| « szeptember | november » |
(Mindszent Hava - Skorpió Hava)
Székely János: Ilyenkor ősszel
Kányádi Sándornak
Párás és kurta már a reggel, az este tiszta és örök.
A csipkelombú fenyvesekből alágörögnek a ködök.
A nyájak is alágörögnek – csupán a girhes szél ugat,
A völgytorokból híva vissza el-elhaló kolompjukat.
Az őzsuta az erdőszélről szintén a völgybe költözött.
A tisztáson, a bükkös alján, a mogyoróbokrok között,
Ahol naponta ráakadtunk, s némán figyeltük, mint figyel,
A szél motoz, a Semmi jár-kel rugalmas lépéseivel.
Arany rigórajok vonulnak a dérütött havas felett.
Hordják az alkalomhoz képest illetlenül vidám szelek,
A völgybe hordják valamennyit, s mihelyt leszáll az alkonyat,
A kikericsek is kioltják bizalmas gyertyácskáikat.
Egyetlen költözés az élet ilyenkor, ősszel, a hegyen.
Most kényszeríti rá erővel mindenre, ami eleven,
Kietlen nagyságát a csúcs és kegyetlen törvényét a tél:
Aki kitart, az idepusztul; aki alászáll, az megél.
Ha ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágzanak, hosszú, szép ősz lesz. Zivatar esetén hideg, szeles télre számítottak a szőlősgazdák.
2007. október 2. (kedd), 15 óra
Hrabovszky Monika dúla vezetésével kisbabát tervező leendő anyukáknak, vagy kisbabát váró kismamáknak
Témák: egészséges életmód, tudatos táplálkozás, jógagyakorlatok, meditációk stb.
A program ingyenes!
2007. október 4. (csütörtök), 15–17 óráig
Hrabovszky Monika dúla előadása családtervező pároknak, kisbabát váró szülőknek, gyermekeket nevelő családoknak
A program ingyenes!
2007. október 9. (kedd), 1030
régi tiszai bárkák, tutajok, halászemberek, halászati kellékek, archív felvételek, bárka modellek
A kiállítást megnyitja: Zombori István történész, muzeológus
A kiállítás megtekinthető: 2007. november 11-ig, minden hétköznap 8–20 óráig.
2007. október 9. (kedd), 15 óra
G. Kovács Judit védőnő és szakoktató vezetésével
Nem érted gyermeked viselkedését? Kíváncsi vagy arra, mások hogyan boldogulnak szülőszerepben? Gyermeknevelési tapasztalataidat megosztanád másokkal? Gyermekeddel kapcsolatos aggodalmaidat nem tudod kivel megvitatni? Szeretettel hívunk és várunk Téged és gyermeke(i)det klubunkba!
A program ingyenes!
2007. október 10. (szerda), 18 óra
Szent Imre emlékezete a magyar hagyományokban
dr. Varga Tibor előadása
Belépődíj: 500 Ft
2007. október 11. (csütörtök), 15–17 óráig
Szabó Mónika előadása családtervező pároknak, kisbabát váró szülőknek, gyermekeket nevelő családoknak
A program ingyenes!
2007. október 11. (csütörtök), 1830
előadás a tiszai életről, emberekről
Bitó János „Az én kiskirályságom” című önéletrajzi könyve alapján.
Előadók: Mód László néprajzkutató, Dr. Szabó László a Szögedi Védegylet elnöke
2007. október 13. (szombat), 15–20 óráig
Jó idő esetén a gimnázium udvarán
A program ingyenes!
2007. október 16. (kedd), 15 óra
Hrabovszky Monika dúla vezetésével kisbabát tervező leendő anyukáknak, vagy kisbabát váró kismamáknak
A program ingyenes!
2007. október 17. (szerda), 18 óra
Alexander Horsch (Alex) koncertje
Belépődíj: 500 Ft
2007. október 18. (csütörtök), 15–17 óráig
G. Kovács Judit előadása családtervező pároknak, kisbabát váró szülőknek, gyermekeket nevelő családoknak
A program ingyenes!
2007. október 25. (csütörtök), 15–17 óráig
dr. Majorné Tutsek Zsuzsa előadása családtervező pároknak, kisbabát váró szülőknek, gyermekeket nevelő családoknak
A program ingyenes!
2007. október 27. (szombat), 18 óra
énektanítással egybekötött előadás
Előadók:
A Cuháré Kulturális Egyesület szervezésében.
Díszterem
Belépő: 500Ft
2. Petra napja
Az első lombhullató nap.
9. Dénes napja
A tél rámutató napja, vagyis a Dénes napi időjárásból következtetni lehetett a téli időjárásra.
15. Teréz napja
Hagyományos szüretkezdő nap, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is. E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az ún. „Vénasszonyok nyara”. (A „Vénasszonyok nyara” azt az őszi időjárás-jelenséget jelöli, amikor az októberi kezdeti lehűlés után, derült, napos időjárás köszönt be nyolc-tíz napra.) Ilyenkor a hűvös, de nem fagyos éjszakákat, langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes időszak igen kedvező a szüretelőknek, lakodalmazóknak.
16. Gál napja
A makk-érés kezdő és a halászat befejező napja.
20. Vendel napja
Vendel a pásztorok védőszentje. Dunántúl számos falujában áll pásztornak öltöztetett szobra. Ha állatvész ütött ki, azt mondták: „Vendel viszi az állatokat!” Névnapját különös tisztelettel ülték meg, a déli órákig egyáltalán nem fogtak be.
21. Orsolya napja
Orsolya nem tartozott ugyan sem a kiemelt egyházi ünnepek, sem a népi jeles napok közé, mégis van bizonyos határjellege. Kőszeg környékén hagyományosan ekkor kezdték a szüretet. Orsolya a káposzta betakarításának kezdő napja és a tél rámutató napja, vagyis téli időjósló szerepe van.
26. Dömötör napja
A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus (olyan szokás-cselekedet, amely elősegíti a több termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor befejezték a szedést, akkor lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés. A szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szőlő gondozásához kapcsolódott.
Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról, vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott.
A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett „baksus” figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével (másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek.
Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálokat tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, közös mulatságon ünnepeltek. A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például az volt, hogy a külön erre a célra felaggatott, vagy dekorációként használt szőlőfürtöket őrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevők ezekről „lopkodtak”. Akit „lopáson” értek, azt „megbüntették”. Bírságot kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők (korábban a borkirály, vagy bálkirály) a bál rendezési költségeire fordította. Sok helyen egyébként ez a szőlőlopás-játék még az 1970-es években is a szüreti bál része volt. A szüreti mulatság általában reggelig is eltartott.
A szőlő szedése közben sokat énekeltek, tréfálkoztak, hangoskodtak a szedők. A munka végeztével a hegyről lefelé menet, vagy a szüreti bálon is jellemző volt a nótaszó. A bálozók a táncok után, vagy azok szünetében daloltak.
|
A programok helyszíne:
|
A programok támogatói:
|
