Ellenségemtől ments meg, Istenem,
védelmezz meg előlük, akik fölkelnek ellenem.
Gonosztevőktől szabadíts meg;
vérszopók ellen te segíts meg.
Mert íme életemre lesben állnak,
hatalmasok ellenem cimborálnak.
Nincsen, Uram, bűnöm, se vétkem,
ártatlan támadnak s rontanak nékem.
Kelj fel, állj mellém, nézz ügyemre le,
mert te vagy, seregek Ura, Izrael Istene.
Serkenj föl s mind a pogányokat büntesd,
a hűtlenek közül egyhez se légy kegyelmes![149]
Estére visszatérnek, mint a kutyák ugatnak,
és városszerte csavarognak.[150]
Íme szájukban kérkedés, ajkukon rágalom szava:
,,Hiszen ki hallana?''
De te Uram, te őket neveted,
kigúnyolsz minden pogány nemzetet.
Én rád figyelek, szilárdságom,
mert te vagy Isten, menedékem,
én Istenem, irgalmasságom!
Segítsen engem Istenem,
hadd gyönyörködjem ellenségemen.
Pusztítsd el őket, Istenem, ne legyenek botrány népemnek ők,
zavarja szét és sujtsa le erőd,
mi paizsunk, Uram!
Szájukban annyi bűn, ahány szó ajkukon,[151]
gőgjük legyen bukásuk s az átok és hazugság, amit szájuk kimond.
Veszítsd el őket haragodban: veszítsd el, hogy ne is legyenek többé,
tudják meg: király Jákobban az Isten, föld határáig, mindörökké.
Estére visszatérnek, mint a kutyák ugatnak,
és városszerte csavarognak.
Köröskörül koncért kóborlanak,
s ha jól nem laknak, felvonítanak.
Ellenben én hatalmadat énekelem,
s reggel jóságodon örvendezem,
Mivelhogy váram voltál nékem,
nyomorúságom napján menedékem.
Téged dalollak, szilárdságom,
mert te vagy Isten, menedékem,
én Istenem, irgalmasságom!
149. A 6 és 9 versben levő kifejezésből: ,,mind a pogányokat'': arra lehet következtetni, hogy ezt a zsoltárt későbbi időben a liturgikus ténykedéseknél alkalmazták. Van néhány meglehetősen homályos helye.
150. 7, 15 Zsákmányt keresnek, mint a keleti városoknak szabadon kóborló kutyái, amelyek, főleg este, élelmet keresve ellepik az utcákat.
151. Bármit ejtsenek ki azoknak ajkai, bűn az.