| « október | december » |
(Szent András Hava – Őszutó)
József Attila: Ősz Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, a vaskorláton hunyorog a dér. Fáradtság üli a teherkocsit, de szuszogó mozdonyról álmodik a vakvágányon, amint hazatér. Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb tollászkodik és hosszan elborong. A kövön nyirkos tapadás pezseg. Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvü oda már, oly váratlanul, ahogy érkezett. Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik, a gyár körül az ősz ólálkodik, hogy nyála már a téglákra csorog? Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell, de nem hittem, hogy itt van, ily közel, hogy szemembe néz s fülembe morog.
2007. november 6. kedd, 15 óra
Hrabovszky Monika dúla vezetésével kisbabát tervező leendő anyukáknak, vagy kisbabát váró kismamáknak
Témák: egészséges életmód, tudatos táplálkozás, jógagyakorlatok, meditációk
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. november 7. szerda, 18 óra
Szent Imre emlékezete a magyar hagyományokban
dr. Varga Tibor előadása
tanácsterem
Belépődíj: 500 Ft
2007. november 8. csütörtök, 15 óra
A tudattalan rejtelmei – A félelem és a fájdalom, mint a szülés alatti legjobb szövetségeseink
Hrabovszky Monika dúla előadása
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. november 13. kedd, 15 óra
G. Kovács Judit védőnő és szakoktató vezetésével
Nem érted gyermeked viselkedését? Kíváncsi vagy arra, mások hogyan boldogulnak szülőszerepben? Gyermeknevelési tapasztalataidat megosztanád másokkal? Gyermekeddel kapcsolatos aggodalmaidat nem tudod kivel megvitatni? Szeretettel hívunk és várunk Téged és gyermeke(i)det klubunkba!
tanácsterem
A program ingyenes!
2007. november 15. csütörtök, 15 óra
A párkapcsolat intimitása a gyermek(ek) érkezését követően, a családközi kommunikáció
Szabó Mónika pedagógus előadása
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. november 15–18-ig (csütörtök–vasárnap)
2007. november 15. csütörtök, 17-19 óráig
(Dél-alföldi muzsikával, dalokkal, táncokkal és játékokkal)
Zenél: a Mentés Másként Trió (Fábri Géza – koboz, Ivánovics Tünde – ének, Lipták Dániel - hegedű)
díszterem
2007. november 16. péntek, 18 óra
tanácsterem
2007. november 17. szombat, 15-18 óráig
2007. november 17. szombat, 17 óra
a Tápai Hagyományőrzők és a Kender Zenekar műsora
majd tápai hagyományos táncok tanítása kicsiknek és nagyoknak
aula, majd díszterem
2007. november 19. hétfő, 1830
Szentesi Zöldi László előadása és könyvbemutatója
tanácsterem
2007. november 20. kedd, 15 óra
Hrabovszky Monika dúla vezetésével kisbabát tervező leendő anyukáknak, vagy kisbabát váró kismamáknak
Témák: egészséges életmód, tudatos táplálkozás, jógagyakorlatok, meditációk
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. november 22. csütörtök, 15 óra
A női test csodája: a szoptatás – A szoptatás élet- és lélektana – G. Kovács Judit védőnő előadása
tanácsterem
A belépés díjtalan!
2007. november 22. csütörtök, 18 óra
Molnár V. József előadása
tanácsterem
Belépődíj: 500 Ft
2007. november 23. péntek, 18 óra
helyzetértékelés, gondolatok a kortárs magyar irodalomról Beszélgetés Döbrentei Kornéllal
tanácsterem
2007. november 28–30. (szerda–péntek)
2007. november 29. csütörtök, 15 óra
A vajúdás menete – dr. Majorné Tutsek Zsuzsa dúla előadása
tanácsterem
2007. december 1. szombat, 16 órától
Jelentkezés telefonon, e-mailban, vagy személyesen a gimnázium portáján. (Kérjük jelezzék, hogy hány koszorút szeretnének készíteni, kérnek-e koszorúalapot is vagy nem.)
Részvételi díj, amit kérünk előre befizetni, legkésőbb november 26-ig: koszorúalap igénylésével 1000 Ft, anélkül 800 Ft.
aula
1. Mindenszentek napja
Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak, az Isten színe előtt egymásért könyörögnek és helytállnak. Mindenszentek mindazon megdicsőülteké, akikről a kalendárium megszámlálhatatlan sokaságuk miatt külön-külön név szerint nem emlékezik meg. Mindenszentek a szentek egyetemes egységét hirdeti, az európai közösségtudat kialakításában jelentős szerepe volt, az utóbbi időben a Halottak Napjának vigíliájává változott.
2. Halottak Napja
Előtte való nap, de legkésőbb ezen a napon délután megtisztítják a sírokat, feldíszítik az ősz utolsó virágaival: krizanténnal, örökzölddel, gyertyákat gyújtanak a halottak emlékére. Otthon is gyertyákat gyújtanak, sőt vannak helyek, ahol kiteszik az ablakba az égő gyertyát, annyit, amennyi halottja van a családnak.
A magyar nyelvterületen szokásban volt, hogy este megterítettek a halottaknak, mert a vallásos hagyomány szerint ezen az éjjelen még a tisztítótűzben lévők is kiszabadulnak és hazalátogatnak. Az étel természetesen ottmarad az asztalon, másnap odaadják a szegényeknek. Ez a nap halottak nyugalma miatt általános dologtiltó nap, tilos a fölmunka, a varrás, a mosás a takarítás, a meszelés, és minden olyan munka, amivel megzavarnák a holtakra való csendes emlékezést. Úgy tartották, hogy az ekkor mosott ruhák kifényesedtek és elsárgultak. Ha valaki ezen a napon meszelt, a férgek ellepték a házát. Aki ezen a napon ültetett fokhagymát, annak az egész termése megromlott.
5. Imre napja
Szent Imre herceg Szent István és Boldog Gizella gyermeke. Ifjú korában Veszprémben égi szózat intette, hogy életét test-lelki szüzességben kell eltöltenie. Ezért ábrázolják liliommal a kezében, a liliom ugyanis a szüzesség jelképe. Egy vadászat alkalmával még ifjúkorában vadkan oltotta ki életét. Szent Imre az ifjúság példaképe és védőszentje.
11. Márton napja
Az új bornak Márton a bírája. Ezen a napon kóstolták meg az új bort. A céhmesterek megvendégelték legényeiket, a gazdák a pásztoraikat. Régente Márton volt a gazdasági év kiemelkedő zárónapja: jobbágytartozási és tisztújítási terminus. A földbért György, illetve Márton napján kellett leróni. Márton a jószágok egyik jeles patrónusa. Ő fékezi meg az „ördöghajtotta” tehenet. Márton a jószág istállóba kerülésének utolsó napja. Misére mentek e napon a pásztorok, utána pedig az uraságokhoz, gazdákhoz, ahol megkapták a bérüket. Ludat ettek, bort ittak szerte az országban a szent ünnepén. Még megfigyelés is kötődött a „mártonlúd”-hoz: „A mártonlúd mellye ha világos, hó lészen, ha fekete, eső.”
19. Erzsébet napja
Árpád-házi Szent Erzsébet II. András és a meráni Gertrúd lánya. Sárospatakon született és már gyermekkorában kitűnt különös jámborságával. Ábrázolásain rózsával teli köténnyel láthatjuk, ez az Érdy kódexben is lejegyzett rózsa-legendájára utal. Télen a vár kapuja elé ételmaradékot vitt a szegényeknek, s itt összetalálkozott az apjával. A kenyerek rózsává változtak a kötényében. Szent Erzsébet egész élete ennek a szeretetszolgálatnak, önzetlen jóságnak a példája – ő a szegények, a betegek, az árvák és az özvegyek pártfogója, Szent Ferenc harmadrendjének mennyei gyámolítója.
25. Katalin napja
Alexandriai Szent Katalin vértanú édesapja pogány király, aki csak akkor részesül gyermekáldásban, amikor az egy Istenhez, a kereszten függőhöz imádkozik. Katalint kerékkel ábrázolják, ez vértanúságának eszköze, ugyanis kerékbe törték. Házasságszerző szent, megment a tűztől, árvíztől. Okossága miatt a diákok, tudósok védőszentje, a kerék miatt pedig a kerékgyártók, molnárok, szövőlányok pártfogója. Katalin az új borral kezdődő zajos kisfarsang zárónapja. Névünnepe után a régiségben sem lakodalmat, sem mulatságot nem tartottak nagyfarsangig.
30. András napja
Napja az adventnek, illetve az egyházi évnek a kezdete, a téli napforduló időszakába esik. Ezen a napon kezdődik a téli évnegyed.
A muzsikálásnak megálljt int – „Szent András zárja a hegedűt” – mondták a régiek. Ilyenkor kezdődnek a disznótorok. Moldvában Szent András napján összekötötték az ollót, mert ezzel a farkas száját tették bénává, hogy András „ne osszon farkast a juhoknak”.
|
A programok helyszíne:
|
A programok támogatói:
|
