Az Úrhoz futok én, hogy mondhatjátok nékem:
,,Repülj el a hegyekbe, mint madár,
Mert íme a gonosz feszíti már az íjját,
nyílvesszejét a húrra vonja már,
hogy az igazszivűt lelője a sötétben.
Ha már az alapok is feldúlatnak,
mit van tennie akkor az igaznak?''

Az Úr az ő szentélyében vagyon!
az Úrnak trónja mennyekben vagyon.
Szemei látják,
szempillái vizsgálják emberek fiait.

Az Úr vizsgál igazat és gonoszt;
lelkéből gyűlöli, kik a bűnt szeretik.
Égő szenet esőz a bűnösökre s kénkövet,
lángoló széllel tölti kelyhöket.
Mivel az Úr igaz s igazságot szeret;
meg fogják látni arcát az igazlelküek.



A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi.hu