Aleph

Boldog, akinek útja szennytelen,[465]
s az Úr törvényét járja szüntelen,
Boldog, ki bizonyságát megfogadja,
egész szívével őt kutatja.
Nem is cselekszik gonoszságokat,
de az ő útjain halad.
Adtál nekünk parancsokat,
hogy erősen megtartsuk azokat.
Bár lenne útam biztos és kemény:
hogy rendeléseid megőrzeném.
Addig meg nem szégyenülök,
míg parancsaid szemeim előtt.
Egyenes szívvel fennen áldalak tégedet,
mikor megtanulom igaz végzésedet.
Megőrizem rendeléseidet,
ne hagyj el mindenestül engemet!

Beth

Hogyan tarthatja tisztán az ifjú útjait?
ha szavadhoz igazodik.
Egész szívvel kereslek téged,
eltévesztenem ne hagyd rendelésed.
Szívem mélyére rejtem el szavad,
hogy bűnnel meg ne bántsalak.
Áldott vagy, Uram! Légy nekem
mondásaidban mesterem.
Ajkaim hirdetik
szájadnak minden rendeléseit.
Parancsaidnak útján nagyobb a vígasságom,
mint bárminémű gazdagságon.
Rendelkezéseid szívemben forgatom,
magamban útjaid hánytorgatom.
Örvendezek igéiden,
és szavad el nem feledem.

Ghimel

Jó légy szolgádhoz, életet adj,
hogy megtarthassam szavaidat.
Szemeimet nyisd meg, hadd lássák
törvényeidnek csodálatosságát.
A földön jövevény vagyok,[466]
ne rejtsed tőlem el akaratod.
Lelkemben sóvárgás emészt,
minden időben törvényedre készt.
A gőgösöket megpirongatod,
ki parancsodtól eltér, átkozott.
Végy el rólam szégyent, gyalázatot,
mert rendeléseidhez hű vagyok.
Fejedelmek üljenek széket és zajongjanak ellenem:
szolgád elmélkedik a te igéiden.
Előírásaid gyönyörűségem,
végzéseid tanácsosaim nékem.[467]

Daleth

Beleragadt a porba lelkem:
igéd szerint eleveníts meg engem!
Útjaim elbeszéltem, s te meghallgattál engemet,
határozataidra légy az én mesterem.
Add rendelésed útját értenem,
és én csodáidon elmélkedem.
Könnyeket sír lelkem a gond miatt,
egyenesítsen meg a te szavad.
Az álnok út tőlem távol legyen,
és törvényedet add nekem.
Én választottam, az igaz utat,
enyémmé tettem parancsaidat.
Törvényeidet magamhoz öleltem,
szégyent vallani, én Uram, ne engedj.
Parancsaid útján futok,
ha szívemet kitágítod.[468]

He

Taníts meg rendelésed útjára, Uram, engem,
s én utolsó betűig követendem.
Oktass engem törvényed értenem,
s egész szivemmel én megőrizem.
Vezess parancsaidnak ösvenyén,
mert vígasságom abban lelem én.
Előírásaidra hajtsd a lelkem,
és ne hagyj kapzsiságba esnem.
A hiúságtól fordítsd el szemem,
ösvényeden adj életet nekem.[469]
Töltsd be szolgádnak ígéretedet,
mely a téged félőknek tétetett.
Vedd el a szégyent, melytől rettegek,[470]
mert döntéseid édességesek.
Imhol esengem törvényeidet,
igazságod szerint adj nekem életet!

Vau

És szálljon, Uram, fejemre kegyelmed,
ígéret szerint segedelmed.
És megfelelek szóval annak, aki szidalmat szór nekem,
mivel igéidben reménykedem.
Az igazság igéjét szájamból ki ne vedd,
mert döntéseidben reménykedek.
És én ügyelek mindig törvényedre,
örökre és mindörökkön örökre.
Hadd járjak a széles uton;[471]
mert parancsaid kutatom,
És királyok előtt parancsaid beszélem,
és nem fog érni szégyen.
És gyönyörködöm törvényeiden,
mert kedvesek nekem.
Törvényeid felé nyujtom kezem,[472]
és parancsaidon elmélkedem.

Zain

Eszembe jusson te igéd,
melyben szolgád remélni engedéd.
Gyötrelmeim között vigaszt abban lelek,
hogy szólásod ad nekem életet.
Gúnyolnak engem gőgösek nagyon,
de törvényedet én el nem hagyom.
Hajdani ítéleteidről, Uram, emlékezem,
vígasztalás az énnekem.
Égő harag emészt a bűnösök miatt,
akik elhagyják parancsaidat.
Törvényeid lettek az én dalom,[473]
amerre bújdosom.
Éjjel eszembe jut neved,
és megtartom törvényedet.
Ez lett a sorsom,
mert parancsaid tartom.

Heth

Osztályrészem, Uram, mondottam, ez nekem:
igéidet megőrzenem.
Egész szivemmel arcod előtt kérlek,[474]
könyörülj rajtam, amint megigérted.
Végigfontoltam utaimat,
s előírásaidra fordítom lábamat.
Sietek, nem húzódozom
parancsaid megtartanom.
Gonoszok kötelei körülem,
és törvényedet el nem feledem.
Fölserkenek az éj felén, hogy áldjalak,
téged és igazságos határozataidat.
Feleim mind, kik félnek téged,
s akik megőrzik rendelésed.
Teljes, Uram, a föld kegyelmeiddel,
taníts engem rendelkezéseiddel.

Teth

Szolgáddal jóságosan cselekedtél,
Uram, miképpen ígéretet tettél.
Itéletre és tudásra taníts meg,
mivelhogy bízom rendeléseidben.
Tévelyegtem, míg meg nem aláztattam,
de megmaradok immár te szavadban.
Jó vagy és jóságosak tetteid,
tárd fel nekem kijelentéseid.
A gőgösök cselt szőnek ellenem,
de én teljes szívemből rendeléseid őrizem.
Szívük, miképp a háj, olyan kövér lett;[475]
de énnekem gyönyörűség törvényed.
Jó énnekem, hogy megalacsonyultam,
hogy rendelésed megtanuljam.
Szádnak törvénye nékem többet ér
aranynak és ezüstnek ezreinél.

Jod

Kezeid készítettek és formáltak ki engem,
oktass parancsaidat megismernem.
Téged félők, ha látnak, megörvendeznek nékem,
hogy igédben van reménységem.
Tudom, Uram, igaz vagy rendelkezéseidben,
és jogosan sújtottál engem.
Vígasztalómul küldd irgalmadat,
mint megígérte szolgádnak szavad.
Jöjjön irgalmasságod, hogy éltetőm legyen,
mert törvényed gyönyörűség nekem.
A gőgösöket érje szégyen, akik gyötörnek érdemetlenül,
én törvényeidet választom elmélkedésemül.
Kik félnek téged, hozzám térjenek,[476]
akik tisztelik végzéseidet.
Rendelkezéseidben szivem szeplőtlen légyen,
hogy fejemet ne érje szégyen.

Caph

Segítségedért lelkem a vágytól eleped,
szavadba vetem reménységemet.
Szólásodért szemeim a vágytól elepednek,
mikor vigasztalsz engemet meg?
Mert lettem, mint a tömlő a füst felett,[477]
mégsem feledtem törvényeidet.
Szolgád napjait mily számosra méred?
üldözőimre mikor lesz itélet?
Vermet ástak a gőgösök nekem,
akik nem járnak törvényeiden.
Hűségesek minden parancsaid,
ártatlan üldöznek: segíts!
Majd hogy a földön el nem emésztettek;
de én maradtam híve törvényednek.
Tarts meg életben irgalmad szerint,
s megőrzöm szájad rendeléseit.

Lamed

Mindörökké, Uram, igéd
szilárdan áll miként az ég.
Hűséged nemzedékekről nemzedékekre száll,
megalkottad a földet, s szilárdan áll.
Végzéseid szerint minden időben állnak[478]
mindenek, mert neked szolgálnak.
Ha törvényed nem volna gyönyörűségem,
nyomoromban elvesztem volna régen.
Parancsaid soha nem feledem,
mert bennük adtál életet nekem.
Szabadíts meg: tied vagyok,
mert parancsaid után kutatok.
Leskelnek rám a bűnösök, hogy elveszítsenek:
előírásaidra figyelek.
Minden tökéletesnek, látom, határa van,
rendelésed határtalan. [479]

Mem

Törvényed, Uram, hogyan szeretem!
naphosszat mind azon elmélkedem.
Bölcsebbé lettem ellenségeimnél parancsodon,
mert velem van mindenkoron.
Okosabb vagyok, mint minden oktatóm,
mivel előírásaid fejemben forgatom.
A véneknél tapasztaltabb vagyok,
mert rendeléseidre hallgatok.
Minden rossz úttól visszatartom lábamat,
hogy megtartsam szavaidat.
Törvényedtől el nem hajlok sosem,
mert te voltál tanítómesterem.
Mily édesek szólásaid ínyemnek,[480]
számnak a méznél édesebbek.
Parancsod énnekem értelmet ad,
gyűlölök hát minden hamis utat.

Nun

Igéd lábamnak lámpafény,
világosság utamnak ösvenyén.
Esküt mondok s magamban fölteszem:
igazságos döntéseid megőrizem.
Porig vagyok alázva, Istenem,
igéd szerint adj életet nekem!
Legyen tetsző előtted ajkamnak áldozatja,[481]
s légy tanítóm határozataidra.
Szakadatlan veszélyben életem,[482]
de törvényedet el nem feledem.
Tőrt vetettek a gonoszok elém,
de parancsodtól el nem tértem én.
Örökségem örökké rendeléseid,
szivemnek bennük öröme telik.
Meghajtom szivemet, hogy parancsod betöltse:
hajszálra, mindörökre.

Samech

Gyűlölöm én a kétszívűeket,[483]
de szeretem törvényedet.
Te vagy oltalmam, te vagy paizsom,
igédben én bizakodom.
Ti gonoszok, tőlem távozzatok,
én az én Istenemnek törvényén maradok.
Igéreted szerint tarts fenn, hadd éljek:
ne hagyd, hogy bizalmamban szégyent érjek.
Segíts, és megmenekülök,
s parancsaidra mindig ügyelek.
Mind megveted, kik igéidtől félrehajlanak,
mert hazugság bennük a gondolat.
Föld minden bűnöse szemét előtted[484]
azért szeretem előírt igédet.
Borzadva nézi testem félelmességedet,
és félem rendelkezéseidet.

Ain

Azt tettem, ami jogos és helyes,
szorongatóimnak oda ne vess!
Szolgád javára vállalj kezességet,[485]
el ne tiporhassanak a kevélyek.
Sóvárog és eped szemem segélyedért.
s igazságos igéidért.
Bánj szolgáddal kegyességed szerint,
elémbe tárd döntéseid.
Szolgád vagyok, adj értelmet nekem,
okosodhassak rendeléseden.
Cselekedni az Úrnak az idő most van itt,
mert törvényedet megtörik.
Azért szeretem parancsaidat,
mint aranyat, színaranyat.
Azért enyémmé tettem minden parancsodat,
és gyűlölök minden hamis utat.

Phe

Csodálatosak bizonyságaid,
hát lelkem azokhoz igazodik.
Világot áraszt szavaidnak nyitja,
az együgyűeket megokosítja.
Levegőért szájamat megnyitom,[486]
parancsaid után kívánkozom.
Fordulj felém és légy hozzám kegyes,
mint szoktál neved szeretőihez.
Szólásaid szerint igazgasd léptemet,
úrrá a gonoszok rajtam ne legyenek.[487]
Elnyomó emberektől te légy szabadulásom,
s parancsaid megállom.
Szolgád felett derítsd fel arcodat,[488]
és tárd elémbe szabályaidat.
Szemeimből patakok ömlenek,
mert nem tartották meg törvényedet.

Sade

Igaz vagy, Uramisten,
és igazságos ítéleteidben.
Rendelt igéid igazságosak,
és igen nagyon szilárdságosak.
A buzgóság emészt meg,[489]
mert elleneim feledik igédet.
A te szavad igen próbált beszéd,[490]
szereti is szolgád igéd.
Csekély vagyok bár és lenézett,
de nem felejtem rendelésed.
Igazságod igazság mindörökké,
törvényed erős törvény.
Szorongatás száll rám és gyötrelem,
de törvényedben vígságom lelem.
Parancsaid örökre igazságok,
taníts engem, és életet találok.

Coph

Kiáltok teljes szívből, hallgass meg, Istenem,
határozataid megőrizem.
Hozzád kiáltok, szabadíts meg engem,
s parancsaid megőrizendem.
Hajnalban fönn vagyok és segítséget kérek;
igéidben remélek.
Frissebb az éji őrségnél szemem,
szavaidról elmélkedem.
Halld, Uram, szómat, irgalmad szerint,
adj életet nekem ítéleted szerint.
Az álnok üldözők felém közelgenek,
kik törvényedtől messze tértenek.
De te, Uram, te közelemben vagy,
és törvényeid egyig igazak.
Rég ismerem én parancsaidat:
mindörökre alkottad azokat.

Res

Nézd, Uram, nyomorom és ments meg engemet,
mert nem feledtem el törvényedet.
Harcold a harcom, s szabadíts meg:
szavad szerint eleveníts meg.
A bűnösöktől messze a menekvés,
mert végzéseid nem keresték.
Bőséges, Uram, a te kegyességed,
szólásod szerint adj életet nékem.
Üldözőim, szorongatóim sokan vannak nagyon;
előírásaid el nem hagyom.
Láttam a vétkezőket, s az undor elfogott,
mert nem tartották meg szólásodat.
Parancsaid, ládd, Uram, szeretem,
irgalmad szerint tartsd meg életem!
Változatlanság veleje igédnek,[491]
örök igazság minden rendelésed.

Sin

Fejedelmek támadnak rám ok nélkül,
de nem fél szívem, csak a te igédtül.
Örvendek én igéd felett,
mint aki bő zsákmányra lelt.
A gonoszságot gyűlölöm, lenézem;
törvényed én örvendezésem.
Hétszer napjában áldlak téged,[492]
igaz ítéleteidért dícsérlek.
Bőséges békessége annak, ki törvényedet szereti,
bántódás azt nem érheti.
Várom, én Uram, segítségedet,
s parancsaid szerint teszek.
Megtartja lelkem szabályaidat,
igen szeretem azokat.
Megtartom minden szód és rendelésed,
mert minden utam színed előtt néked.

Tau

Jusson én kiáltásom elébed Istenem,
igéd szerint adj értelmet nekem.
Színed elé bocsásd kérésemet,
szózatod szerint ments meg engemet.
Ajkamról folyjon himnuszok patakja,
mert te tanítasz engemet szavadra.
Énekelje nyelvem dícséreted,
mert igazság minden ítéleted.
Segítségemre nyújtsd kezed felém,
mert parancsaid választottam én.
Szabadulásra, Uram, tőled vágyom,
törvényed az én vígasságom.
Éljen lelkem, hogy dícsérhesselek,
ítéleteid megsegítsenek.
Mint elveszett bárány, eltévelyedtem;
keresd fel szolgád, mert parancsaid nem feledtem.


464. A Zsoltároskönyvnek ez a leghosszabb éneke, az isteni törvénynek, vagyis a természetfeletti kinyilatkoztatásnak a kiválóságát ünnepli, mint az életnek zsinórmértékét. A zsoltáros nyolc névvel jelöli a törvényt: 1. ,,törvény'', 2. ,,beszéd'' (olykor ígéret, mondás, szólás), 3. ,,ige'' (szó), 4. ,,kijelentés'', 5. ,,rendelkezés'', 6. ,,határozat'' (végzés, kötés), 7. ,,előírás'', 8. ,,parancs''. A zsoltár alfabetikus, azaz a héber ábécé egymást követő betűi nyolc-nyolc versből álló versszakok élén állnak, mindegyik vers a törvény fenti nyolc nevét tartalmazza. A gondolatok nem kapcsolódnak egymáshoz szigorú logikai rendben, mint a többi ábécé-rendes zsoltárban sem, mégis az egyes versszakokban kiemelkedik egy-egy vezető gondolat, de sosem úgy, hogy ahhoz más gondolatok is ne kapcsolódnának.
465. útja, mint igen sok zsoltárban (pl. 1), a cselekvés- és életmód; az Isten útjai (3, 37); az a cselekvésmód, melyet Isten törvényei követelnek meg.
466. a földön jövevény vagyok: tehát jól kell élnem a rövid életidőn át.
467. tanácsosaim: nem követi a hatalmasok tanácsait, akik az Úr törvényét megvetik.
468. ha szívemet kitágítod: ha bátorságot, örömet s erőt adtál (vö. Iz. 60, 5).
469. A törvény megtartását leginkább a fösvénység, azaz a gazdagság utáni vágy és a hiúság, vagyis a hiábavaló és üres dolgok akadályozzák, ezek mozgatják az ember kívánságát.
470. szégyen: ti. az ellenség gúnyolódásai és megvetése, vö. 22. v.
471. széles úton: tágas úton, melyen nincs semmiféle akadály.
472. nyújtom kezem: az imádónak és a tisztelőnek a gesztusa.
473. dalom: vagyis a dal tartalma: énekekkel és dícséretekkel akarja az Isten törvényét ünnepelni.
474. kérlek: betű szerint: ,,kedvessé és jóakaróvá teszem számomra arcodat'' (vö. 44. zs. 13).
475. szívük... kövér lett: s ezért mintegy érzéketlen, s isteni törvényed ösztökéit sem érzi.
476. hozzám térjenek: vagyis csatlakozzanak hozzám és kövessenek barátaim és társaim.
477. mint tömlő a füst felett: a tömlő a régi keleti házakban a mennyezetre felfüggesztve és meleg füstnek kitéve, megszárad, és ráncossá lesz.
478. állnak: ti. az ég és a föld.
479. Bármit s nevez az ember tökéletesnek, határolva van, de az isteni törvény semmi korlátozásnak nincs alávetve.
480. édesek szólásaid ínyemnek, vö. 18. zs. 11.
481. ajkamnak áldozatja: az igéretek és könyörgések, melyeket fölajánl, amint fölajánlják az áldozatokat.
482. veszélyben (forog): betű szerint: ,,kezemben van'' (vö. Bir. 12, 3; Sám. I. 19, 5); az olyan dolgot, amelyet nyílt tenyéren visznek, mindig a leesés veszélye fenyegeti.
483. kétszívűek: akik ingadoznak az Isten iránti hűség és az elpártolás között; vö. Kir. III. 18, 21.
484. szemét: azaz értéktelen, elvetendő dolog.
485. szolgád javára vállalj kezességet: erőim fogytán vannak, te cselekedjél tehát helyettem.
486. levegőért szájamat megnyitom: oly égőn kívánom parancsaidat, hogy valamiképp leheléssel akarom magamhoz vonni.
487. úrrá a gonoszok ne legyenek: betű szerint: ne engedd, hogy uralkodjanak rajta.
488. Vö. 66. zs. 2.; 79, 4.
489. emészt: vö. 68. zs. 10.
490. próbált: betű szerint: ,,tűzben megtisztított'', mint az érc, azért a legtisztább (vö. 11. zs. 7).
491. igédnek veleje: vagyis főajándéka, mások szerint: ,,szavaid legmélyebb tartalma igazság''; a párhuzamból inkább az előbbi magyarázat ajánlható.
492. hétszer napjában: vagyis gyakran (vö. 11, 7).


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi.hu