Kozma László:

Karácsony üzenete

Karácsonyi történetek, versek, dallamok

Angyali hírnök

1. Az Isten boltja 

Lesz az Istennek egy boltja,
Ahol minden kapható majd.
Szeretet és színes játék,
Kék üveggömb, tiszta szándék.


Ajándékát feltornyozza,
Csupa csengés, csupa nóta.
Vigaszt hoz a bánatokra –
Ilyen lesz az Isten boltja.


Cukorkát majd onnan vesznek,
Akármennyit, nemcsak egyet.
Úgy méri majd dús marokra,
Csillagát a pultra szórja.


Jól vigyázz, mert neked mérik,
Tetteidet becserélik.
Mindent megad, hogyha jó vagy,
Bősége az Isten-boltnak.


Ennyi kell csupán: hogy kérjed
Nagy hitével a reménynek.
Millió polc roskadozva:
Téged vár az Isten boltja.


Csengettyűje az ajtónak
Eltöröl majd minden sóhajt.
Ahogy sarokig kitárja
Ő maga, az Ég Királya.

Előadó:
   Fucskó Miklós (Mustármag Keresztény Általános Iskola, tanár: Kovács Erzsébet)
Zenei kíséret:
   Dumbaridisz Imre - orgona

2. Béke 

Aranyfény piros kalácson
Csodát tett megint Karácsony.
Színes cukorkák zöld ágon
Szívünkbe angyal-csönd szálljon.
Ma este minden jobb legyen
Ajkunkon békecsók terem.
Karunkban boldog ölelés
Találja egymást meg a kéz.
Az legyen jézusi jászol
Társadra hogyha vigyázol.
Fekete gondja derüljön,
Szemébe csillagfény gyűljön.
Sebet, ha adtál, ne fájjon
Szavadban vigaszt találjon.

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa

3. Hajnalnál ragyogóbb (dal) 

Ó, csöndes éj, egyetlen mosoly,
Mely a világra harmatozol.
És földerülsz a pásztoroknak
A hajnalnál is ragyogóbb vagy.

Előadó:
   Sashegyi Zsófia
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

4. Igen! 

A jó hírrel angyal szárnyal
Ember, nem vagy idegen!
Áthajlik hófehér szárnya
Lombokon és szíveken.
– Jól figyelj az igazságra,
Az Úr szavát hirdetem.


Fiát küldi, hogy megértsed:
A világban egy a lélek
Nem veszhet el semmi sem.
Úgy nyered el szabadságod
Szent igéje általjár, hogy
Legyen válaszod igen.

Előadó:
   Raksányi Gellért

5. Gyertyák 

A városon Krisztus szava zeng át,
Kigyúlanak az ádventi gyertyák.
Mely sötét volt, fellobog a lélek,
Betlehemből hallszik pásztorének.

Előadó:
   Mendel György
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

6. Látást nyersz 

Szívedben jézusi jászol,
Látást nyersz sugarától.
Hallásod betölti csengve
Angyalszó: jöjj sietve!

Előadó:
   Székely Mendel Melinda
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

7. Mária és Jézus (kórus) 

Igével angyal-szó köszönt
És hordoztad s világra jött.
Hordozzon keresztet, halált
Megszülje a Feltámadást.

Előadó:
   Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Leánykara és Vegyeskara, karnagy: ifj. Sapszon Ferenc
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

Jön a Mikulás!

8. Jön a Mikulás

A karácsonyesti ünnepet szépen készíti elő az ajándékosztó Mikulás, aki puttonyában minden arra érdemesnek hoz valamit, de legnagyobb ajándéka a várakozás, a reménység felkeltése szívünkben. Szent Miklós, az ókori Myra püspöke a valódi szentek tulajdonsága szerint úgy elrejtőzött a cselekedetei mögött, hogy őt magát alig ismerjük.

Egyik legendája arról szól, hogy éhínség idején a Myra kikötőjében horgonyzó gabonaszállító hajók kapitányait rábeszélte, hogy a császárnak szánt gabonából adjanak az ottani népnek is. A hajósok csakugyan teljesítették a püspök kívánságát, és mikor céljukhoz érkeztek, meglepetéssel tapasztalták, hogy a rakomány súlya nem csökkent.

A történet azt is példázza, hogy az éhezők táplálásához szükség volt a hajósok szándékára: Isten megsokszorozza jócselekedeteinket. 

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa

9. A Mikulás mosolya 

Hogyha baj ér, bánat, szégyen
Bízzál Myra püspökében.
Elhozza csillagos éjen
Ajándékát észrevétlen.


Cipődet ablakba tedd ki,
Kincseit szívedbe rejti,
Ahogy tette sokszor, régen.
Megjön sűrű hóesésben.


Arcát senki meg ne lássa
Rejti fehér nagy szakálla.
Találkozhatsz véle bárhol
Megismered mosolyáról.


Kitől jót és szépet várhatsz
Bizony Ő: a Mikulás az.
Csengettyűje szól a szánnak
Itt volt, de már messze vágtat.


Hiszen gondja van, temérdek
Kincsét osztja a reménynek.
Aranyszarvas hogy repítse
Megérkezzen minden szívbe.


Hogyha jól és szépen várod
Magadban is megtalálod.
Nemcsak várni, hogy mit kapnál:
Az a legtöbb, ha te adtál.


A szívedben hogyha érzed
Készítsél valami szépet.
Rajzolj erdőt, végy festéket
Ajkadon fakadjon ének.


Tanulj nótát, csoda-verset
Dalait a szeretetnek.
Akit egész évben várnak
Segítsél a Mikulásnak.


Ahol baj van, gond és bánat
Oszd kincsét a kacagásnak.
Hogy minden arc felderüljön
Sötét ágra harmat gyűljön.


Ezüst nyoma csengő szánnak
Mosolya a Mikulásnak.

Előadó:
   Csepely Péter
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

10. Séta

Egyszer a karácsonyi ünnepek előtt, az adventi időszakban ellátogattam egy erdélyi gyermekotthonba. A gyerekek örömmel fogadtak, este sétára hívtak, bejártuk a kivilágított várost, jólesett megosztani az élményt, együtt belépni a karácsonyi ünnep sugár-pitvarába. Célja is volt az utunknak, egy hatalmas fenyőfa, melyet az egyik téren állítottak föl, csillogtak-villogtak rajta az üveggömbök, a fényes papírba csomagolt dobozok, amelyek ki tudja, milyen titkokat rejtettek.

Mikor innen már visszafordultunk, észrevettem, hogy a kis Sanyika nemcsak szorosabban kapaszkodik belém, hanem minduntalan a kezemre hajtja a fejét. – Hát te mit csinálsz? – kérdeztem, arra gondolva, hogy talán elfáradt. – Elalszom – felelt egy szóval, és én már megértettem azt is, amit nem mondott ki. Nemsokára elválunk, nekem másutt van a szállásom, ő egyedül fekszik le. Hát most még gyűjt magának egy-egy pillanatot az együttlétből, eljátssza, hogy éppen elalszik, és van mellette valaki, akihez odahajthatja a fejét. – És mit álmodsz? – kérdeztem tréfásan, leplezve megindultságomat. De ő komolyan válaszolt: – Csillagot. 

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

11. Ősz 

Gyere, nézd: az őszi fáról
Hullanak a levelek.
Kifordított tenyerükkel
Lassan búcsút intenek.


Gyere, nézzük együtt őket
Legközelebb már, lehet
Lehullanak mind a földre
S csak az üres ág remeg

Előadó:
   Fucskó Miklós (Mustármag Keresztény Általános Iskola, tanár: Kovács Erzsébet)

12. Csillag 

Életemben viharok kísértek
Egy csillagra mindig visszanézek.
Túlragyogja viharát a vésznek:
Csillagára az anyám szemének.


Hogyha zúgtak a jeges fuvalmak
Békességet kínált és nyugalmat.
Gyermek-szívem most is visszatérhet
Sugarába a szeretetének.


Úgy nézek föl, mint az egyetlenre
Lüktetett, mintha rossz nem is lenne.
És a fénye beborít egészen
Elvezessen bármi ködben, vészben.


Éjszakában súlyosak az árnyak
De a lelkem ragyogásra várhat.
Mint amikor pásztorok zenéltek
Fejük fölött mert egy csillag égett.

Előadó:
   Koncz Gábor
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

13. Aranyszánkó (dal) 

De jó lenne
Egy-egy régi játék mellett
Megmaradni tovább gyermek.
De jó lenne
Amíg csöndes szók peregnek,
Elaludni mese mellett.
De jó lenne
Táncán szálló hópehelynek
Figyelni, hogy szánkó csenget.
De jó lenne
Fényesre törülni őket,
Kitenni a cipellőket.
De jó lenne
Édes ajándékra lelni,
Keserűséget feledni.
De jó lenne
Úgy ébredni, ahogy máskor:
Egy szelíd simogatástól.
Hallgatni, mint csöndes nóta,
Téli tűzhely duruzsolna.


Életednek nagy telében
De jó lenne
Vigaszt lelni anya-kézben.

Előadó:
   Vörös Boglárka Júlia
A verset megzenésítette:
   Vörös Boglárka Júlia
Zenei kíséret:
   Hegedűs Katalin - zongora

14. Karácsonyi édességek

A karácsonyi időszak süteményeiről, elkészítésük módjáról komoly néprajzi tanulmányok is születtek már. Egyik kedvencemről, a bohóclepényről azonban semmiféle tudós tanulmányban sem olvastam, szabálytalanságával talán azokból is kiszökött, hogy egészen a gyerekkori emlékezéseké lehessen, hiszen a cipőnkbe tett csomagocskákból sohasem hiányozhatott. Talán még maga a Mikulás is letört egy-egy darabot belőle, ha hosszú és fáradságos útján megéhezett. De érdemes is volt, hiszen ebben a tésztában igazán minden van: lekvár és krém, a tetején színes cukordarabkák, a belseje is csupa meglepetés. De igazi tölteléke az a vidámság, az az öröm, mellyel anyám az ünnepekre készült, és amelyet valahogyan a süteményekbe is belevarázsolt. 

Előadó:
   Csepely Péter
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

15. Bohóclepény 

Torta, krémes, aprósütemény –
Legtarkább volt a bohóclepény.
A zserbón csillant komoly, barna máz,
De ő csupa színes ragyogás.
Apró pontok, szeplők, csupa fény,
Szinte táncolt a bohóclepény.
Kikacagott komoly krémeket,
Illatukba belénevetett.
Lekvár-ízű piskóta-kobold –
Érte nyúltunk, s mind-mind elfogyott.

Előadó:
   Papp Krisztina (Baár-Madas Református Gimnázium, tanár: Kovács Gáborné)
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

Mária-ünnepek

16. Mária-ünnepek

Mária életének Jézus születésével kapcsolatos eseményei az egész esztendőt átszövik. A húsvéti előkészület, a nagyböjt idejére esik Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, amikor Szűz Mária a méhébe fogadta Jézust. A magyar elnevezés szépen utal arra, hogyan terjed tovább Isten kegyelme: Mária azáltal, hogy elfogad, adni tud, már ő maga a gyümölcsoltó. Egy XVI. századi kalendárium szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. 

Előadó:
   Csepely Péter
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

17. Almafa 

Ne kerítsd be a kerted. Hadd nyíljon a hegyekre.
Lehulló lágy gyümölcsét szelíd őz szüretelje.
Ne zárd el az erdőtől, kerítését ne ácsold,
Borítsák el a földjét füvek és vadvirágok.
És amely dús tenyérrel a gyümölcsét kínálja,
Legyen pirosló ágad az erdő almafája.

Előadó:
   Papp Krisztina (Baár-Madas Református Gimnázium, tanár: Kovács Gáborné)

18. Sarlós Boldogasszony

Sarlós Boldogasszony ünnepe Mária és Erzsébet találkozását jelöli. Mária az angyaltól megtudja, hogy rokona, Erzsébet fiút fogant, ezért látogatására indul. Az evangélium szerint amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat. 

Előadó:
   Csepely Péter

19. Magnificat (dal) 

Szavam örömmel árad
Zengem dalomat a Királynak.
Íme, a Hatalmas kegyelme
A világ fölé hajlott egyszerre.
Nincs kicsiny és nagy,
Sugara szerteárad
Ki az, aki előtte megállhat?
Dicsősége terjed, akár a pálmaágak
Íme, szívemre borult,
Testemben sarja támad.

Előadó:
   Rába Anna
A verset megzenésítette:
   Kasznár József
Zenei kíséret:
   Vitányi Jelena - orgona

20. Advent

Az adventi időszak, a karácsonyt megelőző négy hét már a Jézus születésére való közvetlen várakozás. A Roráté-misékkel Máriát, a hajnalcsillagot köszönti a katolikus egyház, aki jelezte, hogy jön Krisztus, a világ világossága, az igazi nap. 

Előadó:
   Csepely Péter

21. Eljöttünk, Mária (dal) 

Eljöttünk, Mária
Szeretetnek fénye
Könny-tenger csillaga,
Üdvösség reménye.
Fájdalmad harmata
A hajnali rózsán.
Szóljon értünk szavad
Most, s a végső órán.
Öröm-szózat zengett
Angyali üdvözlet
Benned teljesedhet
Ahogy megköszönted.


Az Igét hordoztad
S megszülted e földre
Ki megváltást hozhat
Lelkünknek örökre.
Köszöntünk, Mária
Szeretetnek fénye.
Örömnek csillaga,
Üdvösség reménye.
Imádságunk fonjuk
Egy rózsafüzérbe
Ember az emberben
Találjon testvérre.

Előadó:
   Sashegyi Zsófia
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

22. Üdvözlégy, Mária (kórus) 

Üdvözlégy, Mária, malaszttal vagy teljes
Ki az Úristennek voltál engedelmes.
Angyal hangja zengi, csillag fénye gyullad
Mária, Mária, tevéled az Úr van!
Az asszonyok között lettél immár áldott
Méhedbe fogadtad a világ-megváltót.
Hordoztad a terhét, keresztjét hordozza
Mária, Mária, kivirágzó rózsa.
Fájdalommal szülted lelkünk örömére
– Golgotai úton kiserkedt a vére.
Hogy születés legyen, ne halál a végünk
Mária, Mária, imádkozzál értünk.

Előadó:
   Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Leánykara és Vegyeskara, karnagy: ifj. Sapszon Ferenc
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

Adventi előkészület

23. Kérek valamit!

Az óvodai foglalkozáson az ötéves Péterke egyre közelebb sündörgött hozzám. – Hát te mit szeretnél? – próbáltam bátorítani. – Kéjek egy pici vajamit – fogalmazta meg kívánságát. – De mégis, mi az a valami? Semmiképpen sem árult el többet, csak ezt a mondatot ismételgette. Végül átnyújtottam neki egy szem cukorkát. De ő nem is figyelt arra, amit kapott, egyszerre fölragyogott a szeme, kitárta kezét, és amikor fölemeltem, átölelte a nyakamat. Akkor értettem meg, hogy ő nem is az ajándékot várta, hanem az adás mozdulatát, azt, hogy törődjenek vele, valami éppen neki szóljon. Cserébe ő is egészen adta önmagát. 

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa

24. Forrás 

Egy kicsi forrás
Halkan ered.
Táplálja mégis a
Tengereket.


Oltja a szomjad,
Fényre vezet.
Mert ez a forrás
A szeretet.

Előadó:
   Fucskó Miklós (Mustármag Keresztény Általános Iskola, tanár: Kovács Erzsébet)

25. A Mikulás 

Almodban éjjel
Hozzád jön
Csengője halkan
Beköszön.
Hogy szava minden
Gyerekben
Csupa jóságot
Teremjen.
Teremjen boldog
Ünnepet
Mit a Mikulás
Küld neked.
Cipődet hogyha
Kiteszed
Belerejt arany
Kincseket.
Dió és ezüst
Mogyoró
Szikrázzon minden
Ami jó.
Köszönt valakit
Mosolyod
Ő is szemedbe
Mosolyog.
Fényes mosolyból
Fűzz láncot
Ölelje át a
Világot.

Előadó:
   Csepely Péter
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

26. Elemlámpa

A gyermekotthonban – ahol gyengén látó és vak gyerekekkel foglalkoztak –, a tízéves Pisti mindig kitűnt váratlan ötleteivel, javaslataival. Legújabb kívánsága az volt, hogy karácsonyra hozzon számára a Jézuska elemlámpát. Valahonnan ugyanis hozzájutott egyhez – de csak kölcsönbe –, és fölfedezte, hogy ha a lámpát közel teszi a kezéhez, arcához, akkor meleget érez. Még valamilyen halvány derengést is láthatott, ha odatartotta a szeméhez. Az ötlet villámgyorsan, szinte fénysebességgel terjedt el a többiek között is, és korábbi elképzeléseiket feladva, kisebbek-nagyobbak minél nagyobb elemlámpát kértek-vártak a fa alá. A nevelő először bizonygatni próbálta, hogy vegyenek inkább süteményt, játékot. Aztán egyszerre felhagyott a meggyőzéssel, és már ő is azon volt, hogy minél jobban teljesítse a kívánságokat.

– Egyszerre rájöttem, hogy a gyerekeknek igazuk van – mesélte a történetet Krisztina. Hiszen mi, jobban látók sem gondolkodunk másként. Keresünk valamit, aminek érezzük a melegét, látjuk fel-felvillanni egy pillanatra, és reméljük, hogy egyszer majd teljes ragyogását is elérhetjük. 

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

27. A negyedik gyertya 

Voltam sokáig néma gyertya,
Koszorúdban gyújtásra várva.
Adventi fény, a legutolsó,
Hogy oszoljon a köd homálya.
A többi ahogy csöndben égett
Lobbanva sietek utána.


Átragyogni a mindenséget,
Talpamig színarany ruhába.
Úgy érkezni a jászolodhoz
Egészen égve, mint a máglya.
Hogy a gyertya, a legutolsó
Legyen a születés csodája.

Előadó:
   Csepely Péter
Zenei kíséret:
   Dumbaridisz Imre - orgona

28. Cél 

– Szeretnék valamit csinálni
Szólt a kő – ami én vagyok.
És így született meg a forrás,
A forrás, melyben fény ragyog.


– Szeretnék valamit csinálni
A forrás szól – mi én vagyok.
És virág borítja a földet,
Mint fehér szirmú csillagok.


– Szeretnék valamit csinálni
Szólt a virág – mi én vagyok.
S libbenő szárnnyal szállt a lepke,
Mezők álmából felcsapott.


Ki olt vágyat az emberekbe,
Egyszerre cél és akarat?
Szivárvány-szárny borul szemedre,
Lelkedben virágszál fakad.


És arra törne mind e földön
Kő, virág: véle több legyen,
És ember-szívet is betöltsön
Sugárzó Isten-szerelem.

Előadó:
   Papp Krisztina (Baár-Madas Református Gimnázium, tanár: Kovács Gáborné)

29. Advent (dal) 

A láthatár alatt
Még a nap,
Már sávokban gyúlnak
Sugarak.
Mint amikor tavaszt
Vár a föld.
És a szántó csíkja
Barna-zöld.
Mire vársz te, lélek,
Mely napot?
Híre örömének
Felragyog.

Előadó:
   Hegedűs Katalin
   Vörös Boglárka Júlia
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

30. Villanykapcsoló

Ködös, téli idő volt, jó lett volna felkapcsolni a villanyt, de a körte csak villant egyet-kettőt, és máris kialudt. Hiába próbálták kicserélni, kiderült, hogy a kapcsolóban van a hiba.

Zsófikát azonban nem nyugtalanította a dolog. – Nem baj – mondta Évikének – Jézus majd megjavítja. Hiszen hittanórán úgy tanulták, hogy Jézus mindenható, nyilván az ilyen praktikus dolgokra is gondja van. – Már hogyan csinálhatná meg, nem tudod, hogy Jézus kicsi, és még nem is érthet hozzá. – Hogy lenne kicsi, tavaly már megszületett, hát nem emlékszel, voltunk a jászolánál. Ott voltak a pásztorok is – idézi Zsófíka a betlehemes játék tanúságát. – De igen, Jézus kicsi, és különben is, még csak ezután fog megszületni, mert majd eljönnek hozzá a királyok, a pap bácsi is mondta – hangzott az ellenvetés egy szuszra.

De Zsófíka másnapra új bizonyosságot szerzett, mivelhogy a lámpa a régi fényével ragyogott. – Na látod, mondtam, hogy Jézuska meg fogja csinálni a kapcsolót. És a kislány szemében már a hitnek az az ereje sugárzott, melyet mindannyiunknak éreznünk kellene, amikor azt tapasztaljuk, hogy az elsötétülő dolgok váratlanul felragyognak, szomorúságunkban vigasztalást kapunk. 

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa

31. Hiszem (dal) 

Hiszem, hogy van egy Isten,
Ki végül egy velem.
Őbenne forr a Minden,
Csillagpont-végtelen.


És vonzásába ő fog,
És bennem ő kering.
A tettemben végső ok,
Szemedből rám tekint.


Hiszem, hogy van egy Isten,
Ki megóv és vezet.
Ki kézen fog szelíden,
S vihara zúgva zeng.


Akiben fénysugár ég,
Ki végső hatalom.
Aki a cél s a szándék
A kereszt-utakon.


Akiben egybeömlik
A bánat és öröm.
Hegyeket rengető hit
És halk virágözön.


Hiszem, hogy van egy Isten,
Egy végső akarat.
A szűk ösvény a szirten
Mely szabadságot ad.


Ki kemény, mint a kőfal,
És aki befogad.
Rigóban rezzenő dal,
És láva-zuhatag.


Akihez sose késő
És fény-ívébe von –
Hiszem, hogy van egy végső
Feloldó hatalom.

Előadó:
   Sashegyi Zsófia
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

32. Háromkirályok 

Aranykincs a tarisznyámba,
Küldött messzi Napkelet.
Köszöntse a fények árja
Jászolban a kisdedet.
Gondolatok felszikrázva
Hogy napfényre jöjjenek.
Csillag mondta: Ég Királya
Hogy a földre született.
Indultam a pusztaságba
Jártam erdőt, hegyeket
Éhségbe és szomjúságba
Mert enyhülést nyerhetek.
Kisded kincse, gazdagsága
Aranyozza éltemet.
Mert egyetlen kincs a drága,
Melyet nékünk ő jelent.
Megszületett megváltásra
Az isteni szeretet.
Emberélet ragyogása
Ki öröktől fogva lett.
Ezért hozom jászolába
Minden földi kincsemet.
Eloszlik halál homálya
Mert mosolya integet.
Pásztoroknak furulyája
Békességet ereget.
Amit hoztam, porszem az csak
Mert országát ingyen adja:
Örök üdvösségemet.

Előadó:
   Csepely Péter
Zenei kíséret:
   Gál Márta - csembaló

Megszületett!

33. Karácsonyi himnusz (dal) 

Érettünk ölt földi testet,
Megszületik, aki él.
Krisztus, ki az örök Kezdet,
S tetteinkben ő a Cél.


Fényeként egy gondolatnak,
Isten-eszme, testet ölt.
Csillagsugár, égi ablak,
Szikla-kövével a föld.


Repes lelked őfeléje,
A sátánnal harcba száll.
Mosolyával csöndes béke,
S hátrál tőle a halál.


Pusztuljon a bűn, a vétek,
Ragyogj, égi tisztaság.
Az igazság ö, s a béke,
Lélek útja, tiszta láng.


Eltörli a Kisded ujja,
Amit Ádám vétkezett.
Reményt hoz szívünkbe újra,
Hiszen ő a Szeretet.


Ő a bárány és a pásztor,
Bíró, s bűnért áldozat.
Hallod? Hív a jászolából,
Ennyit kér: hogy befogadd.


Szívedben a tiszta forrás,
Patakvíz a jég alatt.
Hajnal fénye záporoz rád,
Gőgöd, dacod széthasad.


Lelkedben hogy ő teremjen,
Szelíd kézzel hint magot.
Sziklakőre ne peregjen,
Virágozzon tavaszod.

Előadó:
   Hegedűs Katalin
   Vörös Boglárka Júlia
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

34. Előkészület

Jézusnak a mi lelkünkben kell megszületnie, ennek átélése megfelelő előkészületet igényel. A tagadást legyőzve, fordíthatjuk tekintetünket Isten felé. 

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa

35. Bálvány 

Alszik bennünk egy ősi bálvány.
Mielőtt Krisztus földre jött
Úgy született az éjek árnyán,
A mindenségnek tagadásán.


A lépte korom és üszök,
Városok gyúlnak, ha felébred.
És beleborzong a természet,
Elborít napot, fény-szülőt.


Füstjét a Káin-áldozatnak
Az ég vihara visszacsapja
És gomolyognak a bűnök.


Tört vérrel festett pogány ábrák
Díszítik a roppant bálványt:
Gyűlölet, önzés és örök
Hazugság emberek között.


Lába nincs, de téged jár át,
Kéri szemednek világát,
Testvérre hull, kezed csapását,
Mocskolja lelked tisztaságát.


Tagadása jóságnak, szépnek,
Léte nincs, csak benned élhet
A testet öltött ember-vétek,
Tagadása a Születésnek.

Előadó:
   Raksányi Gellért

36. Akkor érted 

Akkor érted csak, ha megtaláltad
Mily közel volt mindig is az Úr.
Az ő keze érintette vállad
S árnyékként a léptedbe simul.


Hogyha hívod, ne hidd, hogy megelőzted
Szomjadra hull, mint perdülő esőcsepp
S elborítja kitáruló lelked
Napsugárként, vagy mint sűrű felleg.

Előadó:
   Papp Krisztina (Baár-Madas Református Gimnázium, tanár: Kovács Gáborné)

37. Esős karácsony 

Fekete a felleg,
Csorog az ég könnye.
Ki emlékszik karácsonykor
Ily sűrű esőre?
Zuhog, szakad egyre,
Pedig nagy az ünnep.


A pásztorok angyal nyomán
Jézushoz készülnek.
Indulsz-e, mondd, lelkem
Hulló ködben, jégben
Hogy legyél a jászolánál
Jézusé egészen.

Előadó:
   Csepely Péter
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

38. Köszöntés

Karácsony az Ige köszöntésének ünnepe. Isten szándéka, Igéje emberi alakban jelenik meg. A karácsony felidézi a kezdetet, a teremtést, melyet Krisztus születése tesz felfoghatóbbá a számunkra. Betlehem éjszakáján Isten közvetlenül hozzánk fordul, megszólít bennünket. 

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

39. Az lehess (dal) 

Az lehess, kiben a világ
Kimondja végre önmagát.
A Krisztus-szóra válaszul
Mert kegyelmével vár az Úr.

Előadó:
   Ferenczi Zsolt
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

40. A hetedik napon 

A hetedik napon megpihent –
Így mondják. De élet-teli csend
Zúgott föl a rengetegből akkor,
Fények cikáztak forgó csillagokból,
S a réteket betölti szava,
Mint születő virágok illata.
E bőség végül önmagára ébred,
Rámutasson pontjára a Középnek.


Legyen látás, amely visszahajlik.
Fül, mely felfog szellőt egy sóhajnyit.
Különválik érdes és a sima,
Szikla pattan, ha az ujj tapintja.
Megnyílik a szomjazó ajak,
Amelynek az ízek vallanak.
A lélekbe beoltja a vágyat:
Add, Uram, hogy halljalak és lássak.

Előadó:
   Koncz Gábor

41. Olts gyümölcsöt 

Gyümölcsoltó Boldogasszony
Olts fáinkba életet.
Minden új rügy megfakadjon,
Hegedjen a régi seb.
Kezed könnyű hímporával
Szórjad be a réteket.


Szelíd napfény-ragyogással
Lágyan becéz kék szemed.
Olts gyümölcsöt, olts virágot
Ahol nem láthat a szem
S rejtett szépséged a vándort
Elbűvöli réteden.

Előadó:
   Papp Krisztina (Baár-Madas Református Gimnázium, tanár: Kovács Gáborné)
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

42. Melléd lép 

Néha téli, havazó hitben
Hirtelen melléd lép az Isten
Vagy orgonás, mámoros éjjel
Szemedbe néz egy lány szemével.


A szavaid torkodra forrnak
Jég-tisztasággá józanodnak.
S megpillantod – fehér káprázat
Az égbe karcolt Golgotákat.

Előadó:
   Koncz Gábor

43. Meghajlik a bimbó 

Mint ki titkos tervet váratlan előtár
Apró hóvirágját mutatja a föld már.
Halvány szára indul ezer gondolatnak
A párás mezőkön források fakadnak.
Meghajlik a bimbó, harmatcseppel telve,
A kéklő égboltnak kipattan a kelyhe.

Előadó:
   Papp Krisztina (Baár-Madas Református Gimnázium, tanár: Kovács Gáborné)
Zenei kíséret:
   Gál Márta - csembaló

44. Adj szívembe (dal) 

Adj szívembe békességet
Békességet, csendességet
Csendességet, amely átjár
Halkabban a holdsugárnál.


Mint ahogy az ág beszélget
Beszélget, suttog a szélnek
Szélnek suttog, mely átjárja
Harmatot terít az ágra.

Előadó:
   Vörös Boglárka Júlia
A verset megzenésítette:
   Vörös Boglárka Júlia

45. Azt osztom szét 

Gyermekkor, karácsony-titok –
Most ezernyi fát állítok.
Ember-szívekbe szerteszét
Hogy elvigye a lenge fényt.


Jóságot, mosoly-csillogást,
A betlehemi szép csodát.
Ezernyi ággal hajlik át,
Azt osztom szét: a régi fát.

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa

46. Elérhetlek-e? 

Hívtalak csengő rímeken,
Elérhetlek-e, Istenem?
Karácsonykor, mint kisgyerek,
Csengő-szóval kerestelek.
S ezüstös hó-nyomodba értem
A csilingelő nevetésben.
Elérhetlek-e, Istenem?
Nem tudtam, hogy tövis terem,
S az utadon arcodba tép,
Míg ringatsz gyerek-nevetést.


Mert így van: nemcsak túlvilágot
Ígérsz: ez is a te világod.
És gyerek-arcon úgy köszön
Amit te adtál, az öröm.


Mert ez nem a siralom völgye,
Hisz te törted a halált össze.
Élet, amely belőled támad,
Felragyogó Húsvétvasárnap.


Mert hisszük, Uram: itt, e földön
Ami elzár, a bűnünk börtön.
De aki hisz és remél benned
A szabadságod megjelented.
Mert tiéd a föld, s az ország,
Diadalmas Szentháromság.
Akaratod munkál bennünk,
S nem engedi, hogy elessünk.


Elérhetlek-e, Istenem,
Hisz tudom: remény is terem,
És rajta méh-raj zúgva forr:
Édes a fájdalom-bokor.
S virágoddal porozza mind
Termővé szenvedéseink.

Előadó:
   Koncz Gábor

47. Öregasszony imája 

Uram, ki csillagot gyújtottál
Ha nem bírtam menni a sötétben
S remegő fényed hírül adta
Nem vagyok egyedül mégsem.


Egy pillanat, és csillagot
Gyújtasz ki bennem észrevétlen.
Keserű szemben könny ragyog,
Pedig sírni már nem reméltem.


Még megfordul a fájdalom,
Erővé válik gyöngeségem.
Nem hívhattalak hasztalan
Egyedül voltam s most már érzem


Akar még valamit erőd,
S ígér csillagnyi szelídséged.
Uram, az én arcom már megtört,
De győzz bennem, ha megígérted.

Előadó:
   Vörös Boglárka Júlia
A verset megzenésítette:
   Vörös Boglárka Júlia
Zenei kíséret:
   Hegedűs Katalin - zongora

48. József és Jézus

A kis Jézust a karjában tartó József egyszerre apa és az Istent szolgáló pap. Ahogyan Jézust féltő szeretettel átöleli, sejtelemként elsuhan előtte a jövő, látomásként átéli Krisztus szenvedését. Cirenei Simonban, aki segít Krisztusnak a keresztvitelben, József szándéka él tovább. József alakja példát ad Isten szándékának elfogadására, küldetésünk beteljesítésére. 

Miért fogja el szívem fájdalom
Hogyha látom arcod mosolyát
S fejed itt nyugszik a vállamon.
Miért érzem egyszerre, hogy súlyosabb
Mit karom őriz, e parányi test.
Mintha én is hordoznám terhedet,
Hogy sorsodnak részese legyek.
Mert tudom, hogy véled teljesült
Amit annyi próféta hirdetett
Betöltöd száz nemzedék hitét
Angyal hozta el jóhíredet
Előbb anyádnak, azután nekem.
És tudtuk, hogy mikor érkezel
Csillagként küld égi szerelem
Titkos tudat, biztos sejtelem
Így lettünk az Isten jegyese
Egybekapcsolt a várakozás.
Kettős gyűrű egybeforrt fele
Gyémántkő az Úr ígérete
Igéjében végleg egyesült
Ös-lényege s mit megalkotott.
De miért fogja el szívem fájdalom
Mikor súlyodat érzem vállamon
És a hívásod: Abba, atyám!
Nekem szól de mégsem csak nekem
Mert túlnézel pillantásomon
Mint a tavon, a Genezáreten
Széjjelfutnak a fény karikák:
Pillantásod az egész világ.
Az utadon csak így segíthetek
Hogy a tested súlyát hordozom.
S te fölveszed válladra egykoron
A világ súlyát, minden bűn keservét –
Szeretném, ha melletted lehetnék.
Valaki jön akkor a mezőről
Amikor lépsz elhagyva, egyedül
Karjában a szándékom feszül
Fölemeli a földre roskadót
Ha nem leszek már, akkor is: vagyok
A földön atyád, s Istenem, papod.

Előadó:
   Kövesdy Zsuzsa
   Raksányi Gellért

49. Te tartasz meg 

Mert magamban megőriztelek,
Tartalak, mint virágzást a csend.
Szivárvánnyal gyöngyöz ablakot:
Tartalak, üveg a harmatot.


Akár fényt a tavasz-levelek
Amíg sárga barka-por pereg.
Mert a lelkem eggyé vált veled,
Te tartasz meg, örök szeretet.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda

50. Szivárvány (dal) 

Isten, ki a víz tükrére
Szórsz aranyló csöppeket.
Tovaterjed hitünk fénye
Átjárja a gyökeret.
Titkon növő gyűrűjébe
Foglaljon fatörzseket.
Rajzolódjon, felhőn égve
Hit, remény és szeretet,
Így kapcsolja össze végre
Az emberi szíveket.

Előadó:
   Sashegyi Zsófia
A verset megzenésítette:
   Kasznár József
Zenei kíséret:
   Dumbaridisz Imre - orgona
   Győri Katalin Dorottya - furulya

51. Teljesség 

Azt mondod: ő a menedék
Akihez futsz, ha nagy baj érne.
Csak ez a hitre nem elég
Mert több az Isten teljessége.
Egy kéz érint, ha megfogansz
Ahogyan hív az ember-létbe.
Körülöleli sorsodat
Mert több az Isten teljessége.
Könnyekben csillant örömöt
Szivárványt feszít borús égre
Ível a világok fölött
Mert több az Isten teljessége.
Vihar zúg élet-indulót
Ragyog csillagok televénye.
Fogannak erdei zugok
Mert több az Isten teljessége.
Nincsen kicsiny és nincs nagyobb
Szívedben gyullad ki a mécse.
Utadra napsugarat ont
Mert több az Isten teljessége.
A nyugtalanság, hogy keresd
S hogy rátalálsz, a lelki béke.
Őrizd egyetlen kincsedet
Mert több az Isten teljessége.

Előadó:
   Koncz Gábor

52. Patak és csillag 

A patak csillagot sodort
De az egyhelyben csillogott.
Futott, mely tükrözte, a hab
S a forrás ugyanaz maradt.
Mi az, mi szívünkben örök,
Isten-arcot mi tükrözött?
A szó, mit suttog az ajak
Az Ige ugyanaz maradt.
Az idő fut, csillag ragyog
Örök forrás a patakod.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda

Magyar karácsony

53. Valami vonzott (dal) 

Valami vonzott. Elmerült a csúcs,
És egyfelé vezetett minden út.
A ködökből és kétségből kivált a
Csíksomlyói oltár Máriája.

Előadó:
   Ferenczi Zsolt
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

54. Fohász a Csíksomlyói Szűzanyához (dal) 

Szűz Mária, nézz Erdélyre
S akiért hullt Fiad vére
A szenvedő, szegény népre.
Nyisson kéklő pillantásod
Havas oltárán virágot
Mint lelkünkben imádságot.
Fenyveserdő csöndje zengi
Ne hagyd lelkünk ködbe veszni.
Dús virággal rétje hajtott,
Ragyogtassa fényes arcod.

Előadó:
   Sashegyi Zsófia
A verset megzenésítette:
   Kasznár József

55. Csángó fohász (kórus) 

Templomkapu szép zöld ágval,
Ótár arany ragyogásval,
Jézuskával s Máriával.


Teljesedjék népünk sorsa,
Szegénységünk aranyozza,
Megváltásval csillagozza.

Előadó:
   Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Leánykara és Vegyeskara, karnagy: ifj. Sapszon Ferenc
A verset megzenésítette:
   Kasznár József
Zenei kíséret:
   Kiss Zsuzsanna - orgona

56. Búza 

Én nem mondom, hogy külön sorsa
Van e földön a nemzeteknek.
Hiszen egyként vagyunk adósa
Ki közénk jött, a szeretetnek.
Ha gyúl a népek szivárványa
Égre feszítve, mint a bársony
Ezt kérem: lehessünk egy szála,
Lobogjon a magyar karácsony.


Én nem kérek más, külön sorsot,
De építhessünk iskolákat.
Zúghassanak a templomtornyok,
Hirdetve húsvéti csodákat.
Az életünk nem külön élet,
Azt kérem, mit mindenki kaphat.
Derűs munkát és békességet,
És áldását a dolgos napnak.


Kérem a jó szándék vetését,
Mely a lélekben megfakadhat.
Kinyújtott kezünket ne sértsék,
Jó földbe hulljanak a magvak.
Én nem kérek más, külön sorsot,
Csak ennyit: hogy az Ábel vére
Amely a köveken piroslott
Váljon arany testvériségre.

Előadó:
   Koncz Gábor

57. Csillag üzen 

Az idő lassan megtelt sűrű mézzel,
Szőlőszem a beteljesülés.
Csillag üzen ragyogó jelével:
A búzamező aratásra kész.


Csillag üzen: megtelt mind a kéve,
Az ember-szándék Istenben egész.
Harangzúgás ujjongó zenéje:
A búzamező aratásra kész.


Indulnak a napkeleti bölcsek,
A munka sok, az arató kevés.
Megnyílik a szűk ösvény előtted:
A búzamező aratásra kész.


És a Bárány megnyitja a könyvet
A mélybe hull hazugság, tettetés.
Mert kalásza érik az időnek
És a mező aratásra kész.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda

58. Karácsonyi fohász (dal) 

Angyalszárnyak
Éjben szállnak,
Fehérségben
Felszikráznak.
Kimondatott
Íme, végre
Isten-titok
Szent igéje.


Angyalszárny zúg,
Éjben várunk
Ki mondja ki
A mi álmunk?
Szálljon le a
Földre végre
A magyar sors
Fényessége.


Legyen minden
Titkos sóhaj,
A lelkünkből
Fakadó jaj
Megszülető
Gyermek teste
Hogy köszöntsük
Örvendezve.


Bánatunkat
Ő hordozza
Legyen mint a
Krisztus sorsa.
Megszülessen
Megváltásra
Magyar hitek
Messiása.

Előadó:
   Sashegyi Zsófia
A verset megzenésítette:
   Kasznár József
Zenei kíséret:
   Dumbaridisz Imre - orgona
   Győri Katalin Dorottya - furulya

59/1. Az én karácsonyom

Szeretném elmondani, hogy mit is jelent számomra a karácsony. Hogy a bánatot, szomorúságot, ami az emberi életben elkerülhetetlen, hogyan fordítja, fordíthatja megnyugvásra, csöndes örömre. Versekben, rímek, ritmusok dallamával idézem a szánkók futását, angyalok suhanását, hiszen a ritmusnak önmagában is van tartalma, mondanivalója. Szebb történetet senki sem tud mesélni a hazámbeli, a hargitai fenyők zúgásánál, patakok csobogásánál, csak oda kell figyelni, meg kell fejteni a beszédüket. 

Előadó:
   Székely Mendel Melinda
Zenei kíséret:
   Gál Márta - csembaló

59/2. Alig rezdül 

Lágy ritmusok, gyantát könnyezők
Ahogy átjárjátok a zöld mezőt.
Tivéletek árad a patak
És szikráznak lélek-sugarak.
Alig rezdül, halkan zúgva csak
Hajlítjátok a fenyő-sudarat.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda
Zenei kíséret:
   Gál Márta - csembaló

59/3. Szél járja át 

Fenyő-tobozra hullott egy sugárka
S megfestette. De vajon ki látta?
Kinek nyílik a tisztás virága
Kinek szól a forrás csobogása?
Csupa kérdés. És mint halk jelenlét
Szél járja át a fenyőerdő csendjét.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda
Zenei kíséret:
   Gál Márta - csembaló

59/4. Egyetlen cél 

A hajnali szellővel kérded őket
A füveket, a halkan ébredőket.
És ők felelnek, áttörve kérget
Keménységét szikla-repedésnek.
S holt felszínen, mely fekete-szürke
Élet ragyog, fény felé feszülve.
Egyetlen cél a meghajló szárban
Fényes füvön, bolyhos barka-ágban.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda
Zenei kíséret:
   Gál Márta - csembaló

59/5. Eljött 

Nem érted: kaptál valamit
Egy mosolyt, egy simogatást
Egy szelet kenyeret
Nem érted
Hisz önzők az emberek
Szíved a jótól is remeg.
Halld az angyal szavát:
Krisztus az, ki hozzátok érkezett
Ne féljetek –
Egy mosolyban, egy simogatásban
S megtöri a kenyeret.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda
Zenei kíséret:
   Gál Márta - csembaló

60. Fehérség 

Felveszel tiszta, fehér inget
Amely a szívedben érint meg.
Mert a lelkedben eggyé válsz a
Fehérséggel, mely angyal szárnya.
Fehér csillag, amely aláhullt
Magára vette a halálunk.
Hogy öltöztessen hófehérbe
Hitbe és megváltó reménybe.

Előadó:
   Mendel György

61. Mező 

Ki alkotsz ezer csipke-remeket,
Jégvirágot téli ablakon,
Színes virággal mezőt szőve meg:
Így alkottad egykor szívemet.


Mert feléd hajló tarka rét a lélek,
Virágot bont, ha veled beszélget,
Esti csöndben, s zúgásán a szélnek.
De nem hervad el az a gondolat
Amely égő bokrodon fogant,
S ember-létünk tükrözi az ég
Csillaggal szőtt csipke-remekét.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda

62. Oltás 

Az ember-kéz metsz és alakít
Gyümölcs-ágba oltja vágyait
De a termést te adod, Uram.
Bocsáss napfényt, és kellő esőt
Növeld a fát, a frissen rügyezőt
Míg kertünkben a szellőd elsuhan.

Előadó:
   Mendel György

63. Hópelyhek 

Míg vártál az utolsó villamosra
Az égbolt ívét bánat csillagozta.
És hópelyhek harangszava csengett,
A dallamuk áttörte a csendet.
A száncsengettyűk jeges útra hívtak
Kigyúlt benned a betlehemi csillag.

Előadó:
   Székely Mendel Melinda

64. A pásztorok imádása 

1. pásztor


Tölts el minket, szép angyal
Karácsonyi vigasszal.
Itt van, akit csillag hirdet
Földre született a Kisded.


2. pásztor


Megfújom a furolyámat
Ezzel is neki szolgáljak,
Összegyűltünk nagy-sietve
Jászolához Betlehembe.


3. pásztor


Meg ne fázzon kicsi Isten
A bundámat ráterítem.
Hozzánk jött el, lásd, valóba
Ki a világ megváltója.


1. pásztor


Úgy szeressed, úgy tiszteljed
Ő az, ki majd érted szenved.
Homlokát, hol mosoly fénylik
Tövis sebzi egykor végig.

Előadó:
   Mendel György
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

65. Karácsony 

Nem futásán tüzes szekérnek –
Csendes lovai poroszkálnak
Ketten vannak: Kétség és Bánat
De csillagán kocsi-lámpának
Öröm és reménység égnek.


A kerekek meg-megdöccennek
Egy marék szalma hullik itt-ott
Terhéből, mely aranyként csillog
S a szekéren felsír a Gyermek.

Előadó:
   Mendel György

66. Kisjézus 

Jászolod körül kis
Barik rínak.
Egyszerű csillagod
Szalmacsillag.


Anyai mosolynak
Derül fénye
Fagyoknak felolvad
Hűvössége

Előadó:
   Székely Mendel Melinda
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

67. Hajtás fakadt 

Mikor az Ige megnyilatkozott
A jászolnál egy rózsaszál illatozott.
Ki hozhatta? Nem értette senki
Mint ahogy egy szellő földre ejti...


A szirmai a jászolra borultak
Hajtás fakadt rajta, egyre dúsabb.
Mária arcán a fénye pergett
A rózsaszálnak, mely szívében termett.

Előadó:
   Mendel György
Zenei kíséret:
   Polner Andrea, Polner Krisztina, Görög Anna, Bácsi Zoltán László - furulya-kvartett

A karácsony békéje

68. A karácsony békéje

A karácsonyi ünnep egyszerűsége arra tanít, hogy a hétköznapokban is találjuk meg az örömöt, a kiengesztelődést, a békét. 

Előadó:
   Raksányi Gellért

69. Őszi szél fúj 

Őszi szél fúj, felhö-kergető,
De ablakodon benéz a fenyő.
Egy kéz mindent szürke ködbe sző,
De ablakodon benéz a fenyő.
Sűrű ága oly integető:


Ablakodon benéz a fenyő.
Hirdeti, hogy biztatás fakad,
Bármi vészben zöldje megmarad.
Tavasz jön majd, fény-remegtető,
Mert ablakodon benéz a fenyő.

Előadó:
   Fésűs Bea

70. Falusi papok 

Az Úr egén a csillagok
Vagytok, falusi papok.
A réten gomolygó ködök –
Sugárzás, amely összeköt.


Harang szól zengően, híven
A szó, mely Krisztusról üzen.
Vizek és vetések fölött
Hirdeti, hogy a földre jött.

Előadó:
   Raksányi Gellért

71. Futóeső 

Futóeső. Csak ennyi vagy
A fákon szikrázik a nap,
Cseppjeid köddé foszlanak,
De láttatod a sugarat.


Ennyit keress: az egyszerűt,
Mosolyban csillanó derűt.
Mely a világon áthalad,
És kimondatik általad.

Előadó:
   Köllő Babett

72. Visszfény 

Az életnek magasabb körébe
Úgy fényleni: Isten előtt égve.
Az a több, ha megvilágítottad
Bölcsőjét az elrejtett titoknak.


Nem gazdagság, hírnév és a pompa:
Beteljesülsz visszfényén ragyogva.
Körülfogja sorsod sugarazva
Szelíden a betlehemi szalma.

Előadó:
   Holdampf Linda (Xántus János Idegenforgalmi Középiskola, tanár: Hudy Attila)

73. A Szent Család látogatása 



Így történt egyszer: a Kármel-hegyen
Mint oltárfény, áradt a kegyelem.
Az alázat szelíd otthonát
Látogatni jött a Szent Család.


Szállást mert a szívekben vehet
Nem múlik el az örök szeretet.
Tesz naponta egyszerű csodát
Ha lelkedben otthonra talált.


Elöl Jézus. A Könyvet tartva, hogy
Hirdesse a magyarázatot.
Mint mikor rá templomban talált –
Látogatni jön a Szent Család.


Arany égbolt. Még minden lehet
Nem kiáltottak Feszítsd meg-et
Gyermek-Jézus nem járt Golgotát –
Látogatni jön a Szent Család.


Mintha óvna. Ember, jól vigyázz
Nem szólnak még ítélet-trombiták.
Igét zúg az olajfa-liget,
Készítsed az Úrnak a szíved.


Nem tettek még rá tövis-koronát
Övezze béke Isten homlokát.
Vétkeidet visszavonja mind,
Gyermek-szembe gyermek-hit tekint.


– Jöjjetek, én felüdítelek
Ha úgy jöttök, mint a gyermekek. –
Máriával József lép csendesen
És forrás fakad a Kármel-hegyen.


Mert azt, ami Bennük fénylik ott
Ember-arcon felragyogtatod.
– Hajnalfényben állnak az Atyák –
Látogatni jön a Szent Család.

Előadó:
   Bőzsöny Ferenc
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

74. Tégy engem békéd eszközévé (népdal) 

Tégy engem békéd eszközévé
Hol gyűlölet van, oda szeretetet vigyek,
Hol neheztelés, békességet,
Hol széthúzás, egységedet.


Tégy engem békéd eszközévé,
A kételkedés helyett hitet vigyek.
A kétségbeesés helyett reményt,
A sötétségbe fényedet.


Ó Mester, add, hogy vigasztaljak mást
És ne csak magamnak keressek vigaszt,
Legyek megértő, ne csak megértett,
Szeressek, ahogy Te szerettél minket.


Tégy engem békéd eszközévé,
Mert ha megbocsátunk, nyerünk bocsánatot,
Ha adunk, akkor kapunk igazán,
És ha meghalunk, nyerünk örök életet.

Előadó:
   Ambrus Orsolya

75. Szent Imre himnusz 

Reménnyel az ország, tiszta hittel várta,
Véle folytatódjék István királysága.
Térdre hullott Imre, és lelkét kitárta,
Hozzád szállt imája:


– Tőled van, Isten, királyok hatalma,
Krisztus, feléd fordul nemzetek bizalma,
Adj olyan hatalmat, vezetni a népem,
Hogy tehozzád térjen.


Add, Uram Isten, bár életem árán,
Kereszt uralkodjék magyarok hazáján.
Terjeszd ki e földre megváltó kegyelmed,
Néped fölemeljed.


Bakony erdejében fohászkodik Gellért:
– Érleld meg e földön szőlődnek gerezdjét.
Amely tested rejti, áldozati ostya,
Megváltásunk hozza.


Veszprém városában Gizella királyné,
Szíve dobbanása rebbenő madáré.
Templomi palástba hímzi arany álmát,
Boldog Magyarország fényes ragyogását:
– Hallgasd meg kérését, ki messziről tért meg,
Hazajöttem ide, óvjad ezt a népet,
Ne hagyja el béke, bőség és szerencse,
Jövő dicsőségre a fiam vezesse.


Túl emberi terven szándéka Istennek
Más utat készít hívének, a szentnek.
Földi hiúságot aki megvetette,
Magához emelte.


Így teljesült be imádságod végleg:
Szent Imre herceg, vezetheted néped.
Nyertél az Úrtól nem romló hatalmat,
Hitünk hogy megtartsad.

Előadó:
   Bőzsöny Ferenc
   Karsay Kinga (Baár-Madas Református Gimnázium, tanár: Kovács Gáborné)
   Pogrányi Károly (Baár-Madas Református Gimnázium, tanár: Kovács Gáborné)
   Holdampf Linda (Xántus János Idegenforgalmi Középiskola, tanár: Hudy Attila)

76. Földre szállott 



Egy égi csillag földre szállott,
Betlehemben ragyogott fénye.
Hogy megválthassa a világot
Beöltözött por-szürkeségbe.


Pásztorok imádták s királyok
Mert az győzött, a szelídsége.
Alázatot és tisztaságot
Hozott az emberek szívébe.


Ő, a tövissel koronázott
Végül a keresztútra lépett.
És úgy vett bíboros palástot
Hogy csillag-teste csupa vércsepp.

Előadó:
   Csepely Péter
Zenei kíséret:
   Sonora Hungarica Consort (http://www.sonora.hu)

77. Kertek között 

Zöldjével benőtte a nyár,
A kertek között nincs határ.


Virágját hűvös rejtekén
Míg nézni bírom, mind enyém.


Bennem feszülő készület
A pattanó levél-rügyek.


Úgy érzem: Krisztus-béke száll,
S a szívek között nincs határ.

dugo@szepi_PONT_hu