Boldog, akinek a szűkölködőre és szegényre gondja vagyon!
megmenti azt az Úr a rossz napon.
Megtartja őt az Úr és élteti,
a földön boldoggá teszi,
s az ellenség kényére át nem adja.[91]
Mellette lesz az Úr a fájdalomnak ágyán,
s betegségében erőre kapatja.[92]
Add nekem, Uram, -- szólok -- könyörületedet,
gyógyíts meg, mert vétkeztem ellened!
De ellenségeim gonoszat szólnak rólam:
,,mikor válik halálra már? Mikor pusztul ki neve már ?''
Annak is aki látogatni jön, csalfát beszél az ajka,
gonoszat gyűjt magába szíve, kimegy és továbbadja.
Gyűlölőim mind összesúgnak ellenem,
mind azt forgatják, ami rossz nekem:
,,Gonosz betegség tört reá!''
és: ,,Elterült, többé már föl nem áll''[93]
Sőt még barátom is, kibe bizalmamat vetettem,
akivel megosztottam kenyerem,
sarkat emelt még ő is ellenem.[94]
Te pedig, Uram, könyörülj és állíts talpra engem,
hogy mindezt megfizessem.
Arról tudom, kedved telik-e bennem:
hogy ellenségem nem vígad felettem.
Engem pedig épségben támogatsz,
s orcád előtt örökre helyet adsz.
*
Áldott az Úr, Izrael Istene,
örökkön örökké. Úgy legyen, úgy legyen.
91. Ezt a verset óhajtó formában alkalmazzuk a pápáért való imádságban.
92. A szószerint való héber szöveg: ,,ágyát betegségében meg fogod változtatni.'' Kevésbé érthető, romlott szöveg.
93. Élénken írja le ellenségei színlelt jámborságát.
94. Ezeket a szavakat maga az Úr Jézus (Ján. 13, 18; vö. 17, 12; Ap. Cs. 1, 16) Iskarióti Judásra alkalmazza. Sokan betűszerinti értelemben Achitophelre, Dávid tanácsosára alkalmazzák (Sám. II. 15, 12). Ô tehát Júdás típusa, miként Dávid a szenvedő Krisztusé.