Ifjúságomtól fogva gyakran gyötörtek engem,
vallja meg immár Izrael;
Ifjúságomtól fogva gyakran gyötörtek engem,
de nem bírtak velem.[517]
Szántók szántottak hátamon,
s hosszan húzták a barázdát nagyon.
Az Úr igaz: ő tépte szét
a bűnösöknek kötelét.
Szégyent valljanak s hátra térjenek,
akik gyűlölik Siont, mindenek.
Legyenek mint a fű a háztetőn,
mely mielőtt kitépnék, már elszárad,[518]
Melyet arató nem gyűjt a kezébe,
és marokszedő nem szed az ölébe,
És nem mondják rá, akik arra járnak:
,,Az Úr áldása rajtad légyen!
Mi megáldunk az Úr nevében!''
517. A nép története kezdetén elnyomást szenvedett Egyiptomban, Palesztinában pedig súlyos harcokat vívott; azután is ellenségei állandóan kegyetlenül sanyargatták.
518. A régi palesztinai házak sáros agyaggal fedett lapos tetején az esők után olykor fű nőtt, mely a nap hevétől hamar elszáradt, mielőtt kigyomlálták volna s szinte semmi nyomot sem hagyott maga után. Így pusztuljanak el a nép ellenségei.