| « január | március » |
(Böjtelő hava – Télutó hava)
Áprily Lajos: Nő már a napEmber, ne félj: nő már a nap! A jégfogú szél nem harap.
A koldus is dúdolva jár, ragyog rongyán a napsugár.
A gond sem él mindig, ne hidd, ragadd meg és a hóra vidd.
A hóval szétfoszlik hamar: elmossa egy langyos vihar.
A déli szél kürtjébe fú, léggömbbel játszik egy fiú.
Most elszakadt a gömb-zsineg s gömbje boldogan lebeg.
Ringatja a tavasz szele- szállj fel, kedvem, szállj fel vele!
2008. február 1. péntek, 18 óra
Boldogasszony tiszteletére rendezett gyermekrajz, képzőművészeti és fotókiállítás megnyitója
Beszédet mond Harangozó Imre néprajzkutató, közreműködik Ivánovics Tünde népdalénekes, Fábri Géza kobzos
A kiállítás helyszíne: Piarista Templom
2008. február 1. péntek, 1830
Tanácsterem
2008. február 3. vasárnap, 1030
Játékok, jelmezbemutató, tánc
Díszterem
2008. február 5. kedd, 15 óra
Tanácsterem
2008. február 7. csütörtök, 15–17 óráig
A félelmekkel való szembesülés a vajúdás alatt, születésélmények – Majorné Tutsek Zsuzsa dúla előadása
Tanácsterem
2008. február 12. kedd, 16 óra
Tanácsterem
2008. február 14. csütörtök, 15–17 óráig
Az óvodás korú gyermek személyiség és játékfejlődése – Milyen játékokkal játsszon az óvodás, mit játszunk mi a gyermekünkkel? A játéktevékenység megfigyelése, mint diagnosztikus módszer – Szabó Mónika pedagógus előadása
Tanácsterem
2008. február 14. csütörtök, 17–19 óráig
a Mentés Másként Trióval
Népi gyermekjátékok, népmesék, népdalok, népszokások
Díszterem
2008. február 19. kedd, 15 óra
Tanácsterem
2008. február 21. csütörtök, 15–17 óráig
Az újszülött gondozása – mit tehetünk a jó kezdetért? Éjszakai gondoskodás, családi ágy – G. Kovács Judit védőnő előadása
Tanácsterem
2008. február 23. szombat, 15 óra
Nemezelés, fonás, szövés, gyékényfigurák készítése
Aula
2008. február 26. kedd, 16 óra
Tanácsterem
2008. február 28. csütörtök, 15–17 óráig
A várandósságra, az anyaságra való felkészülés a művészetek segítségével – Hrabovszky Monika Mária dúla előadása
Tanácsterem
2008. február 28. csütörtök, 18 óra
Tanácsterem
2 – 6. Farsangfarka
A hivatalos farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A legmulatósabb időszak farsangfarka: szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tart. Ekkor szokásosak a nagy evések-ivások, lármás mulatozások, téltemetési szokások, a busójárás, a legényavatás, alakoskodás, farsangi felvonulás.
2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Ezen a napon emlékezik az egyház arról, hogy születése után 40 nappal szülei Jézust bemutatták a templomban. A mise végén gyertyát szentelnek, a Világ Világosságának tiszteletére. Eredetileg ősi tavaszkezdő tűz ünnep lehetett.
3. Balázs napja
A balázsolás régi szokás nálunk, több rítusa ismeretes, a ma szokásos az X alakban összekötözött két szentelt égő gyertyát a pap a hívők álla alá teszi és kéri, hogy Szent Balázs őrizze meg a hívőket a torokbajtól és minden betegségtől. Szent Balázs ugyanis a torokbetegségek ellen védi a híveket, legendája szerint ugyanis egy alkalommal halszálkától fuldokló gyermeket mentett meg.
6. Dorottya napja
„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” – tartja a közmondás, vagyis a Dorottya napi erős fagy Julianna napkor enged ki.
10. Skolasztika napja
Ilyenkor vágják az oltóágakat és metszik a fákat. Úgy tartják, azért ez a megfelelő időpont, mert ekkor a fa még nem rügyezik, nem „sír”.
11. Elek napja
Ősi tavaszkezdő nap, de pásztornap és gonoszjáró nap is. A gyergyói székely hegyi pásztorok e napon tartják a kígyók ünnepét, mert hitük szerint a kígyók ekkor bújnak elő odúikból. A pásztoroknak „dologtiltónap”, mert ha nem tartják meg az ünnepet, akkor a kígyók megmarják a jószágot. Ugyanakkor gonoszjáró nap is, ezért hogy elűzzék a gonosz szellemeket, a hegyeken hatalmas tüzeket raknak.
14. Bálint napja
Termőnap, a verebek is ezen a napon kezdenek párosodni. Újabban nálunk is megünneplik a Valentin Napot, mint a szerelmesek Nyugat-Európai ünnepét.
19. Zsuzsanna napja
Zsuzsanna elviszi a havat és megszólaltatja a pacsirtákat.
24. Mátyás napja
„Ha Mátyás jeget talál, tör, ha nem talál, csinál.” Ekkorra már mindenkinek elege van a télből és hiszik, hogy ha Zsuzsanna nem, akkor Mátyás biztosan elviszi a havat és lehet kezdeni a tavaszi munkákat.
Évről évre megrendezték a farsangi felvonulást. A menet élén négy alakoskodó haladt, ezek fehér ruhát viseltek, amelyre fekete foltokat varrtak. A fejükön álarc volt, a hátukon kenderből hajfonat, róka, vagy ökörfark. Övükre csengőt, vagy marhakolopot akasztottak, a kezükben ostort vittek. Az utat végigtáncolták. A felvonulók kezében lapát volt, amivel egy óvatlan pillanatban felkapták a havat és a bámészkodó asszonyok, lányok arcába dobták. Sok helyütt kiszebabát készítettek (szalmából, kócból, rongyokból), ez személyesítette meg a télboszorkányt, amit aztán elégettek, vagy vízbe vetettek. A farsang vége a férfiak mulatónapja volt, ezen asszony nem vehetett részt. A farsang vége azonban igen veszélyes periódus is, mert ilyenkor titokzatos erők működnek, amik alkalmasak a növények, állatok, sőt az emberek termékenységének a befolyásolására is. Ezért különféle szertartásokkal igyekeztek a titokzatos erőket a javukra fordítani: húshagyókedden és hamvazószerdán tilos volt kenyeret sütni, fonni, varrni, a kútból vizet meríteni, a hamvazószerdán gyújtott tűz hamuját a káposzta-palántákra szórták, hogy a hernyókat elűzzék, húshagyókedd éjjelén senkinek nem volt szabad az utcára merészkedni, mert megjelenhetett előtte az ördög, vagy a boszorkány és rosszra csábíthatta.
|
A programok helyszíne:
|
A programok támogatói:
|
