Az Úrnak új dalt énekeljetek,
szentek közösségében zengő dícséretet.
Teremtőjén Izrael örvendezzék,
királyukat Sionnak fiai ujjongva ünnepeljék.
Körtánccal dícsérjék nevét,[594]
dobon és hárfán zengjék énekét.
Mert népét az Úr szeretettel áldja,
s a magát megalázót győzelem koronázza.
Ujjongjanak a szentek dicsőségükön,
vígadozzanak nyugvóhelyükön.[595]
Isten magasztalása legyen a nyelvükön,
kétélű kardok kezükön;[596]
Bosszút vegyenek a nemzeteken,
és megtorlást a népeken;
Hogy királyaikat bilincsbe vessék,
és nagyjaikat rabláncra veressék;[597]
A megszabott ítéletet hogy rajtuk így betöltsék:[598]
ez minden szentjének dicsőség. Alleluja.
583. Az öt utolsó zsoltár a héber szövegben Alleluja szóval (dícsérjétek az Urat) kezdődik. Az Alleluja-zsoltárok kifejezés kiválóan jellemző tartalmukra.
594. körtánccal, szent tánccal (vö. Móz. II. 15, 10; Sám. II. 6. 5, 14, 16.).
595. nyugvóhelyükön, ti. a kivívott győzelem után élvezve a nyugalmat.
596. Vö. Neh. 4, 16-23; 2 Makk. 15, 27, mely valószínűleg ezt a verset idézi.
597. Itt az Isten és a Messiás iránt ellenséges népekről és királyokról van szó.
598. a megszabott ítéletet: vagyis az Istentől már régóta elhatározott és a prófétáktól meghirdetett ítéletet. Dicsőség: az izraeliták dicsősége ilyen módon harcolni Isten ügyéért a végső harcban.