Halljátok, minden népek,
mind, akik laktok a föld kerekén, fületekbe vegyétek,
Közemberek fiai s uraságok,
egyetemben gazdagok és szegények:
Bölcsesség szól számnak igéiben,
szívem elmélkedése értelem.
Példabeszédre hajtom fülemet,[116]
hárfadal mellett nyilatkoztatom ki rejtélyemet.
A rossz napokban miért féljek,
ha körülvesznek álnok ellenségek,
Emberek, kik a kincsben bizakodnak,
s bőségük telijében fuvalognak?
Senki pedig nem váltja meg magát,
sem váltságpénzt az Istennek nem ád.
Nagyon is nagy a lélek megváltása, soha nem adhat olyan árt,
hogy éljen mindörökké és ne lásson halált!
Mert látni fogja: meghalnak a bölcsek,
s mint ők, úgy pusztul balga és bolond,
s utánuk idegenek örökölnek.
Nekik a sír lesz házuk mindörökre,
hajlékuk nemzedéktől nemzedékig,
pedig országokat neveztek el nevökre.
Ember bőségben nem soká lakoz:
elpusztuló baromhoz leszen hasonlatos.
Így járnak, akik balgán elbízzák magukat,
ez a végük, akik vakon élvezik sorsukat.[117]
Birkák módjára őket az alvilágra terelik,
ott legelteti őket a halál, és az igazak lesznek uraik.
Alakjuk elenyészik sebesen, s házuk az alvilág leszen.
Ám énnekem az alvilágból megmenti Isten lelkemet,
mert magához von engemet.[118]
Ne bánkódj hát, ha dús lesz valaki,
és gyarapodnak háza kincsei:
Semmit magával nem visz a halálba,
és gazdagsága nem megyen utána.
Ha éltében magának ígért is szépeket:[119]
,,Mivel okosan éltél, dícsérni fognak tégedet'', --
Odamegy mégis, hol atyái laknak,
akik sohasem látják világát már a napnak.
Ember bőségben, hogyha nem okos,
elpusztuló baromhoz leszen hasonlatos.
116. példabeszédre: bölcs mondásra; valószínűleg így nevezi magát a refrént (12. 21).
117. sorsukat: szószerint: ,,szájukat''; de a héber szó jelenthet részesedést is (Móz. V. 21, 17; Zak 13, 8). Különben ez a vers elég homályos és többféleképpen fordítható.
118. magához von engemet: ugyanezt a szót olvassuk Hénochról (Móz. I. 5, 24) és Illésről (Kir. IV. 2, 9. 10), akiket Isten az égbe felvett; valamint a Saul udvarába befogadott Dávidról (Sám. I. 18, 2). Isten az igazakat magához fogja venni.
119. magának ígért is szépeket: vö. Luk. 12, 19, a magában bízó gazdagról.