecském,
Vidd el, vidd el csuhaj messzi tájra,
S tedd a rózsám ablakára.

Hogyha kérdi honnan jöttél,
Kinek a postása lettél,
Mond el neki, hogy egy barna lánynak,
Az ő régi babájának.

11. Énekli: Szabó Enikő

11. Énekli: Szabó Enikő

Márványkőből van a Tisza feneke,
Márványkőből van a Tisza feneke,
Gyönge vagy még babám a szerelemre,
Gyönge vagy még babám a szerelemre.

Gyöngeséged nem akarom rongálni,
Gyöngeséged nem akarom rongálni,

így hát babám nem fogok hozzád járni,
így hát babám nem fogok hozzád járni,

12. Énekli: Farkas Annamária

12. Énekli: Farkas Annamária

Száradj el bokor hegytetőn,
Száradj el kedves szeretőm,
Úgy száradj el mint a nádszál,
Mint a lekaszált szénaszál.

S verd meg Isten azt a vermet,
Ahol azén rózsám termett,
Ne teremjen más egyebet,
Csak a sok keserűséget.

S én is voltam, mikor voltam,
Virágok közt virág voltam,
De rossz kertészre jutottam,
Keze alatt elhervadtam.

S én is voltam valaha,
Szépasszonynak kocsisa,
De megrúgott a lova,
Hogy egye meg a kutya.

13. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

13. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

Nincs édesebb a havadi dinnyénél,
Nincs kedvesebb az első szeretőnél,
Mert az első igazán tud szeretni,
Másodikért de sokat kell szenvedni.

Jaj, de bajos ki egymást nem szereti,
Kettejüknek egy párnára feküdni,
A párnának a két széle elszakad,
A közepe tiszta újon megmarad.

Tele van a temető árka vízzel,
Tele van a szívem keserűséggel,
Jó az Isten kiapasztja a vizet,
Visszaadja a régi szeretőmet.

14. Énekli: Dr. Balogh Balázs

14. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Víg voltam én rég ezelőtt,
Míg babám járt a kapum előtt,
De mióta nem járogat,
Megöl engem, megöl engem a búbánat.

Megéled még azt az időt,
Sírva mész el kapum előtt
Megöleled kapu fáját,
Úgy siratod, úgy siratod a gazdáját

15. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

15. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

Tele van a sötét égbolt ragyogó csillaggal,
Tele van az én szívem is keserű bánattal.
Mit ér nekem, mit ér nekem csillag ragyogása,
Ha az én bús szívemnek nincs vigasztalása?

Látod életemet nemigen gyönyöru,
Az én két orcámon folydogál a könnyű.
Ha tudtad határát igaz szerelmednek,
Mért nem hagytál békét én árva szívemnek?

16. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

16. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

Szivaroztam, elégettem a számat,
Odahaza más öleli a babámat,
Más öleli, másnak ül az ölébe,
Más legénynek kacsingat a szemébe.

Életemben csak egyszer voltam boldog,
Akkor is a két szememből könny hullott,
Sírtam is én örömömben, hogy szeretsz,
Bánatimban, hogy az enyém nem lehetsz.

17. Énekli: Dollinger Edit

17. Énekli: Dollinger Edit

A füzesi nádas berek,
A füzesi nádas berek,
Ott terem az ügyes gyerek,
Ott terem az ügyes gyerek.

Zabot vittem a malomba,
Zabot vittem a malomba,
Zabot vittem, nem vadlencsét,
Leányt szeress, ne menyecskét.

A füzesi határon,
nem volt szilva a nyáron,
mer' elhordták a csókák,
mer' a lányok mind csalfák

18. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

18. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

Ne aludj el két szememnek világa,
Mert már feljött piros hajnal csillaga.

Egyik csillag Kostyál János csillagja,
Másik csillag Potus Anni csillaga.

Amit adtam, a jegygyűrűt, add vissza,
Homály fogta a gyémánt kövét, nem tiszta.

19. Énekli: Dr. Balogh Balázs

19. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Jaj, de szépen virjadozik,
S az én szívem hervadozik,
Jaj, de szépen megvirjada,
S az én szívem elhervada.

S künn az erdőn magos berek,
Az én babám ott kesereg,
Ott sír szegény, amíg élek,
Mert hazájában nem élhet.

Madár, madár, hogy tudsz élni,
Mikor nem is tudsz beszélni,
Lám én tudok beszélgetni,
Mégis alig tudok élni.

Hazám, hazám, édes hazám,
Bárcsak határid láthatnám!
Füstjét látom, de csak alig,
Határ fölött lengedezik.

Akármerről fújjon a szél,
Engem mindig élesen ér,
Fú' mást is, de gyengébben ér,
S engem mindig élesen ér.

20. Énekli: Farkas Annamária

20. Énekli: Farkas Annamária

A szováti templomtorony,
Beleakadt a szalagom,
Gyere rózsám, akaszd ki,
A nyavalya törjön ki.
Sáj nánáná nánáná
nánáná-nánánáná ná.

Túl a hegyen van egy malom,
Bánatot őrölnek azon,
Nékem is van egy bánatom,
Oda viszem lejátszatom.
Sáj nánáná nánáná
nánáná-nánánáná ná.

Édesanyám sok szép szava,
Megfogadnám, vagy sem soha,
Megfogadnám, de már késő,
Hull a könnyem, mint az eső.
Sáj nánáná nánáná
nánáná-nánánáná ná.

21. Énekli: Dollinger Edit

21. Énekli: Dollinger Edit

Azt gondoltam, amíg élek,
Soha bánat el nem érhet,
De már abba megcsalódtam,
Jaj, de nagy búra jutottam.

Túl a vízen van egy malom,
Bánatot őrölnek azon,
Nékem is van egy bánatom,
S oda viszem lejáratom.

22. Énekli: Herpai Éva

22. Énekli: Herpai Éva

Tavaszi szél utat száraszt, virágom, virágom,
Minden burján társat választ, virágom, virágom.
De én immár kit válasszak, virágom, virágom.
Te ingemet s én tégedet, virágom, virágom.
Bújjunk egymás árnyékába, virágom, virágom.

23. Énekli: Farkas Annamária

23. Énekli: Farkas Annamária

Keserű víz, nem hittem, hogy édes légy,
Kis angyalom, nem hittem, hogy csalfa légy,
Csalfasággal csaltad meg a szívemet,
De én azért nem átkozlak tégedet.

24. Énekli: Dr. Balogh Balázs

24. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Haza is kéne már menni,
Vajon mit fognak gondolni,
Sötét az ég alja, babám kísérjen haza,
Megszolgálom néki valaha.

A mezei kis pacsirta,
Mind a két szemét kisírta,
Sírok én magam is, sír az én galambom is,
Lehajlik értem még az ág is,

Valamennyi gácsér, s ruca,
Mind kunkorú annak tolla,
S valamennyi magyar lány, piros pántlika a haján,
Szeret is az engem igazán.

25. Énekli: Petrás Mária

25. Énekli: Petrás Mária

Akkor szép az erdő, mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ,
Olyan a vadgalamb, mint a lány,
Sírva sétál a párja után.

Erre gyere, erre, nincsen sár,
Az ajtómon nincsen semmi zár
Az ajtómon van egy fakilincs,
Jaj Istenem, még szeretőm sincs.

Ezt a kerek erdőt járom én,
Ezt a barna kislányt várom én,
Ez a barna kislány viola,
Én vagyok a vigasztalója.

Téged látlak mindig álmomban,
Álmom után minden dolgomban,
Ha sóhajtok érted a panasz,
Ha örülök érted vagyon az.

Elvágtam az ujjam, jaj de fáj,
Fügefalevelet teszek rá,
Fügefa levele harmatos,
Kicsi a szeretőm, de csinos.

Jaj de sokat jártam páratlan,
Mikor házasodni akartam,
Nem találtam kedvemre valót,
Csak az a szeretőm aki volt.

26. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

26. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

Katona vagyok én, ország őrizője,
Sír az édesanyám, hogy elvisznek tőle.
Sír az édesanyám, a rózsám meg gyászol,
Fekete gyászvirág búsul ablakából.

Megpendült harangom, pallérozott kardom,
Nem szabad énnékem az ágyban meghalnom,
Áldozom éltemet az ország javára,
Forgatom fegyverem vitézek módjára.

27. Énekli: Dr. Balogh Balázs

27. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Török bársony süvegem,
Most élem víg életem,
Balogh Ádám a nevem,
Ha vitéz vagy, jer velem.

Fakó lovam a Murza
Lajta vizét megússza,
Bécs alját ha nyargalja,
Császár azt megsiratja.

Zsendelyesi Eszterház,
Ég a város, ég a ház,
Nem is egy ház, háromszáz,
Mert a kuruc ott tanyáz.

28. Énekli: Dr. Juhász Katalin

28. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Haj, haj bongós majoránna,
Kötényembe hullik a virágja.
Köszönné azt sok jó édesanya,
Hogy a fia ne lenne katona.

Jaj, de bánom, amit cselekedtem,
Hogy te véled szerelembe estem,
Szerelembe nem estem, csak szóba,
Sajnálom, de nem tehetek róla.

29. Énekli: Kórus

29. Énekli: Kórus

Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája.

Esik eső karikára,
Az ellenség táborára,
Valahány csepp esik rája,
Annyi menykő csapjon rája.

Kossuth Lajos táborába,
Eltörött a lovam lába,
Gyere pajtás gyógyítsuk meg,
Itt a német ugrasszuk meg!

30. Énekli: Szabó Enikő

30. Énekli: Szabó Enikő

Ezernyolcszáz-negyvennyolcadik évben,
Letekintett az Úristen a földre,
Onnan nézte egész Magyarországot,
Hogy harcolnak benne a szép huszárok,

Magyarország környes-körül füstölög,
Kossuth Lajos szent ágyúja dübörög,
Arra fújja az angyali trombitát,
Harcba hívja Magyarország sok fiát.

31. Énekli: Dr. Juhász Katalin

31. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Megtanultam tótul, svábul, kukorica gombócátul.
Ha még többet ettem volna, németül is tudtam volna.

Percel Móricz táborában, három napja nagy vígság van.
Megkergették a németet, aprították szegényeket.

Megállj német, majd megbánod, hogy a magyart mindig bántod.
Borödből csinálok dudát, azon fújom ezt a nótát.

Majd megsegít a magos ég, Kossuth Lajos visszajön még.
Visszahozza a koronát, Mátyás király igazságát.

32. Énekli: Dr. Juhász Katalin

32. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Magyar huszár, réz a sarkantyúja,
Nem pengeti többet a kapuba.
Majd pengeti a nagyváradi várban,
Ott is csak a Mancika szobájában.

Magyar huszár, ha felül a lovára,
Bevágtat a nagyváradi várba.
Megkondul a nagyváradi harang,
Kis angyalom látlak-e valaha?

33. Énekli: Szabó Enikő

33. Énekli: Szabó Enikő

Udvaromon arany vályú, arany kút,
Abból iszik arany kakas, arany tyúk.
Arany kakas mind azt kukorékolja,
A szeretőm Kolozsváron katona.

Dombon van a kolozsvári kaszárnya,
Fújja a szél, akármerről találja
Fújja a szél a kaszárnya tetejét,
De sok kislány siratja a kedvesét.

Három kislány kimegy a temetőbe,
Mind a három letérdepel a földre.
Egy közülük felsóhajt a nagy égre,
Mért is lettem katona szeretője.

34. Énekli: Szabó Enikő

34. Énekli: Szabó Enikő

Vágják az erdei utat, vágják az erdei utat,
Viszik a magyar fiúkat, viszik a magyar fiúkat.

Viszik, viszik szegényeket, viszik, viszik szegényeket,
Szegény magyar legényeket, szegény magyar legényeket.

Nehezen esik a járás, nehezen esik a járás,
Tőled babám az elválás, tőled babám az elválás.

35. Énekli: Szabó Enikő

35. Énekli: Szabó Enikő

Várad felől, Várad felől jönnek a huszárok,
Ide hallik a csengos trombitájuk.
Egy közülük olyan szépen fújja,
Én a tied, te az enyém nem lehetünk soha.

Várad felől, Várad felöl jön egy arany hintó,
Abban ül egy szép nagy szolgabíró.
Szolgabíró fene a pennádat,
Ne szomorítsd véle többé az édesanyámat.

36. Énekli: Szabó Enikő

36. Énekli: Szabó Enikő

Jaj, de szépen esik az eső,
Meglásd rózsám, nem lesz jó idő,
Sorozzák a huszárkatonát,
Meglásd rózsám, nem lesz jó világ.

Jaj, de szépen esik az eső,
De még szebben zöldell a mező,
Közepében szépen legel a bárány,
Jaj, de szép is a krasznai lány.

37. Énekli: Dr. Balogh Balázs

37. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Azt hittem, hogy nem visznek katonának,
Gondját viselem az édesanyámnak.
De már látom nem lesz ebből semmi sem,
Reá bízom a jóságos Istenre.

Mars agyosztéromban állunk egész nap,
Gyenge vállam feltöri a cakompak.
De a szívem nem töri fel semmi sem,
Haptákban is rád gondolok kedvesem.

Nem hitted, hogy elvisznek a csatába,
Majd elhiszed, úgy alkonyat tájába.
Ej, homályos lesz akkor a két orcád,
Adjon Isten kis angyalom jó'jszakát!

38. Énekli: Szabó Enikő

38. Énekli: Szabó Enikő

Az aszódi sorozóra süt a Nap,
Megjöttek a vizitáló nagy urak,
Sorozzák a legényeket sorjába',
Sok kislánynak lesz katona babája.

Engem babám ne sirass,
Értem könnyet ne hullass,
Beírják a nevemet a nagy könyvbe,
Három évig ki se húzzák belőle,

Az aszódi bíró háza de magos,
Környes-körül kilenc zsalugáteros,
Tizediken maga les ki a bíró,
No legények, itt van már a behívó!

Engem babám ne sirass,
Értem könnyet ne hullass,
Beírják a nevemet a nagy könyvbe,
Három évig ki se húzzák belőle,

39. Énekli: Szabó Enikő

39. Énekli: Szabó Enikő

Kimegyek a doberdói harctérre,
Feltekintek a csillagos nagy égre.
Csillagos ég merre van a magyar hazám,
Merre sirat engem az édesanyám?

Édesanyám hol fogok én meghalni,
Hol fog az én piros vérem elfolyni.
Olaszország közepébe' lesz a sírom,
Édesanyám, arra kérem, ne sírjon!

Édesanyám, ne sirasson engemet,
Ágyúgolyó vitte el a szívemet.
Eltemetnek az erdei vadvirágok,
Elsiratnak az erdélyi leányok.

40. Énekli: Dr. Balogh Balázs

40. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Most jöttem Gyuláról, Gyulafehérvárról,
Leesett a lovamról a patkó, a három lábáról.

Csak egy maradt rajta, az is lötyög rajta,
Kovács legény lelki jó barátom, igazítsál rajta!

Kovács kalapácsa, mind azt kopogtatja,
Hogy ennek a keselylábú lónak magyar a gazdája.

41. Énekli: Dr. Balogh Balázs

41. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Édesanyám, mit visz a kötényébe?
Piros alma, adjon egyet belőle!
Úgyse eszem sokáig az almáját,
Viselem a román király csákóját.
Úgyse eszem sokáig a kenyerét,
Viselem a román király fegyverét.

Ha kimegyek a temető dombjára,
Ráborulok édesapám sírjára.
Édesapám, keljen fel a sírjából!
Mert katona lett az egyetlen fiából.

42. Énekli: Szabó Enikő

42. Énekli: Szabó Enikő

Szánkón viszik a menyasszony ágyát,
Viszik rajta a kis nyoszolyáját.
Majd meghasad szíve bánatában,
Vigasztalja ot a kedves párja.

Cifra szűröm szegre van akasztva,
Gyere babám, terítsd a nyakamba.
Így is, úgy is ott annak a helye,
Még az éjjel bétakarlak vele.

43. Énekli: Kórus

43. Énekli: Kórus

A kapuban a szekér, itt a legény leányt kér,
De a leány azt mondja, nem megyek férjhez soha.
Párnahaja szövetlen, derékalja tő'tetlen,
A tolluja a tóba', a vadréce hordozza.

Örömanya jöjjön ki, a kapuját nyissa ki,
Eressze be a vejét, a lánya szeretőjét.

Azt hallottam én a héten, leányvásár lesz a réten,
Én is oda fogok menni, szőkét, barnát válogatni.

Szőkét ne végy, mert beteges, vöröset se, mert részeges,
Barnát vegyél az lesz a jó, az lesz a kedvedre való!

44. Énekli: Szabó Enikő

44. Énekli: Szabó Enikő

A menyasszony szép virág, koszorúja gyöngyvirág,
Az a boldog vőlegény, ki azt mondja: az enyém,
A menyasszony gyöngykoszorú, csak az én szívem szomorú,
A menyasszony szíve tája, boldog minden dobbanása,

Virágos a fa teteje, koszorús a leány feje,
Hullani kell a virágnak, esküdni kell a leánynak,
Gyere rózsám, gyere már, mer a szívem téged vár,
Téged óhajt, téged vár, téged csókolni nem kár,

Szép a leány, ha lánykort él, szép hajával játszik a szél,
Ha nem tudja mi a bánat, ha lánypajtásival járhat,
De a leány férjhez megy már, kalitkába bezárt madár,
Megtudja hogy mi a bánat, mer' az orömtől megvál ott.

45. Énekli: Petrás Mária

45. Énekli: Petrás Mária

Sok születésnapokat vígan megérhess,
Napjaidat számlálni ne légyen terhes,
Az ég harmatja szívedet újítsa,
Áldások árja házadat elborítsa!

Tenéked minden öröm holtig adassék,
Véled semmi nagy bánat ne barátkozzék,
Legyen éltednek virágja mind kinyílt,
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.

46. Énekli: Dr. Juhász Katalin

46. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Eltört mán a mázos csésze,
Ángyom asszony megver érte.
Ne bántson, kend, ángyom asszony,
Van még több is a piacon.

Jó gazdám volt nékem való,
Mindig mondta, ne járj gyalog,
Ülj fel a fakó hátára,
úgy er'gyél be Ágotára.

47. Énekli: Dollinger Edit

47. Énekli: Dollinger Edit

Azt gondolod te csipás,
Hogy engem nem szeret más.

S azt gondolod te ügyetlen,
Hogy érted vagyok kedvetlen.

Se nem érted, se nem másért,
Csak a sok idegen szájért,
Csak a sok idegen szájért, csuhajja.

Mind azt mondja a retek,
Hogy én sokat szeretek,

De hazudik a retek,
Mert csak egyet szeretek,
Mert csak egyet szeretek, de szeretek.

48. Énekli: Dr. Juhász Katalin

48. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Kis kertet kerítöttem,
Abba rózsát libizáré-lombzom,
Máté tuli-matuláré tili-tuli ültettem.

Szomszéd asszony leánya,
Rákapott a libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli rózsára.

Ha még egyszer ott érem,
A törvénybe libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli kisérem.

A törvény is azt mondja,
Leányt illet libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli a rózsa.

Leányt illeti a rózsa,
Legényt meg a libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli bokréta.

Öreg embert a pipa,
Öreg asszonyt libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli sodrófa.

49. Énekli: Dr. Balogh Balázs

49. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Édesanyám adjon öt pénzt, adjon már,
Cigarettát had vegyek a zsidónál,
Nem adok én, édes fiam szívd a fogadat,
Ha szívásra határoztad magadat.

Édesanyám, elmennék én a bálba,
Tíz koronát tegyen bé a bukszámba,
Tíz korona, édes fiam annyit nem adok,
Két koronát nesze, megreszkírozok.

Két korona, ezzel oszt mulathatok,
Reggelig csak lemonádét ihatok,
Vízkórt kapok, hogyha annyi vizet megiszok,
Rosseb egye, inkább otthon maradok!

50. Énekli: Kórus

50. Énekli: Kórus

Adott Isten szekeret, szekeremnek kereket,
Üvegemnek feneket, abból iszom eleget.
A doktor is azt mondja, vizet ne igyak soha,
Mert a vízben béka van, életemnek vége van.
Bort iszom én nem vizet, az vidámít engemet,
Vizet igyék már a ló, mer' a lónak az való.

51. Énekli: Kórus

51. Énekli: Kórus

Töltsd tele pajtás poharad, poharad,
Míg ki nem ázik a fogad, a fogad,
Így jár aki mindig bort iszik,
Míg a temetőbe nem viszik.

Volt nekem pénzem, elástam, elástam,
Kiszáradt a torkom, kiástam, kiástam,
Így jár aki mindig bort iszik,
Míg a temetőbe kiviszik

Eltemették az öreget, öreget,
Melléje tették az öveget, öveget,
így jár aki mindig bort iszik,
Míg a temetőbe nem viszik,
Ha a temetőbe kiviszik,
Isten uccse' több bort nem iszik.

52. Énekli: Dr. Juhász Katalin

52. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Vörösbor nem drága, húsz krajcár az ára,
Hozz korcsmáros, még egy messzőt,
Hadd mulassak három versöt,
Azután elmegyök.

Ne menj el angyalom, van még egy forintom,
Szöjjésemmel, fonásommal, pótolgattam,
Azt is a számodra hagytam,
Mulasd el, nem bánom!

Igyál még, van benne, most van módod benne,
Majd meginnád, pénteken is, szombaton is,
Bú nélkül is, tus nélkül is, bundás kutya böribül is,
Hogyha lenne benne.

53. Énekli: Dr. Juhász Katalin

53. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Ugyan édes komám asszony, menjünk el a hegyre,
Majd meggyüjjünk mink onnan, holnap után délre.
Sógorom a Gyurkó, a tíz akós hordó,
Hopp ide csutora, nagyot iszok belőle, félredűlök tőle.

Ha meghalok, meghagyom, el ne temessenek,
A tíz akós hordóba, belérekesszenek,
A tíz akós hordó, óriás koporsó,
Hopp ide csutora, nagyot iszok belőle, félredűlök tőle.

54. Énekli: Herpai József

54. Énekli: Herpai József

Mikor mentem a borospince felé,
Még az üvegek is sírtak,
Ne sírj, ne sírj, literes üveg,
Jaj, de sokszor átöleltelek,
Megfogtam a kerek fenekedet,
Jaj, de jót ittam belőled üveg,
Jaj, de részeg lettem tőled!

55. Énekli: Kórus

55. Énekli: Kórus

Ej-haj Sobri pajtás,
hová lesz most a vándorlás.
Ej-haj Szekszárd felé,
az én kedves babám felé.

Erdőn, mezőn zöld ligeten,
sokat bujdostam bennetek,
Bujdostam én a vadakkal,
sírtam a kis madarakkal.

Ej-haj Sobri pajtás,
hogyan tetszik a vándorlás.
Ej-haj nem jól tetszik,
mert a babám halva fekszik.

56. Énekli: Herpai József

56. Énekli: Herpai József

Esik eső, szép csendesen csepereg,
Rózsa Sándor a kocsmában kesereg,
Kocsmárosné, bort hozzon az asztalra,
Legszebb lányát állija ki strázsára.

Édesanyám én a strázsát nem állom,
Amott jönnek az alföldi zsandárok,
Rózsa Sándor nem vette ezt tréfára,
Felugrott az aranyszőrű lovára.

Lova, lova, lova viszi messzire,
Egyenest a kerek erdő mélyére,
Lova lába megbotlott egy gyökérbe,
Így fogták el Rózsa Sándort örökre.

Rózsa Sándort fölteszik a szekérre,
így viszik a városbíró elébe,
Városbíró, üzeni a kapitány,
Rózsa Sándor nem jár többet a lován.

Megüzenem én a zsandár uraknak,
Jó gondját viseljék az én lovamnak!
Hej te, hej te, azt a betyár mindenit!
Lovát félti, s nem a maga életit.

57. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

57. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

A Vidróczki híres nyája,
mireg-morog a Mátrába',
Mireg-morog a Mátrába',
mert Vidróczkit nem találja.

Megyen az nyáj, megyen az nyáj,
környös-körül a hegy alján,
Ugyan hol állok elejbe,
kerek erdő közepébe.

58. Énekli: Dr. Balogh Balázs

58. Énekli: Dr. Balogh Balázs

Zavaros a Tisza, nem akar tisztulni,
Az a híres Bogár Imre által akar menni,

Által akar menni, csikót akar lopni,
A debreceni zöldvásárban pénzt akar csinálni.

Pénzt akar csinálni, bölcsőt akar venni,
Azt a híres Duli Marcsát el akarja venni.

Harangoznak délre, fél tizenkettőre,
Most viszik a Bogár Imrét a vesztőhelyére.

Leszállott a Tisza, csak a sara maradt,
Meghalt szegény Bogár Imre, csak a híre maradt.

59. Énekli: Szabó Enikő

59. Énekli: Szabó Enikő

Zúg az erdő, zúg a mező,
vajon ki zúgatja?
Talán bizony Angyal Bandi,
sej haj, a lovát ugratja.

Víg ő maga, víg a lova,
víg a paripája.
Vígan várja Varga Julcsa,
sej haj a megvetett ágyba.

Varga Julcsa tornyos ágyát
magasra vetette,
Angyal Bandi a kalapját
sej-haj, rajta felejtette.

Hozd ki Julcsa kalapomat,
hadd tegyem a fejembe,
Hogy ne süssön a fényes Nap,
sej-haj a ragyogó szemembe.

60. Énekli: Waszlavik László

60. Énekli: Waszlavik László

Mikor Rózsa Sándor felült a lovára,
Aranyrojtos bő gatyája, sej-haj, lobogott utána,

Arany a kantárja, Ezüst a zablája,
Sárgarézből van kiverve, sej-haj, a nyeregkápája,
Gyémántkőből van kirakva, sej-haj, a nyeregkápája.

Fúdd el jó szél, fúdd el a Tiszának habját,
Hogy ne találja fel senki, sej-haj, Rózsa Sándor nyomát,

Húzd el babám, húzd el ablakod firhangját,
Rózsa Sándor érkezett meg, sej-haj, aranyszőr-paripán.

61. Énekli: Dr. Juhász Katalin

61. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Csija-huja baba, szép török fiúcska,
Nekem is volt egyszer szép, kicsi fiacskám.

De elvitték a törökök, mikor Bécset bírták,
Most is megismerném, hogyha megláthatnám.

Szép fekete szeme, két szép fehér karja,
Most is megismemém, ha elémbe jönne.

Csija-huja baba, szép török fiúcska.
Nekem is volt olyan, szép kicsi fiacskám.

De elvitték a törökök hajnal hasadtával,
Most is megismerném, ha elémbe jőne.

Arca fehérjéről, karja szemölcséről.

62. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

62. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes

Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim?
Tizenketten voltak, mind fehérek voltak.

Csak kettő volt barna, harmadik az anyja.
Kerülj ludam, kerülj, kertem alján kerülj.

Ott es csak úgy kerülj, búval el ne merülj.
Mert ha búval merülsz, onnan ki nem kerülsz.

63. Énekli: Dr. Juhász Katalin

63. Énekli: Dr. Juhász Katalin

Lajos király leesett a lováról,
Beléesett Csele-patak árkába.
Csele-patak, Csele-patak, sűrű szederindája,
Ott veszett el a magyarok királya.

Szállj le madár a Duna fenekére,
Két szárnyaddal vágd kétfelé a vizet.
Két szárnyaddal, két szárnyaddal, vágd kétfelé a vizet.
Hozd fel onnan Lajos királyt, ha lehet.

64. Énekli: Farkas Annamária

64. Énekli: Farkas Annamária

Megváltó Jézusunk, megyek Tehozzád,
Ne fordíts el tőlem jóságos orcád!
Ne tekintsd, ne tekintsd sok-sok vétkem,
Irgalmazz, kegyelmezz Jézus nékem!

Be van már szentelve kihűlt tetemem,
A mély sírgödörben, ott az én helyem.
Most már búcsúcsókra nyújtom ajkam,
Ó Jézusom, könyörülj meg rajtam!

65. Énekli: Petrás Mária

65. Énekli: Petrás Mária

A Szent István dicsértessék, menny és földön tiszteltessék,
De főképpen nálunk ma, mint magyarok istápja,
Kérünk, mint apostolunkat, és az első királyunkat,
Szent István nézz mennyből le, a szép magyar népedre,

Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok asszonyának,
Feláldoztad hazánkat, szentelted koronánkat,
Kérünk, mint apostolunkat, és az első királyunkat,
Szent István nézz mennyből le, a szép magyar népedre.

Sok sánta vette járását, sok vak vette meg látását,
Némák kezdtek szólani, siketek es hallani,
Kérünk, mint apostolunkat, és az első királyunkat,
Szent István nézz mennyből le, a szép magyar népedre,

Még a gyenge gyermekségben csoda vala a szentségben,
Örömére mennyeknek, csodájára népeknek,
Kérünk, mint apostolunkat, és az első királyunkat,
Szent István nézz mennyből le, a szép magyar népedre,

66. Énekli: Petrás Mária

66. Énekli: Petrás Mária

Csángó magyar, csángó magyar,
Mivé lettél csángó magyar?
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvetetve, elfelejtve.

Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak neveztél,
Ma se országod, se hazád,
Csak az Úr Isten gondol rád.

Idegen nyelv bíbor tanya,
Olasz papocskák nyakadon,
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem hová leszünk,
Gyermekeink, s mi elveszünk,
Melyet apáink őriztek,
Elpusztíták szép nyelvünket.

Halljuk áll még Magyarország,
Úr Istenünk Te is megáldd,
Hogy rajtunk könyörüljenek,
S elveszni ne engedjenek.

Mert mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk,
Úr Isten sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!

67. Énekli: Petrás Mária

67. Énekli: Petrás Mária

Ó én édes, jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándor legény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Isten áldd meg Erdély földjét!

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkire száll,
Hazajöttünk megáldotta
Csíksomlyói Szűz Mária.

68. Énekli: Petrás Mária

68. Énekli: Petrás Mária

Boldogasszony anyánk, régi nagy pátrónánk,
Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Ó Atya Istennek kedves szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája,
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Nyisd meg az egeket szép kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet,
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

A különféle népek alapvetően abban különböznek egymástól, hogy más és más

A különféle népek alapvetően abban különböznek egymástól, hogy más és más
emberfajták alkotják őket, akiknek nem csak a biológiai adottságai mások, hanem
vérmérsékletben, szellemi és fizikai adottságokban, vallásban, lelkületben is
különböznek. Hogyha egy nemzetre olyan kultúrát erőltetnek, amely nem illik
hozzá, akkor ezeknek az embereknek az élete boldogtalan lesz, mert nem a hosszú
évszázadok alatt hozzájuk finomodott rendszer, vagyis a szokásaik szerint kell
élniük, hanem valami új, rájuk nem illő szerint.  Ha a népek nem igyekeznek
megtartani a saját egyedi színes kultúrájukat, hanem azt felváltják a profit
diktálta egységkultúrával, akkor az utódaik élete az övékénél sivárabb,
boldogtalanabb lesz. A határokat nem megváltoztatni, hanem megszüntetni kell,
de a nemzetek egyedi kultúráját se megszüntetni, se összemosni nem szabad, azok
fennmaradását kell elosegíteni, mert csak így képzelhető el, hogy a népek
megelégedettségben, békében éljenek egymás mellett!

A magyarság egyik legnagyobb kincse az a rengeteg népdal, amelynek ma már
töredékét sem ismeri a legtöbb magyar. Ennek minden bizonnyal több oka van. A
Magyar Vár Alapítvány baráti köre úgy gondolja, hogy még a legkedvesebb dalaink
sem jutnak el nagyobb tömegekhez olyan formán, hogy annak szövege jól érthető,
dallama pedig jól hallható lenne, ezért elhatároztuk, hogy a legkedvesebb
dalainkat kíséret nélkül énekeljük. Ajánljuk azoknak a barátainknak, akik
népdalokat szeretnének megtanulni, és abban bízunk, hogy a Magyar Vár
rendezvényein egyre többen tudjuk közösen énekelni kedves dalainkat.

Ez úton is szeretnék köszönetet mondani Herpai Istvánnak, aki anyagi támogatása
által lehetővé tette a CD megjelenését, továbbá Waszlavik Lászlónak, aki a
felvételeket rögzítette, és a sokszorosításra előkészítette.  Köszönet illeti
az előadókat, akik ellenszolgáltatás nélkül, szívesen segítettek.

Herpai Sándor



szaszi@szepi.hu