[ SzePi | Kulturális központ ]

(Böjtmás hava – Tavaszelő hó)

Utassy József: Március

Szaladj, ha akarod látni, fuss!
Kitört a fák forradalma!
Szaval a száműzött Március!
Jégkirályt lincsel a tarna!
Március! Március! Március!
Lángok a barackfa ágon!
Láng, lobogó lila láng! Fiúk,
Dobjuk rá a nagykabátom!
Március, gyönyörű március!
Szeretlek százezer éve!
Ki merne utadba állni, fuss!
Március, szerelemem: érj be!

2008. március 4. kedd, 15 óra

Babaváró Kör

Hrabovszky Monika dúla vezetésével

Tanácsterem

2008. március 11. kedd, 16 óra

Baba-mama klub

G. Kovács Judit védőnő, mentálhigiénikus vezetésével

Tanácsterem

2008. március 13. csütörtök, 18 óra

„Kerek Istenfájának három aranyalmája”

Dezső Tibor székelyföldi lelkész előadása

Tanácsterem

2008. március 18. kedd, 15 óra

Babaváró Kör

Hrabovszky Monika dúla vezetésével

Tanácsterem

2008. március 18. kedd, 18 óra

Jótékonysági koncert

a Mester Tanoda Alapítvány és a Piarista Mester Tanoda jótékonysági koncertje és kiállítása

Díszterem

2008. március 22. szombat, 15–17 óráig

Húsvétváró Családi Kézműves Játszónap

Tojásfestés, mézeskalács díszítés, agyagozás, gyöngyfűzés

Aula

2008. március 25. kedd, 16 óra

Szoptatós klub

G. Kovács Judit védőnő, mentálhigiénikus vezetésével

Tanácsterem

2008. március 26. szerda, 17–19 óra

Gyermektáncház

Muzsikál a Mentés Másként Trió

Díszterem

Jeles napok márciusban

12. Gergely napja
Az ünnepet IV: Gergely pápa rendelte el Szent Gergely tiszteletére. Ahogy Szent Balázs a beteg gyermekek, úgy Szent Gergely az iskolák, a diákság pártfogója volt. Ezen a napon tartották a „Gergely-járást.” Ilyenkor az iskolás gyermekek végiglátogatták a falu házait, adományokat kérve a tanító és az iskola számára, valamint gyermekeket, új diákokat verbuválni az iskolába. A Gergely napnak időjósló szerepe is van: ha Gergely napján havazik, Szent Gergely rázza a szakállát, ha pedig megrázza, akkor még áprilisban is várható hó.

18. Sándor napja
„Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget”. Az első igazán meleghozó nap.

19. József napja
Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre és ekkor engedik ki a méheket is. Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.

21. Benedek napja
A tavasz első napja, a napéjegyenlőség ideje. A Benedek napi mennydörgés szárazságot hoz. Ha Benedek napján fúj a szél, akkor az év minden napján fúj. Benedek napján fokhagymát és zsírt szenteltek, ezt kenték a fájó végtagokra.

25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezen a napon végzik. A Katolikus Egyház Jézus fogantatását ünnepli e napon. A palántaültetés, a fatisztogatás napja. A Skolasztika napján szedett oltó-ágat ekkor helyezik el a fákon. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.

Húsvéti ünnepkör – Nagyhét

Nagycsütörtök – Zöldcsütörtök
E napon emlékezik a Katolikus Egyház az utolsó vacsorára, Jézus elfogatására. Az esti mise után oltárfosztást végeznek – minden díszt, virágot, terítőt eltávolítanak az oltárokról. Megszűnik a harangozás, mert „a harangok Rómába mentek”, helyettük megszólalnak a kereplők, hogy elűzzék a gonoszt.

Nagypéntek
E napon emlékezünk Jézus kereszthalálára. Szigorú böjti nap, gyásznap. Számos tavaszkezdetre utaló hiedelem, népszokás kapcsolódik hozzá: Jézus halálának emlékére kioltják a tüzeket, éjjel vizet merítenek a folyóból, isznak belőle és az állatokat is megitatják, egészségvarázslás céljából.

Nagyszombat
A böjt zárónapja, a Húsvét vigíliája. Ezen az éjszakán tartják a feltámadási ünnepi szentmiséket, tűzgyújtással. A lángot haza-, vagy elhunyt hozzátartozóikhoz viszik a temetőkbe a sírokra.

Húsvétvasárnap
A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ekkor ünnepli az egyház Jézus feltámadását. Ezen a napon sonkát, tojást, kenyeret szentelnek és fogyasztanak. Kalácsot sütnek és hímes tojásokat készítenek a húsvéthétfői locsolkodásra készülve.

Húsvéthétfő
A húsvéti locsolkodás termékenységvarázsló népszokás. A legények ekkor meglocsolják a lányokat, majd a lányok megvendégelik, megajándékozzák a legényeket. Mai napig fennmaradt népszokás, még nagyvárosi környezetben is. A húsvéti tojás ősi, kultikus szertartással festett tojás. A mintákat méhviasszal írták, festékül pedig a vöröshagyma héját, köménymagot, berzsenyt használtak. A tojást az írókával mezőkre osztják, és ezekbe a mezőkbe szimbolikus jeleket festenek: hullámokat – életvizes, vízfolyásos minta, fésűs minta – az ártó hatalmak ellen véd, tyúklábas minta – a termékenység szimbóluma, a kakasos minta – bátorságot, életerőt fejez ki, a tulipános minta a magyarság jelképe, a virágos minta a tavaszi megújhodás szimbóluma.